Kéményellenőrzési szabályozás

A változások alapvetően különválasztják a családi házak és a társasházak szabályozását, azon belül tovább bontva magánemberek és vállalkozások által használt épületekre, lakásokra. A szétválasztások elsődleges oka, hogy a kémények, illetve égéstermék elvezető rendszerek komoly veszélyforrások, melyek nemegyszer tragédiát okoznak. Nem megengedhető, hogy egy társasházban egyetlen lakó felelőtlensége miatt a lépcsőházban, közös helyiségben vagy a közös kéményben mások életét is veszélyeztető helyzet alakulhasson ki, az esetleges szabálytalanságok miatt, melyet az elmaradó ellenőrzések sem szűrnek ki. Így a társasházakban ezután is kötelező és ingyenes az ellenőrzés. A családi házakban az ott élőknek kell a kéményellenőrzést megrendelniük, de gáztüzelés esetén kétévente egyszer, a szilárdtüzelés esetén évente egyszer ingyenes maradt az ellenőrző szolgáltatás.

A másik bontás hasonló elveken alapszik. Egy magánszemély csak önmagáért és családtagjaiért felelős, de egy vállalkozás - legyen az akár milyen kicsi is - ügyfeleket, vendégeket, partnereket stb. fogadhat ingatlanában. Ilyenkor törvényileg kell biztosítani, hogy a hatósági engedélyek, melyek a vállalkozás működéséhez szükségesek, teljes körűen biztosítsák az odalátogatók, az ott tartózkodók biztonságát. Ezért, ugyan nem ingyenesen, de kötelező a vállalkozások tulajdonában lévő vagy székhelyeként bejegyzett ingatlanokban a rendszeres kéményellenőrzés. A mellékelt táblázatban megtalálhatók a részletek, hogy mikor kötelező a szolgáltató által megadott időpontban beengedni a kéményellenőrzést végző szakembereket, és mikor kötelező magának a cégnek megrendelnie a szolgáltatást.

Sokakban nemcsak felmerül, de sérelmezik is, hogy miért kell egy lakásban működő, egyszemélyes vállalkozásnak – jellemzően Betéti Társaság – ugyanúgy, mint a nagyobb és legnagyobb cégeknek fizetniük a szolgáltatásért. Különösen, ha egy társasház apró lakásában működik és még kötelező is; vagy pl. a család saját háza a vállalkozás székhelye, telephelye, és az évtizedekkel ezelőtt megépült kémény a nagypapa nevén van, mi köze neki ehhez. Válasz lehet erre a kérdésre, hogy olyan sokféle céges tevékenység és telephely működik szerte az országban, hogy törvényi rendelkezéssel képtelenség különválasztani egymástól ezeket, valahol meg kellett húzni a határt, hogy ne legyenek joghézagok. Ez a határ ott lett meghúzva, hogy cég vagy magánszemély-e, aki papíron használja a kéményt. Azt is tudni kell, hogy vállalkozási formában működik sok lakásban, családi házban pl. fodrászat, kozmetika, orvosi rendelő, gyerekeknek családi napközi stb. vagy más üzlethelyiség, ahol ügyfélforgalom is bonyolódhat, és az itt megforduló gyerekeket, felnőtteket is védenie kell a szabályozásnak, az ellenőrzéssel elkerülhető veszélyektől. Fizetni pedig mindenért kell egy vállalkozásnak, hiszen egy cég maga is pénzkeresés céljával működik. A kéményellenőrzési díjak nem magasak, néhány ezer forint kéményenként.

Biztonság és életvédelem

A rendszeres kéményellenőrzésen az előírás szerinti műszaki állapotot vizsgálja a kéményseprő, de ezen kívül a kockázatok minimalizálása is szükséges. Gondoskodnunk kell a tüzelő- és fűtőberendezések, gázkészülékek évenkénti szakszerű karbantartásáról is. Biztosítanunk kell a megfelelő levegő-utánpótlást, ezért nem szabad a meglévő szellőzőket eltakarni – még átmenetileg sem! Nagyon fontos, hogy ha régi, rosszul záródó ablakainkat szeretnénk új, légtömören záródóra – jellemzően a jól tömített, hőszigetelő műanyag és a korszerű faablakokra – cserélni, újabb szellőzőket kell beépíteni, mert egy nyílt égésterű berendezés életveszélyessé válhat, ha a kéményhuzat az új ablakok miatt csökken vagy megszűnik, és visszaáramolhat a szén-monoxid a lakásba. Ugyanilyen veszélyt jelent, ha a gázkészülékkel, kandallóval, szilárd tüzelésű kályhával egyszerre működtetjük a lakásban lévő elszívókat, ventilátorokat, konyhai szagelszívót. Ezekben olyan nagyteljesítményű ventilátorok működnek, amik megfordítják a természetes, gravitációs kéményhuzatot, és szintén visszaáramlik a lakásba a szén-monoxid.

Bármilyen tüzelő- és fűtőberendezést is használunk, érdemes szén-monoxid vészjelzővel védeni családunkat. Ezek a készülékek hangos sípolással időben jelzik, ha túl magassá válik a szén-monoxid koncentrációja a lakásban. Riasztás esetén azonnal ablakot kell nyitni, ki kell kapcsolni a tüzelő- és fűtőberendezéseket, és lehetőleg el kell hagyni a házat, lakást. Szellőztetés után visszakapcsolni pedig csak akkor szabad a készüléket, ha szakember megtalálta és ki is javította a hibát.

A szén-monoxid érzékelő elhelyezése előtt olvassuk el a használati utasítást, hogy az adott készülék gyártói útmutatásával tisztában legyünk. Az minden szén-monoxid érzékelőre igaz, hogy az ajtó magassága fölé – a nem túl nagy belmagasságú helyiségekben a mennyezetre – kell elhelyezni. A szén-monoxid könnyebb a levegőnél, először „felmegy” a mennyezetre, de onnan fentről lefelé haladva kitölti a helyiség légterét, és még azelőtt meg kell szólalnia a szén-monoxid riasztónak, hogy a legmagasabb kb. 2 méter magas ember fejmagasságába leérne a mérgező gáz. Jegyezzük meg a mellékelt fotót, ami ezért lett fentről fényképezve, hogy látszódjon: az ember feje lejjebb kell, hogy legyen, mint a szén-monoxid riasztó.

A szén-monoxidot (CO) nem szabad összetéveszteni a szén-dioxiddal (CO2), ami nehezebb a levegőnél, így lentről felfelé tölti meg a helyiség légterét, ezért annak érzékelőjét, riasztóját csak kb. 1 méter magasra kell felszerelni. Elsősorban zárt közösségi termekben, iskolákban, előadótermekben szokták telepíteni. Fontos különbség, hogy míg a szén-monoxid gyorsan ölő mérgező gáz, a szén-dioxid önmagában nem mérgező, veszélyessége abban rejlik, hogy kiszorítja az oxigén dús levegőt a helyiségből, ami oxigén-hiányt, akár fulladást is okozhat.

Az elhelyezésnél még nagyon fontos, hogy a riasztó ne legyen a gázkészülék közvetlen közelében, mert valamilyen mennyiségben mindig jelen van a szén-monoxid a gázkészülék körül. Ezt a kis mennyiséget hamar kiszellőzteti a jó kéményhuzat, de még ez előtt előfordulhat téves riasztás. A téves riasztás viszont nagyon veszélyes, mert a sokadik után már nem veszünk komolyan egy valódi vészhelyzetet sem. A szén-monoxid pedig színtelen, szagtalan gáz, nem vesszük észre jelenlétét, csak amikor már mérgez, ami sajnos hamar halálos kimenetelű.

A legjobb szén-monoxid riasztókban elemet sem kell cserélni, úgy van tervezve, hogy addig működik, amíg az elem ki nem merül. Ez kb. 6-7 év, rá van írva a szén-monoxid érzékelőre, hogy meddig használható. Ezután ne használjuk tovább, vegyünk újat. Kéményellenőrzési szabályozás

Az elmúlt években többször változtak a kéményseprő-ipari jogszabályok, melynek következményeként sok a félreértés is körülötte. A Fővárosi Kéményseprők kiadványát felhasználva, megmutatjuk a részleteket, melyek segítenek eligazodni az aktuális szabályozásban.

A változások alapvetően különválasztják a családi házak és a társasházak szabályozását, azon belül tovább bontva magánemberek és vállalkozások által használt épületekre, lakásokra. A szétválasztások elsődleges oka, hogy a kémények, illetve égéstermék elvezető rendszerek komoly veszélyforrások, melyek nemegyszer tragédiát okoznak. Nem megengedhető, hogy egy társasházban egyetlen lakó felelőtlensége miatt a lépcsőházban, közös helyiségben vagy a közös kéményben mások életét is veszélyeztető helyzet alakulhasson ki, az esetleges szabálytalanságok miatt, melyet az elmaradó ellenőrzések sem szűrnek ki. Így a társasházakban ezután is kötelező és ingyenes az ellenőrzés. A családi házakban az ott élőknek kell a kéményellenőrzést megrendelniük, de gáztüzelés esetén kétévente egyszer, a szilárdtüzelés esetén évente egyszer ingyenes maradt az ellenőrző szolgáltatás.

A másik bontás hasonló elveken alapszik. Egy magánszemély csak önmagáért és családtagjaiért felelős, de egy vállalkozás – legyen az akár milyen kicsi is – ügyfeleket, vendégeket, partnereket stb. fogadhat ingatlanában. Ilyenkor törvényileg kell biztosítani, hogy a hatósági engedélyek, melyek a vállalkozás működéséhez szükségesek, teljes körűen biztosítsák az odalátogatók, az ott tartózkodók biztonságát. Ezért, ugyan nem ingyenesen, de kötelező a vállalkozások tulajdonában lévő vagy székhelyeként bejegyzett ingatlanokban a rendszeres kéményellenőrzés. A mellékelt táblázatban megtalálhatók a részletek, hogy mikor kötelező a szolgáltató által megadott időpontban beengedni a kéményellenőrzést végző szakembereket, és mikor kötelező magának a cégnek megrendelnie a szolgáltatást.

Sokakban nemcsak felmerül, de sérelmezik is, hogy miért kell egy lakásban működő, egyszemélyes vállalkozásnak – jellemzően Betéti Társaság – ugyanúgy, mint a nagyobb és legnagyobb cégeknek fizetniük a szolgáltatásért. Különösen, ha egy társasház apró lakásában működik és még kötelező is; vagy pl. a család saját háza a vállalkozás székhelye, telephelye, és az évtizedekkel ezelőtt megépült kémény a nagypapa nevén van, mi köze neki ehhez. Válasz lehet erre a kérdésre, hogy olyan sokféle céges tevékenység és telephely működik szerte az országban, hogy törvényi rendelkezéssel képtelenség különválasztani egymástól ezeket, valahol meg kellett húzni a határt, hogy ne legyenek joghézagok. Ez a határ ott lett meghúzva, hogy cég vagy magánszemély-e, aki papíron használja a kéményt. Azt is tudni kell, hogy vállalkozási formában működik sok lakásban, családi házban pl. fodrászat, kozmetika, orvosi rendelő, gyerekeknek családi napközi stb. vagy más üzlethelyiség, ahol ügyfélforgalom is bonyolódhat, és az itt megforduló gyerekeket, felnőtteket is védenie kell a szabályozásnak, az ellenőrzéssel elkerülhető veszélyektől. Fizetni pedig mindenért kell egy vállalkozásnak, hiszen egy cég maga is pénzkeresés céljával működik. A kéményellenőrzési díjak nem magasak, néhány ezer forint kéményenként.

Biztonság és életvédelem

A rendszeres kéményellenőrzésen az előírás szerinti műszaki állapotot vizsgálja a kéményseprő, de ezen kívül a kockázatok minimalizálása is szükséges. Gondoskodnunk kell a tüzelő- és fűtőberendezések, gázkészülékek évenkénti szakszerű karbantartásáról is. Biztosítanunk kell a megfelelő levegő-utánpótlást, ezért nem szabad a meglévő szellőzőket eltakarni – még átmenetileg sem! Nagyon fontos, hogy ha régi, rosszul záródó ablakainkat szeretnénk új, légtömören záródóra – jellemzően a jól tömített, hőszigetelő műanyag és a korszerű faablakokra – cserélni, újabb szellőzőket kell beépíteni, mert egy nyílt égésterű berendezés életveszélyessé válhat, ha a kéményhuzat az új ablakok miatt csökken vagy megszűnik, és visszaáramolhat a szén-monoxid a lakásba. Ugyanilyen veszélyt jelent, ha a gázkészülékkel, kandallóval, szilárd tüzelésű kályhával egyszerre működtetjük a lakásban lévő elszívókat, ventilátorokat, konyhai szagelszívót. Ezekben olyan nagyteljesítményű ventilátorok működnek, amik megfordítják a természetes, gravitációs kéményhuzatot, és szintén visszaáramlik a lakásba a szén-monoxid.

Bármilyen tüzelő- és fűtőberendezést is használunk, érdemes szén-monoxid vészjelzővel védeni családunkat. Ezek a készülékek hangos sípolással időben jelzik, ha túl magassá válik a szén-monoxid koncentrációja a lakásban. Riasztás esetén azonnal ablakot kell nyitni, ki kell kapcsolni a tüzelő- és fűtőberendezéseket, és lehetőleg el kell hagyni a házat, lakást. Szellőztetés után visszakapcsolni pedig csak akkor szabad a készüléket, ha szakember megtalálta és ki is javította a hibát.

A szén-monoxid érzékelő elhelyezése előtt olvassuk el a használati utasítást, hogy az adott készülék gyártói útmutatásával tisztában legyünk. Az minden szén-monoxid érzékelőre igaz, hogy az ajtó magassága fölé – a nem túl nagy belmagasságú helyiségekben a mennyezetre – kell elhelyezni. A szén-monoxid könnyebb a levegőnél, először „felmegy” a mennyezetre, de onnan fentről lefelé haladva kitölti a helyiség légterét, és még azelőtt meg kell szólalnia a szén-monoxid riasztónak, hogy a legmagasabb kb. 2 méter magas ember fejmagasságába leérne a mérgező gáz. Jegyezzük meg a mellékelt fotót, ami ezért lett fentről fényképezve, hogy látszódjon: az ember feje lejjebb kell, hogy legyen, mint a szén-monoxid riasztó.

A szén-monoxidot (CO) nem szabad összetéveszteni a szén-dioxiddal (CO2), ami nehezebb a levegőnél, így lentről felfelé tölti meg a helyiség légterét, ezért annak érzékelőjét, riasztóját csak kb. 1 méter magasra kell felszerelni. Elsősorban zárt közösségi termekben, iskolákban, előadótermekben szokták telepíteni. Fontos különbség, hogy míg a szén-monoxid gyorsan ölő mérgező gáz, a szén-dioxid önmagában nem mérgező, veszélyessége abban rejlik, hogy kiszorítja az oxigén dús levegőt a helyiségből, ami oxigén-hiányt, akár fulladást is okozhat.

Az elhelyezésnél még nagyon fontos, hogy a riasztó ne legyen a gázkészülék közvetlen közelében, mert valamilyen mennyiségben mindig jelen van a szén-monoxid a gázkészülék körül. Ezt a kis mennyiséget hamar kiszellőzteti a jó kéményhuzat, de még ez előtt előfordulhat téves riasztás. A téves riasztás viszont nagyon veszélyes, mert a sokadik után már nem veszünk komolyan egy valódi vészhelyzetet sem. A szén-monoxid pedig színtelen, szagtalan gáz, nem vesszük észre jelenlétét, csak amikor már mérgez, ami sajnos hamar halálos kimenetelű.

A legjobb szén-monoxid riasztókban elemet sem kell cserélni, úgy van tervezve, hogy addig működik, amíg az elem ki nem merül. Ez kb. 6-7 év, rá van írva a szén-monoxid érzékelőre, hogy meddig használható. Ezután ne használjuk tovább, vegyünk újat.