Esztrich aljzatok

2019-04-08 09:25:22 | Módosítva: 2019-04-08 09:37:26

Az aljzatok feladata ma már a teherelosztáson kívül a szigetelő- és burkolóanyagok megtartása és egyéb speciális funkció ellátása is. Ezeknek megfelelően különféle műszaki igényekhez igazodó rétegrendeket kell alkalmazni. Az alap teherhordó réteg – azaz az esztrich – ezért a korszerű padlószerkezetek meghatározó eleme.


Mi az esztrich

Az esztrich az EU-szabvány szerint olyan egy- vagy többrétegű habarcs, amelyet az építés helyén dolgoznak rá a fogadószerkezetre vagy egy közbenső rétegre, szigetelő rétegre, és több funkció teljesítésére is képes. Az esztrich rétegnek kopásállónak, tömörnek és szilárdnak, ugyanakkor rugalmasnak is kell lennie. Sík és egyenletes felületet ad, jó hővezető, ami padlófűtésnél nagyon fontos, nem éghető, emellett átveszi és elosztja a padlószerkezet felületét érő terheléseket. Fogadó réteget képez a padlóburkolatok kialakításához, ám önálló kopórétegként is használható. Kiválasztásánál mindig azt kell figyelembe venni, hogy a padlószerkezetet a használat során milyen terhelés éri, milyen burkolat kerül rá és milyen egyéb funkciót kell még megvalósítania. Az aljzatok lehetnek cementesztrichek (CE), amelyek végső soron finombetonok, önterülő anhidrit- vagy gipszesztrichek (AE), aszfalt- (AS) és magnezit esztrichek (MA).

A cementesztrich kötőanyaga portland cement, adalékanyaga szabályozott szemcseméretű homokos kavics. Vízzel elkeverve kb. egy hónap alatt éri el a végső szilárdságát. Mivel a cement hidraulikus kötőanyag, tartós nedvesség hatására sem veszíti el a szilárdságát. Kötése közben azonban zsugorodik, és az anyagban hajszálrepedések alakulnak ki. Ennek csökkentése érdekében a még képlékeny esztrichet vakfugázásos dilatálással 6 m-enként önálló, 25-30 m2-es felületekre szokták osztani.


A cementesztrich aljzatok vízállók, külső és belső térben még fokozott vízterhelésű helyiségekben és olyan helyeken is alkalmazhatók, ahol a fogadó szerkezetre nem került pára és vízzáró szigetelés. Az esztrich betonok a hagyományos aljzatbetonokkal szemben gyorsan és könnyen elteríthetők, ezért költséghatékonyabban alkalmazhatók. Precízen meghatározott összetételük és keverésük miatt az elterített anyag nem fogja „kidobni” a vizet, és így utókezelő locsolást sem igényel. A beton terítése tömlők segítségével történik, ezért olyan területeken is alkalmazható, ahol a habarcs talicskás terítése kárt tehet a már kiépített padlófűtés vezetékeiben, vagy egyéb épületgépészeti szerelvényekben. Előnye, hogy míg a hagyományos aljzatbeton általában csak 21 nap után, az esztrich beton már 7 nap elteltével burkolható biztonsággal.


Az esztrich beton keverése és terítése ugyan speciális gépeket és adalékokat igényel, viszont a hagyományos aljzatbetonnál magasabb minőségi és esztétikai fogadóréteget ad. Épülettípustól függetlenül bármilyen burkolat alapja lehet, alkalmazható ott is, ahol aljzatkiegyenlítő felhordására nincs lehetőség, vagy a terület kicsi és szűk. Családi házak kivitelezésekor az esztrich beton alkalmazása a legegyszerűbb megoldás, bár feldolgozása nagy szakértelmet és gyakorlatot igényel. Rétegvastagsága 30-50 mm, amit tapadóhídra kell egyenletesen felteríteni és síkra munkálni.

Az anhidrit esztrich összetétele; káliumszulfát, víz és kvarchomok. Kötési ideje 24-48 óra. Alapozni csak a teljes száradása után lehet vizes diszperziós előkenővel. Felületéről a puha, adalékanyag nélküli terítőréteget csiszológéppel kell eltávolítani. Az anhidrit kötőanyagú esztrich az előzőhöz viszonyítva nem vízálló, tartós nedvesség hatására az ilyen esztrich réteg tönkremegy, ezért csak belső térben alkalmazható, mégpedig talajpára ellen zárószigeteléssel ellátott felületeken, vagy köztes födémeken. Rétegvastagsága 20-50 mm lehet, ha viszont hő- és hangszigetelő rétegre kerül, akkor a jövőbeni terhelés miatt elérheti a 80 mm-es rétegvastagságot is. Ez az esztrich anyag önterülő, vakológéppel vagy speciális esztrich keverőgéppel könnyen kialakítható réteg készülhet belőle. Előnye, hogy azonos terhelés mellett általában 30%-kal kevesebb anyag szükséges a hordozó réteghez. Padlófűtésnél jobb hőátadása miatt alkalmazása előnyösebb a cementesztrichnél. Az anhidritesztrichből készült réteget alapozóval kell előkezelni, szemben a cementesztrichel, amely nem igényel különösebb felületi előkészítést. Burkoláshoz az esztrichnek teljesen ki kell száradnia, padlófűtésnél pedig a burkolás előtt előírás szerint kell felfűteni. Amennyiben a padló fogadó felszíne nem egyenes, vagy túl durva betonból készült, a felület finomításához az önterülő padlókiegyenlítők használhatók. Előtte azonban meg kell vizsgálni, hogy a fogadó felület elég szilárd-e. Ha igen, akkor előbb esztrich alapozóval kell a nedvszívó felületet kezelni, majd az alapozó száradása után ráönthető a padlókiegyenlítő.


Az aszfalt esztrich a nem nedvszívó aljzatokhoz sorolható. Két fajtája van: az öntött és a hidegen hengerelt aszfalt. A még forró öntött aszfalt felületét a jobb tapadás érdekében homokkal és egyéb ásványi anyagokkal (pl. zúzott kő, vagy kőpor) bőségesen beszórva szokták kezelni. Ezek az aljzatok tömörek és nem nedvszívók, viszont hő hatására meglágyulnak.

A magnezit esztrichet manapság már ritkán alkalmazzák, mert nedvesség hatására a szerkezete roncsolódik. Kötőanyaga magnéziumhidroxid és magnézium-klorid, adalékanyaga lehet fűrészpor, vagy kvarchomok. A magnézium-klorid meglehetősen agresszív tulajdonságú, ezért fém és vasbeton szerkezetekkel közvetlenül nem érintkezhet. Mivel nedvesség hatására károsodik, előkezeléséhez csak vízmentes, kétkomponensű epoxigyanta alapozó használható. Régen haszonpadlóként (magnezit padló) is alkalmazták, ám ma már inkább csak meglevő aljzatként fordul elő.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kültéri beton felújítása

A házilag készített, nem megfelelő szilárdságú betonfelületeket idővel kikezdi az időjárás. A málló, porló betont nem feltétlenül szükséges teljesen visszabontani, a műgyantaadalékkal javított,...


Betonfelületek sérüléseinek javítása

A beton elemek és burkolatok jelentős része régen beépített anyag, amelyeken az időjárás és más behatások miatt repedések, sőt mélyrehatóbb hibák keletkeznek. A károsító hatások miatt állaguk...