Bár a polírozás során a felület fényessége akár a tükörével is megegyezhet – ezt nevezik tükörpolírozásnak –, érdemes azonban figyelembe venni, hogy szinte minden polírozandó anyag eltérő bánásmódot, polírozó anyagot és eszközt igényel. Ha például alumínium, réz, bronz vagy más oxidációra hajlamos tárgyat polírozunk, idővel a felülete veszít a fényességéből, a finomsága azonban megmarad. E tárgyak fényességét könnyebb visszaadni, mint a karcos felületekét. Példa erre az autók alumínium keréktárcsája, amely idővel veszít ugyan a csillogásából, de ha gondot fordítanak a felületvédelmére, és tisztán tartják, az oxidáció nem jelent gondot.
A polírozás műveletei, eszközei
Az esetek többségében a polírozás több fázisból álló munkafolyamat. Az első fázisban durvább, a további fázisokban pedig egyre finomabb polírozó anyagokat használva érhető el a felületek finomítása, fényesítése. Az első polírozási fázisok célja a felületi egyenetlenségek, karcok, bemélyedések eltüntetése. A polírozás folyamán ugyan egyirányú karcolási nyomok maradnak a munkadarab felületén, ám ezek olyan finomak, hogy szabad szemmel már alig láthatóak. A polírozó korongokkal ez csak fokozatosan érhető el. A különböző koptató hatású és anyagú korongokkal szinte minden tárgy felülete polírozható és kifényesíthető.
A legelterjedtebb polírozó korongok bőr, vászon, pamut, filc vagy báránybőrből készülnek. A leginkább a bőr és vászon anyagúak alkalmasak polírozásra. A polírozott felület kialakításához a korong forgási sebességénél azonban nem a szokásos percenkénti fordulatszámot kell alapul venni, hanem a kerületük sebességét. A polírozó korongok többsége 2286 m/perc kerületi sebességgel forog, míg a filc- és bőrkorongok jellemzően 1120 m/perccel.
Szinte bármilyen felület polírozható, amelynek a szilárdsága és anyagszerkezete ezt lehetővé teszi – legyen az festett felületű, vagy bármilyen fém, műanyag. Polírozásukhoz az anyaguknak megfelelő szemcseméretű koptatóanyagokat, illetve polírozó textíliákat (vásznat, mikroszálas törlőkendőket, flanel és textilanyagokat) kell használni. A felületek finomításához ezen kívül különféle koptató tulajdonságú paszták használata is szükséges, amelyeknek a szemcsemérete is nagyon fontos. Például fényszóróburát a polírozás előtt 600-as vizes csiszolópapírral kell „lenagyolni”, majd 2000-es polírpapírral történő karcmentesítés után jöhet a polírpasztás felületi fényesítés. Az otthoni munkákhoz használható a karcmentes súrolókrém, vagy más koptató hatású krém, illetve autó polírozáshoz használatos fényezőpaszta, de akár a szódabikarbóna vizes pépje is. Ezeket a fényesítő anyagokat alacsony fordulatszámra beállított fúrógépbe fogott különféle anyagú és méretű polírozó tárcsákkal, vagy kézi polírozásnál fényesítő rongyokat használva lehet alkalmazni.
Polírozáshoz használt gépek
A legegyszerűbb polírozó eszköz a fúrógép, mely 1000-3000 1/min. közötti fordulatszámmal működtethető, bár ezzel a munkafolyamat hosszabb ideig fog tartani, mint a speciális polírozógéppel. Az állítható fordulatszámú sarokcsiszolóval már jobb minőséget és hatékonyabb lemunkálást lehet produkálni. A gép teljesítménye és fordulatszáma ugyanis a nagyobb felületek megmunkálása esetén hatékony munkát tesz lehetővé. Az asztali csiszológépek is eredményesen használhatók nagyobb felületek polírozásra, de a csiszolótárcsák és a polírozó korongok méretét, anyagát a munkadarab anyagához, méretéhez és a gép fordulatszámához igazodva kell megválasztani.
Csiszoló és polírozó eszközök
Az előcsiszolási fázisban a lamellás tárcsák használata a legkedvezőbb. A tárcsa esetén a homlokfelületre rögzített lamellák dolgoznak, míg a korongnál a palást felülete végzi az anyag leválasztását. A lamellás tárcsát, általában sarokcsiszolón szokták használni, míg a korongok a felfogó csapnak köszönhetően fúrógéppel használhatók eredményesen.
Nevéből adódóan a vizes polírpapírokat vizes munkákhoz fejlesztették ki. Ezek kézi csiszolásra alkalmas koptató eszközök; szemcsefinomságuk P60 és P3000 közötti. Műanyagok előcsiszolására, lakk, illetve festék felcsiszolására is alkalmasak. Használatukkor a munkadarabot vagy a papírt kell benedvesíteni. A víz „kenő hatására” a lekoptatott szemcsék sem a munkadarabon, sem a papíron nem tapadnak meg.
A paszták anyaga 50-60%-a csiszolószemcsét, továbbá a szemcséket összetapasztó természetes zsírokat, olajokat, és emulgáló szereket tartalmaznak. A finom szemcséjű pasztákkal a csiszolószerszám szebb felületet ad, a durvább szemcsék pedig a korong felületi anyagleválasztását növelik meg. A P36-os szemcséjű pasztákkal a szerszám hatékony anyaglemunkálást végez, a P600-as pedig a szép fényes felületet ad. A különféle polírozó fázisokhoz használt pasztákat és korongokat külön kell tárolni, mert a korongok anyagából nem lehet eltüntetni a használt szemcséjű pasztát, ami a felület finomításakor minőségi hátrányokat okozna. A különféle munkafázisokhoz így mindig azonos koptató tulajdonságú eszköz és paszta használható.
A fémpolírozás és az autópolírozás is – bár mind két munkának a felületek fényesítése a célja – speciális szakismereteket igénylő feladat. Ez viszont nem jelenti azt, hogy szerényebb tudással nem lehet az otthoni eszközök felújításakor sikereket elérni. A gyakran használt eszközök ugyanis több- kevesebb idő múlva fényüket vesztik, amit polírozással helyre lehet hozni. Az alábbiakban az ilyen egyszerűen elvégezhető fényesítő munkákhoz adunk néhány gyakorlati tanácsot.
A leggyakrabban igénybevett konyhai eszközök többnyire rozsdamentes acélból készülnek. Ilyen pl. a mosogató medencéje, a különféle főzőedények és az evőeszközök is. Ezeket ugyan minden használat után tisztítják, a fényük mégis idővel fátyolossá válik. Ezt a mosogatás során keletkező finom karcok és a fokozott felületi elzsírosodás okozza. Ezért alapos lúgos zsírtalanítás után karcmentes háztartási tisztítószerrel átdörzsölve tüntethetők el a finom karcok, majd filc- vagy lágyszálú korongos polírozással tehető újra fényessé a felületük. Ez a főzőedények és egyéb rozsdamentes eszközök fényét is visszaadja.
A magnetofonok, lemezjátszók, CD lejátszók átlátszó anyagú részei is mattá válnak a rárakódott por és egyéb szennyeződések miatt. Az ilyen felületek felújításakor a készülékekről leemelt átlátszó burák fényesítését alapos zsírtalanító tisztítás előzze meg. E műveletnél enyhe háztartási tisztítószeres mosást követő és flaneles szárazra törlés után lehet eldönteni, hogy szükséges-e a felületek további fényező polírozása. Ha a felület finoman karcos, akkor nagyon finom autó polírpaszta vagy fogkrém használatával, flanel ruhával egy irányba, majd erre merőleges lágy átdörzsöléssel lehet a felületi karcokat csökkenteni és a fényességet fokozni. Végül tiszta, nedves flanel ronggyal kell a felületeket letisztítani a fényezőszer maradékától, és antisztatikus törlőronggyal szárazra és fényesre törölni. Az elzsírosodott régebbi mobiltelefonok kijelző felületeit és burkolatát is hasonló módon lehet felújítani. Ehhez esetleg fogkrémet is lehet a karcmentesítő fényesítéskor használni. A nehezebben hozzáférhető helyeknél vattás fültisztító pálcikát is igénybe lehet venni. A fényezőszer maradékát pedig lágy pamut ronggyal kell eltávolítani. E célra 2 rész szódabikarbóna és 1 rész víz összekeverésével készített fényezőpaszta is hatásos fényezőszer.
A gépkocsi lámpáit fedő átlátszó műanyag búrák felülete az időjárás viszontagságai következtében ugyancsak elhomályosodik. Ezen is viszonylag könnyen lehet segíteni a búrák lepolírozásával. Előtte a búrák külső felületét finoman fel kell csiszolni, amihez 600-as vizes polírpapír szükséges az apróbb karcok eltüntetése miatt. A búrák melletti karosszéria részeit érdemes még művelet előtt körülmaszkolni ragszalaggal, nehogy a fényezés megsérüljön. A csiszolás lassú fordulatszámra beállított gép tokmányába fogott P 500-P 1000 szemcseméretű szivacsos csiszolóval, vagy akár kézzel is elvégezhető. A felületek kifényesítéséhez flanel rongykorongot és finom szemcséjű polírpasztát használjunk, vagy paszta helyett vax-szal is fényesíthetünk. A bukósisakok felületeit is e módon lehet karcmentessé és fényessé tenni.
A tükörfényes frontú bútorok is előbb-utóbb behomályosodnak. Az ilyen felületeket előbb zsíroldó mosogatószeres meleg vízzel kell lemosni, majd következhet a finom polírpasztás, lassú fordulatú korongos felületi fényesítés, és ezt követően nedves, majd száraz, antisztatikus ronggyal történő áttörlés, ami késlelteti a fényes felületek beporosodását. A kéznyomok okozta újabb foltosodásokat azonban nem lehet meggátolni. Az ilyen munkák előtt a fogantyúkat érdemes a homloklapokról leszerelni, majd letisztításuk és a felületi fényesítés után visszaszerelhetők a helyükre.
A különféle nemesfémekből készült ékszerek is igényelhetik felületük felújítását. A tisztítás első lépése most is a zsírtalanítás, ami alkoholos áttörléssel végezhető el. Utána vattára, vagy finom flanel darabra kent fogkrémmel, vagy vizes szódabikarbónás krémmel átdörzsölve lehet az ékszereket újra fényezni. Tiszta ronggyal áttörölve újból szép fényesek lesznek. A tagoltabb felületű daraboknál finom sörtéjű kis kefével, vagy fa fogvájóval lehet a mélyedéseket is megszabadítani a lerakódott anyagoktól, majd újabb alkoholos mosást követően vatta tamponnal szárazra törölhetők a felületek. Az ezüst tárgyak felülete – még az alpakka tárgyaké is – köztudottan hamar oxidálódik, ám ez a patina nem minden darabon előnyös. Ha már nagyon elszürkült a felületük, szódabikarbónás, vagy fehér fogkrémes koptatással az ezüst nemüket nemcsak az oxidrétegtől lehet könnyen megszabadítani, hanem a fényüket is vissza lehet adni. A pépek valamelyikét alkalmazva viszonylag gyorsan lekoptatható felületükről a patinás réteg és ronggyal áttörölve újból fényesek lesznek.
Az otthoni szerszámokat is érdemes kifényesíteni, mert így nemcsak jobban mutatnak, a tisztántartásuk is könnyebb, és a munka is élvezetesebb a felpolírozott kalapáccsal, vagy a fogók, csipeszek stb. valamelyikével, mint egy rozsdafoltos eszközzel. Mivel ezek edzett acélból készülnek, előbb egy alapos csiszolással kell a felületüket finomítani, majd finomabb, pl. 150-200-as szemcse nagyságú pasztával bedörzsölt palástú filckoronggal lehet az acél eszközöket két-három lépésben kifényesíteni.
A színesfémből készült tárgyak felületei is igénylik az időnkénti polírozó fényesítésüket. Ha ezek dísztárgyak, kilincsek esetleg lámpatestek, akkor csak fémtisztítós felületfinomításra van szükségük. E célra a különböző fémtisztító szereket lehet használni, amelyekkel vastagon be kell a felületüket kenni, majd kis idő elteltével finom textíliával történő átdörzsölésük közben visszakapják a fényüket. A fényesítést alacsony fordulatú rongy koronggal lehet meggyorsítani. A szerek maradékát a felületekről minden esetben teljesen el kell távolítani. Egyes fémtisztító paszták alkalmazása esetén a letisztított felületen oxidációt késleltető réteg alakul ki, ám e hatásuk az idő múlásával és a használat miatt gyengül. A gyakoribb fényező tisztítással azonban meg lehet előzni a fokozatos fényvesztést, és az oxidáló réteg kialakulását.