Gázkészülék és ablakcsere

Nem véletlenül vannak szigorú szabályok

Pl. a kéményes készülékek üzemeltetésére, illetve az egyéb nyílt lánggal működő gázkészülékek üzembe helyezésére és működtetésére. Ha éppen lakásvásárlás előtt állunk, a döntés előtt mindenképpen mérlegeljük azt is, hogy a felújítás során milyen szabályokat kell majd betartanunk, mert pl. egy fürdőszobai gázüzemű vízmelegítő nem cserélhető le egyszerűen egy másikra. A légellátás és az égéstermék elvezetés szabályait nem azért kell betartani, hogy szabályosak legyünk a hivatal számára, hanem mert életveszélyessé válhat a lakás, ha nem megfelelően van megtervezve és kivitelezve egy felújítás.

Ablakcsere esetén megváltozik a lakás légellátása, nem tud kialakulni megfelelő huzat (kéményhuzat) ahhoz, hogy a kémény mindig, minden körülmények között kifelé vigye a szénmonoxidot (CO), és még véletlenül se befelé a lakásba. Az új ablakok – mindegy, hogy fa vagy műanyag – légtömörek. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy levegő se ki, se be. A nyílt égésterű gázkészüléknél az égéstermékeket (szénmonoxidot is) a kémény és az ablak között létrejövő huzat viszi ki, a megfelelő irányba (áramlástechnika). Nincs semmilyen rásegítés, így ha becsukjuk az ablakot, nincs huzat vagy csak kicsi.

A kéményhuzat ereje és iránya sok mindentől függ: pl. a kémény átmérőjétől és hosszától, az időjárástól (hőmérséklet, páratartalom, szél stb.), és attól, hogy mekkora felületen jön befelé a levegő az ablakon. Minél jobban zár az ablak, annál kevesebb levegő jön be. Egy régi lakásban úgy van méretezve a kémény (illetve a nyílt égésterű gázbojler vagy átfolyós vízmelegítő), hogy az ablakok rosszak, így folyamatosan, napi 24 órában biztosított a légellátás a megfelelő nagyságú kéményhuzat kialakulásához, akármilyen is legyen az időjárás. Még így sem 100%-os biztonságú, mert a kismadár fészket rakhat a kémény tetejére vagy beleeshet valami a kéménybe. Ekkor szűkül a kémény keresztmetszete, így kisebb a lesz a huzata.

Most adjuk össze a 2 negatív hatást: esetleg beszűkült kémény keresztmetszet és légtömörre cserélt ablak. Alig van kéményhuzat, a gázkészülék pedig működik maximális teljesítménnyel, zuhanyozáshoz melegíti a vizet. Intenzíven termelődik az égéstermék, és a kicsi kéményhuzat nem tudja elszállítani azt, ebből lesznek a szénmonoxid mérgezések. Nem lehet észrevenni, mert a szénmonoxid (CO) színtelen, szagtalan, átlátszó.

Bármilyen, megfelelő levegő-utánpótlás nélküli lakásban bajt tud okozni egy ventilátor (pl. konyhai páraelszívó) bekacsolása is, mert olyan erővel képes elszívni a levegőt, ami könnyedén megfordítja az égéstermék elvezetésének irányát.

Az ilyen gázüzemű, nyílt égésterű vízmelegítős lakásokban érdemes lecserélni a gázkészüléket villanybojlerre, mert a szigorú, de a biztonságot megteremtő előírások miatt nagyon sokba kerül a gázüzemű készülék üzembe helyezése. Ennek több oka is van: ha engedélyezik is a készülékcserét, több helyre kell beépíteni az ablakokba, és lakás más helyeire is szellőzőket. Sok esetben a kéménybélelés hiánya is csak a csere miatt szükségessé váló felülvizsgálatnál derül ki. Ha pedig nincs saját kéményünk, hanem ún. gyűjtőkéménybe csatlakozik a vízmelegítőnk, csak a felettünk lakó összes lakótársunkkal együtt tudunk cserélni egyszerre. A közös gyűjtőkémény állapotát is ellenőrzik, és bármilyen engedély kiadása előtt kötelezik a tulajdonosokat a korszerűsítésre is.

A hatósági kéményellenőrzések éppen az ilyen veszélyek elkerülése miatt kötelezőek a társasházakban. A nyílt égésterű készülék, és az új ablakok miatt a soron következő ellenőrzésen sem felelne meg a lakás, akár a gázórát is elvehetik, de ez a kisebb veszély. A nagyobb veszély, hogy életveszélyessé válik a lakás. És ez nem túlzás, minden évben történnek halálesetek, a vízmelegítők ráadásul egész évben, nem csak a fűtési szezonban működnek.

Sokszor a „szakemberek”, állítólagos szakképzett eladók azt javasolják a légtömör ablakok okozta veszélyeket könnyedén elháríthatjuk, ha rendszeresen szellőztetünk. Egyrészt nem elég a szellőztetés, folyamatos légellátás szükséges, és ha esetleg zuhanyozás alatt mégsem jutna eszünkbe ablaknyitással szellőztetni, vagy a párunk becsukja az ablakot, esetleg éppen akkor jut eszébe a konyhai elszívót is bekapcsolni, a madárka pedig egy nappal korábban fészket rakott a kéményre stb., azaz minden összejön, akkor nagy baj lehet. Egy lakásnak, kéménynek, fűtésnek, vízmelegítőnek stb. úgy kell működnie, hogy ha olyan tartózkodik a lakásban, aki nem tudja, hogy mikor mit kell csinálnia (esetleg mikor mit tilos csinálnia), akkor se alakulhasson ki életveszélyes helyzet. Mindennek önmagától kell biztonságosan működnie, emberi beavatkozás nélkül.

Ha az átfolyós vízmelegítőt lecseréljük villanybojlerre, le kell zárni a kéményt, el lehet távolítani a gázcsöveket, illetve szakszerűen le kell dugózni. Mindennek hivatalos része is van. Ezt a kéményseprőknek is jóvá kell hagyniuk, és a kémény lezárása is engedélyköteles. Ezek mind pénzbe kerülnek, de a lakás biztonságossá válik!!! A levegője jobb lesz, mert nincs benne nyílt láng, tisztább és komfortosabb lesz, mert nincs benne állandó huzat.

A szellőztetését viszont meg kell oldani, mert a kéményhuzattal és a rossz ablakokkal a szellőztetés adott volt, de ha mindkettőt „becsukjuk”, pótolni kell a levegőt – a fentieken túl a penészesedés veszélye miatt is. Ennek van többféle módja. Például ha van a fürdőszobában saját szellőzőkürtő felfelé a tetőre, akkor csak egy páraszabályozású ventilátor beszerelése szükséges, és automatikusan szellőzik a lakás legpárásabb helyisége. Máshol, oldalfalon is lehetnek szellőzőlyukak, azokba is páraszabályozású ventilátort lehet szerelni. Ha így még kevés a légcsere, a szellőztetésnek is megvannak a maga szabályai, és megoldásai. Szükség lehet hőcserélős szellőztetőre is.