Itt is van lejárati idő
A vetőmagok tasakján számos információt találunk a sikeres termesztés érdekében. Egyik legfontosabb a lejárati idő. Ha a magcsomagon szereplő dátum lejárt, az nem jelenti azt feltétlenül, hogy már nem fog kicsírázni, de a jó kelés esélye ekkor azért csökken. Vannak növények melyek magjai nagyon sokáig csíraképesek, ám azok, melyeknek a magja olaj tartalmú, az avasodási hajlam miatt kevesebb ideig őrzik meg a minőségüket. Minél régebben van egy mag a csomagolásban annál több az esély, hogy nem megfelelő tárolási időszakok is lehettek. Az egyszer benedvesedett, majd újra kiszáradt csomagolásból vetett magból szinte biztosan nem lesz növény. Szerepel a csomagoláson a benne található magok száma is, így a család igényétől függően eldönthetjük, mennyi csomagra van szükségünk. A magcsomagok nagysága általában igazodik ehhez. Míg cukkíniből elég 2-3 tő, így a tasak nem szokott 10-15 szemnél többet tartalmazni, borsóból jóval több kell, így azok sokszemes, negyed-, vagy fél kilogrammos csomagolásban kaphatók.
Beszédes képek
A csomagoláson képekkel, piktogramokkal sok mindent jelölnek, ez jó, mert azonnal értelmezhető az üzenet. Rajta szokott lenni – képekkel illusztrálva – a vetési idő, illetve hogy szabadföldbe vessük, vagy fagymentes helyre, és utána palántázzuk. Az üvegházi, szobai vetést a hosszú tenyészidejűeknél javasolják, mert így a májusi fagyok után már fejlett paprika, paradicsom vagy padlizsán palánták ültethetők ki, melyek hamarabb kezdenek teremni, így többet teremnek a fagyok beálltáig. A paradicsom vethető szabad földbe állandó helyre is, csak akkor később fordul termőre, és kevesebb ideje lesz teremni az őszi hidegek beálltáig.
Egyes fajok egyszerűen nem alkalmasak palántázásra; ilyenek a karógyökerűek a répák, petrezselymek, de a retekfélék is. Ezeket mindenképp végleges helyükre vessük. A csomagoláson piktogramok jelölik, hogy milyen sor és tőtávolságra palántázzunk, illetve ritkítsunk állandó helyre vetett növényeknél. Ez is lényeges, hiszen a nagyra növőknek több, a kisebbre növőknek kevesebb hely kell. Ha túl sűrűn vannak a növények, akkor árnyékolják egymást, konkurálnak egymással, azaz egymás elől szedik el a vizet és a tápanyagokat. Emiatt rosszabb minőségű és kevesebb termés lesz, valamint több növényvédelmi probléma merülhet fel. Amennyiben túl ritkán, bő térállásban neveljük őket, akkor ezek a gondok nem merülnek fel, helyette a gyomosodás veszélye válik nagyobbá.
A termőhely igényiről is informál
A csomagoláson jelzik még, hogy napos, félárnyékos vagy árnyékos helyen érzi jól magát a növény, és sokszor a vízigényre is van utalás. A zacskón szerepelhet a tenyészidő is, ami azoknak a napoknak a száma, amely a szabadföldi vetéstől illetve a palánta kiültetésétől a kifejlett, termést érlelő állapotig tart. Ez a szám csak iránymutató, változhat az időjárástól, de a talajviszonyoktól is. A csírázási idő a magvetéstől a csírázásig eltelt napok száma.
Ha azt olvassuk a csomagoláson vagy az adott fajta leírásában, hogy nyílt beporzású fajta, akkor az a nem hibrid fajta jelölésére szolgál, olyan fajtáról van szó, amelyről akár magot is foghatunk és következő évben elvetve a saját magtermésből is jó minőségű állományunk lesz. Ezeknél a beporzást rovarok, madarak vagy éppen a szél végzi el. Utódaik a szülő tulajdonságait öröklik, nem érhet meglepetés, ha begyűjtött magjait elvetjük kivéve, ha egymással kereszteződni képes fajokat túl közel ültetünk egymáshoz. Ilyenkor természetes hibridizáció jöhet létre, ezért ajánlott egy adott faj – például a paradicsom – különböző nyílt beporzású fajtáit egymástól távol nevelni. Előbbinek ellentéte a hibrid. Ezek magjai olyan szülőktől származnak, amelyek emberi beavatkozásra két különböző faj, vagy fajta keresztezésével jöttek létre, az egyik szülő pollenjével mesterségesen beporozták a másik fajtát, azzal a céllal, hogy egy új, az elődöknél jobb (pl. ellenállóbb), tetszetősebb (pl. különleges virágú) fajtát nyerjenek. Az F1 jelölés az első hibrid nemzedékről gyűjtött magból kikelt, a kívánt tulajdonságokkal rendelkező növény. Magjait ne gyűjtsük, mert a következő, ezekből a magokból kikelt generáció tulajdonságai eltérhetnek, és a korábbi szülő vonalak tulajdonságait fogják véletlenszerűen megjeleníteni.
Híres, régóta bevált tájfajták
A Heirloom fajták (örökségfajták, tájfajták) generációkon keresztül a legjobb tulajdonságú növényekről gyűjtött magokból nevelt növények, általában egy adott földrajzi helyről származnak. Egyes fajták akár több évtizedes múlttal rendelkeznek, és ezek mind nyílt beporzású taxonok. A generációkon keresztül a legjobb tulajdonságú növényekről gyűjtött magokból nevelt növények fajtafenntartásába mi is szerepet vállalhatunk, ha mindig a legjobb tulajdonságokkal rendelkező, legjobb termést hozó példányokról szedünk magokat, és azokat vetjük el a következő évben – fenntartva és javítva a fajta tulajdonságait.
Az ökológiai előállításból származó öko-vetőmagok, amelyek tanúsítvánnyal rendelkeznek. Azok a vetőmagvak, amelyek nem rendelkeznek tanúsítvánnyal nem nevezhetők öko vetőmagnak, legfeljebb vegyszermentes termesztésből származó magnak hívhatók. Ezekből akár emberi táplálkozásra alkalmas csíranövényeket, mikro-zöldségeket is nevelhetünk, de természetesen hagyományos termesztésre is alkalmasak. Mivel ezek nincsenek csávázva csírakori gombabetegségek fellépésére (pl. palántadőlés) több esély van. Ezzel szemben a csávázott vetőmagokat gombaölő, antimikrobiális, vagy rovarölő hatású szerekben fürdetik, amelyek rászáradnak a maghéjra. Ennek célja, a csíráztatás, palántanevelés során történő fertőzések, károsodások kockázatának csökkentése.
Ritkítás nélkül is megy
A drazsírozott, apró magvakat porított, színezett réteggel veszik körül (ez lehet agyag, kovaföld) azzal a céllal, hogy a mag nagyobb méretű, könnyen kezelhető (vethető), jól látható legyen. Ezeket a magvakat a köpeny hosszabb ideig nedvesen tartja, ami a csírázásukat segíti. A drazsírozó anyaghoz gyakran antimikrobiális anyagokat is kevernek. Előnye, hogy így az eredetileg apró magok nagyobb drazséburkolatot kapva, szemenként vethetővé válnak, és nem kell később ritkítani az állományt. Hasonló a célja a vetőszalagoknak is, amire a magok a tőtávolságuknak megfelelő távolságra vannak felragasztva, így a kikelő növényeket szintén nem kell ritkítani.
A felmagzás-ellenálló, vagy felmagzásra nem hajlamos fajtatulajdonság is fontos lehet számunkra. A felmagzás idő előtti virágzást és terméshozást jelent, amely rontja a növény minőségét, ízét. Például a fejes saláta esetében vagy gyökérzöldségeknél kisebb, kevésbé jó ízű répatestek fejlődnek. Általában a túl korai vetés, a meleg időjárás, egyenetlen vízellátás segíti a kialakulását, de hajlamát genetikai tulajdonságok is befolyásolják.
Fontos például paradicsomnál, hogy az adott fajta determinált, vagy índeterminált. A determinált, azaz korlátolt növekedésű fajták kompakt bokrot nevelnek, támasztékot nem igényelnek, míg a korlátlan indeterminált növekedésű fajták, folyamatosan növekednek, támasztékot igényelnek, és a szezon végéig, a fagyokig teremnek.