A fatüzelés mellett

2019-01-15 08:19:10 | Módosítva: 2019-01-15 08:21:40

Az elmúlt másfél évtizedben fatüzelésű berendezéseink fejlődésének legfőbb mozgatóereje környezetünk terhelésének csökkentése volt. Minél tökéletesebb az égés, annál kevesebb tüzelőanyagot kell használnunk és annál kevesebb lesz a kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége is. Csökkenteni kellett az el nem égett fagázok, a korom és a szén-monoxid mennyiségét, amiket a tűztér hőmérsékletének növelésével lehetett elérni. Ehhez a tűztér jobb hőszigetelése és az előmelegített égéslevegő több szintű bevezetése segített. A tűztér hőmérsékletének korlát nélküli emelése egy környezeti hátránnyal jár, 1000 °C felett erőteljesen elősegíti a nitrogén-oxidok képződését.


A tűztér építő- és szigetelőanyagainak fejlesztése

A tüzelőajtó kettős üvegezése, a másod-, harmad-, sőt negyedleges égéslevegő megfelelő arányú és megfelelő helyű és sebességű bevezetésével a korábbi 60–70%-os hatásfokot 78, majd 82, sőt a faelgázosító kazánok esetében 90% fölé lehetett emelni. Ha a kéményhuzat biztosítja az égéstermék elvezetését, akkor a kémény felfűtésére fordítandó energia nem hasznosulhat a fűtendő helyiségben, rontja tehát a hatásfokot. Amennyiben kényszeráramoltatással (ventilátorral) juttatjuk az égésterméket az épületen kívülre, akkor a füst jobban lehűthető a berendezésben, tehát még jobb lehet a hasznosítás, bár így segédenergiára van szükség. Mindezekkel a fejlesztésekkel a környezetterhelő anyagok kibocsátott mennyisége felére, harmadára volt csökkenthető.

A tüzelőberendezések fejlődésének jövőjét nehéz megjósolni, de az valószínűsíthető, hogy hatásfokban olyan nagy fejlődés már nem érhető el, mint az előző bő évtizedben. Az új tüzelőberendezések környezetterhelését lehet még tovább csökkenteni, de sokkal nagyobb eredmény érhető el a ma üzemelő, gyengébb minőségű berendezések folyamatos lecserélésével.

Lakossági energiafelhasználásunk fele ma már nem a fűtésre, hanem a hűtésre fordítódik. Mindkét energiafogyasztást jelentősen csökkenthetjük épületeink hőszigetelésének növelésével, csak közben vigyáznunk kell egészséges életterünk megőrzésére. A közelmúlt épületszigetelései közben nagyon sok esetben elfeledkeztünk az emberek levegőigényének biztosításáról. Egy felnőtt ember óránkénti frisslevegő igénye 40 m3. Ezt kell biztosítani a tartózkodás teljes ideje alatt.


A földi létünk alapját a Nap energiája biztosítja és még évmilliárdig is rendelkezésre áll. Ahogy az elmúlt időszakban egyre nőtt, úgy a továbbiakban is várható mind a napenergia, és kisebb részben a geotermikus energia, valamint a hőszivattyúk felhasználásának bővülése a fűtés és a hűtés területén is. Nem nagy kockázat azt „jósolni”, hogy az elkövetkezendő időben az összetett rendszerek terjedése várható.


A fatüzelés jelentőségét csak növelni tudja az a biztonság, hogy független mindennemű energiahálózattól.


Forrás:



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

KNE: közel nulla energiaigényű épület

Az elmúlt 60 évben az újonnan épülő épületek komfortosság tekintetében sokat fejlődtek. A komfortosság javulásával együtt az épületek energiafogyasztása, fenntartási költsége és építési költsége...


CO mérgezések

Június hónapban szokatlanul sok helyre riasztották a tűzoltókat széndioxid-mérgezés gyanúja miatt. A katasztrófavédelem szakemberei mindegyik esetben ki tudták mutatni a mérges gáz jelenlétét...