Az eladó oldaláról
A kiindulópont az, hogy az eladónak kizárólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezhet. Szja fizetése is csak akkor merülhet fel, ha az eladó az ingatlant a vásárlást követő 5 éven belül értékesíti, és az ingatlan értékesítésére nagyobb vételáron kerül sor, mint amilyen összeget az eladó az ingatlan megszerzésére fordított.
A 2017. január 1-jétől hatályos törvényi előírások már minden ingatlan esetében egységesek, vagyis lakás, lakóingatlan, valamint egyéb ingatlan (pl. üdülő, építési telek) esetében sem kell szja fizetési kötelezettséggel kalkulálni, ha az eladott ingatlan megszerzésére 5 évnél régebben került sor.
Az szja mértéke (ha a lakást a vásárlását követő 5 éven belül és drágábban értékesítik, mint amilyen összeget a vásárlásra fordítottak) az adó alapjának 15%-a. Az ingatlan szerzéskori és eladáskori vételára közötti különbözet lesz az szja alapja, és a szerzés időpontjától függően az így megkapott összegből számítandó ki a fizetendő adó, folyamatos csökkentés mellett. A szerzést követő 2. évben a vételár különbözetének 90%-a, a 3. évben 60%-a, a 4. évben 30%-a a személyi jövedelemadó alapja. A szerzést követő 5. évben pedig már akkor sem kell szja-t fizetni, ha drágábban sikerül eladni az ingatlant, mint amilyen áron vásárolták. Az adóalapot csökkentik az igazolható költségek is, amelyek az adott ingatlannal kapcsolatosak, pl. felújítás.
A vevő oldaláról
Ha valakiingatlant vásárol, akkor a vásárláshoz kapcsolódóan nem szja, hanem illetékfizetési kötelezettsége áll fenn. Az illeték megállapítása során nincs időkorlát, ha valaki vásárol – függetlenül attól, hogy korábban volt-e ingatlana – az illetékfizetési kötelezettsége fennáll. Az illeték mértéke jelenleg a vételár 4%-a.
A korábbi eladáskizárólag illetékkedvezmény szempontjából érdekes, de az is csak akkor, ha a korábbi eladás és a vásárlás között nem telt el 3 év. A cserepótló vétel illetékkedvezménye 2018. január 1-jétől úgy módosult, hogy vásárlásra vonatkozó illeték meghatározásánál azt a lakóingatlannal kapcsolatos jogügyletet is figyelembe lehet venni, amelyet a vásárlást megelőző 3 éven belül adtak el. A lakásvásárlást követően értékesített lakóingatlan forgalmi értékét csak akkor lehet levonni az illetékalapból, ha a szerződéskötésre a vásárlást követő egy éven belül kerül sor. A cserepótló illetékkedvezmény mellett a leggyakrabban az első lakástulajdonhoz kapcsolódó illetékkedvezmény merül fel az adásvételi szerződések során.
