Bogyós gyümölcsök a kertben

Akár a díszkertbe is érdemes néhányat beültetni, jó zöldhátteret adnak a színesebb dísznövények mögé, és még teremnek is. Egyre többféle fajtájuk kapható, málnából is van pl. már citromságára érő, ribizliből fehér, melyek igen mutatósak. A bogyós gyümölcsök vitaminokban és ásványi anyagokban egyaránt nagyon gazdagok és antioxidáns tartalmuk is kiemelkedően magas. Legjobb, ha frissen fogyaszthatjuk őket, de fagyasztva, befőttként, lekvárként, dzsemként és akár aszalványként is ehetők. Gyümölcseik színe és formája egyaránt változatos, ízük kellemes. Melegigényes gyümölcsökről van szó, ezért szél és fagyvédett, minél naposabb helyre ültessük őket.

Szamóca

A szamóca az egyik legnépszerűbb a bogyósok között, földiepernek is hívjuk, bár ez a neve helytelen, de mégis ez lett ismertebb a köztudatban. Érdekesség, hogy a gyümölcsök általában fás szárúak a zöldségek meg lágyszárúak. Két kivétel van a dinnyék, amik zöldségnek néznek ki, mert lágyszárúak, de mégis gyümölcsök, és a szamóca, ami mivel lágyszárúként terem innen nézve zöldségnek tűnik, közben meg gyümölcs.

Általában palántázni szoktuk, és már a telepítés utáni évben termést hoz. Lehet ősszel, októberben ültetni, de tavasszal is. Az őszi ültetés azért jobb, mert van ideje megerősödni a töveknek, így nagyobb termés várható nyár elején, mint a tavaszi ültetésűeknél. Ez érik a leghamarabb az évben a bogyósgyümölcsök közül, így már akár késő tavasszal megkóstolhatjuk zamatos gyümölcsét.

Érdemes több fajtát telepíteni egyszerre, hisz ahány fajta, annyi bogyóméret és íz közül választhatunk majd. Szaporítása saját indáról, illetve tőosztással történik. Vannak folyton termő változatok, ezek egész nyáron teremnek hullámokban, de egyszerre csak keveset. Az egyszer termők nyár elején hozzák a termést, egyszerre, de jóval nagyobb mennyiségben. A több fajta ültetése azért is előnyös, mert mind kicsit máskor érik, így nem lesz dömping, hanem hosszabbra nyúlhat és egyenletesebb lesz a betakarítási időszak.

Málna

Napos vagy félig napos helyre ültessünk málnát, szereti a nedves talajokat. Metszése is egyszerű, szakértelmet nem igényel. A termő málnahajtásokat érdemes karóhoz vagy huzalhoz kötözni, különben lehajlik a földre és besározódik a gyümölcs. Vigyázzunk a sarjhajtásokra, mert következő évben ebből lesznek a termőhajtások. Ha letermett a vessző, minden esetben metsszük ki, mert a betegségek és kártevők ezeken szoktak megtelepedni. Rengeteg fajtája létezik, érdemes ebből is többfélét ültetni, hogy tovább szedhessük.

Ribiszke

A piros ribiszke bokorrá vagy kisebb törzses fává fejlődik, sarjról házilag is szaporíthatjuk. A törzses változat oltott, karózni kell, mert nem tudja megtartani a koronáját. A bokor, vagy törzses változat nem fajtakérdés, hanem nevelési típus, a törzsesnek annyi az előnye, hogy jól mutat kis faként, és nem kell annyira lehajolni hozzá gondozáskor, szedéskor. A ribiszke legtöbb talajban jól érzi magát és az éghajlati viszonyainkat is jól bírja, szinte bárhova elültethetjük. Gondot okozhatnak a levéltetvek, kártételükkor összesodródott, pirosra színeződött levelek jelennek meg a növényen. Rovarölő szerekkel tudunk védekezni ellenük – kivéve gyümölcséréskor az élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt. A feketeribiszke savai nagyon jótékony hatásúak, és nagyon gazdagok C-vitaminban. Nagyobb bokrot nevel piros társánál, szereti a nedves területeket, szintén sarjról szaporítható.

Áfonya

A kék és vörös áfonya nagyon magas vitamin tartalmú gyümölcsök, érdemes otthon a kiskertben is kísérletezünk velük. Azt tartsuk szem előtt, hogy a tápanyagokban gazdag és savanyú talajokat kedvelik, valamint félárnyékos helyre telepítsük őket. Lehet nagy dézsában is nevelni őket, hiszen bokraik kisméretűek. Gyakori hiba, ha valaki talajcserét végez ültetésük előtt, de nem elég nagy területen. Sokszor van arra példa, hogy ásnak egy gödröt, savanyú talajt tesznek bele, beleültetik az áfonyát, ami 3-4 évig gyönyörűen fejlődik, aztán hirtelen megáll a fejlődése és a növény leépül. Ennek oka, hogy a gyökerek kinőttek a talajcserélt részből.

Egres

Az egres vagy köszméte esetében bokrot, de akár kis fát is nevelhetünk, ráadásul a helyigénye kisebb, mint a ribiszkének. A hűvösebb, árnyékos helyeket kedveli. Vannak fehér, sárga, zöld és akár piros gyümölcsű fajtái is. Gyümölcsét nyersen fogyasztva kevesebben szeretik, de kompótok alkotójaként különleges ízekkel gazdagítja azt.

Szeder

A szedret érdemes támasz vagy kerítés mellett termeszteni, mert akár több méter hosszú hajtásokat, indákat is képes növeszteni. A tápanyagokban gazdag, mélyrétegű és nedves talajokat kedveli. Gyökérsarjairól könnyedén szaporítható. Szürkerothadás ellen érdemes védekezni, és permetezni. Vannak tüskétlen és nagy gyümölcsű változatai is

Josta

A jostát mesterségesen állították elő a 20. században, Németországban. Lényegében a fekete ribizli és az egres közötti faj, ám a több lépéses nemesítő programban egy vad egres faj is részt vett. Kifejezetten gyorsan nő, könnyedén eléri a 2 méter magasságot. Hosszú vesszői tüskétlenek, így a bokor — mind a vesszők, mind a rügyek — inkább hasonlít a ribizlire, mint a köszmétére, bár a vesszők színezettebbek, a rügyek testesebbek. Sötét színű, sima héjú, szőrtelen bogyóinak normális átmérője 14–15 mm, tömege kb. 3 g. A gyümölcs húsa zöldes, benne apró magokkal. Kellemes íze mindkét ősére emlékeztet, a tipikus fekete ribizli-íz nélkül: a köszméte frissítő savanyúsága mellett aromája inkább az áfonyáét idézi.

Berkenye

Rengeteg faja, fajtája, változata van, sok közülük dísznövény. Bogyóiból pálinkát, likőrt és ecetet készítenek- tehát inkább feldolgozásra való gyümölcs. Leveleiből főzött teáját csersavtartalma miatt bél- és gyomorbántalmakra alkalmazzák. Nagyon igénytelen növény, így erdészetekben is használják.

Homoktövis

Feldolgozva dzsem, bor, ivólé, likőr, zselé, sőt olajtermék is készül belőle. Kiemelkedő a C-vitamin tartalma, amely a citrom  C-vitamin tartalmának a tízszerese. A gyümölcslét, és a dzsemet általában más gyümölcsökkel keverve készítik vegyesen, ugyanis a homoktövis gyümölcse savas, hasonlóan a citromhoz. Gyümölcsét gyógyszeralapanyagként is hasznosítják: nehezen gyógyuló sebek, fekélyek gyógyítására. Kétlaki, tehát porzós és termős növény is kell ahhoz, hogy teremjen. A porzós növény kompakt nagyon szép, így díszkertbe is alkalmas. A nőivarú lazább ágrendszerű, kevésbé dekoratív, de ez az ami terem. Ágtövisei miatt áthatolhatatlan kerítésnek is jó.