A levegőminőség mérése
Magyarországon csak kb. 50 helyen mérik folyamatosan a levegő minőségét, olyan nagyvárosokban, mint Pécs, Miskolc vagy Debrecen jó esetben 2-3 levegőminőségi mérőállomás található. A probléma az, hogy ez az állomássűrűség nagyon alacsony. Egy változatos domborzatú településen a levegő minősége alapvetően más az egyes városrészekben. Aki a városban akar lakást vagy házat vásárolni gyakorlatilag nem rendelkezik információval, azzal kapcsolatban, hogy milyen a levegő minősége az általa kiválasztott településrészen.
A levegő minősége gyakorlatilag utcaszinten is erősen változhat, a nagy forgalmú utak közvetlen közelében pl. igen magas lehet a levegő szennyezettsége. Ökölszabályként az mondható el, hogy az utaktól távolodva a levegő szennyezettsége közel exponenciálisan csökken. Tehát már 200 méterre a főforgalmú utaktól lényegesen jobb lehet a levegő.
Első megközelítésben a magasabban fekvő területeken jobb lehet a levegő minősége, de ez nem minden település esetén érvényes. Ahol például komoly ipari tevékenység folyik, ott azok az ingatlanok, amelyek magasabban helyezkednek el egy-egy domboldalon, gyakorlatilag szembenézhetnek az ipari forrás kéményével, és ez kedvezőtlen időjárási helyzetekben nagyon magas légszennyezettséget eredményezhet egy bizonyos magassági szinten. Bár a környezetvédelmi követelmények miatt a legtöbb városban ez már közel sem olyan probléma, mint egykor, mégis érdemes tudni róla.
Ha megnézzük egy település lakásainak eladási árait, megfigyelhetjük, hogy a fekvés alapvető szerepet játszik az árképzésben. A zöldövezeti, tisztább, egészségesebb területeken az ingatlanok ára is magasabb. Ugyanakkor érdemes egy újfajta tendenciára is felhívni a figyelmet. A családi házas övezetekben egyre nagyobb teret hódít a gázfűtéssel szemben a fatüzelés. Ez egyrészt kedvező folyamat, hiszen a nem megújuló gázfűtés helyét átveszi a biomassza alapú fatüzelés. A probléma az, hogy a fa, és a gyakran ezzel együtt járó szén – még rosszabb esetben szeméttüzelés – igen komoly légszennyezéssel jár. A fő problémát a szálló por kibocsátás okozza.
Emiatt előfordulhat, hogy a korábban tiszta levegőjű külső városrészek szennyezettsége ismét emelkedik a téli időszakban. A helyzetet bonyolítja, a változatos domborzat is. Igen gyakran előfordul Magyarországon ún. inverziós helyzet. Ez azt jelenti, hogy a talaj közelében hidegebb a levegő, mint a magasabb légrétegekben. Ez pedig megakadályozza a szennyezőanyag hígulását, ami leggyakrabban a téli időszakban fordul elő. Emiatt viszont a medencehelyzetű városok extrém légszennyezettségnek van kitéve. Az extrém légszennyezés általában csak időszakos, olykor csak néhány óráig tart, de előfordulnak tartós szmog helyzetek is.
E tekintetben kedvezőtlen lehet a magasabb fekvésű ingatlan is, hiszen előfordulnak olyan helyzetek, amikor az ingatlan épen az inverziós réteg alatt helyezkedik el, ami miatt itt különösen magas lehet a levegő szennyezettsége.
Néhány alapszabály
– A főútvonalakat
kerüljük, legalább 200, de inkább 500 méterre költözünk tőlük.
– Magyarországon
a levegő minősége nagyjából egyforma, Budapest külterületein nem rosszabb a
levegő minősége, mint más hazai nagyobb városokban.
– Az ország
legszennyezettebb területe az ÉK-i országrész, kiemelten a Sajó-völgye, de
ennek elsősorban meteorológiai okai vannak.
– Hazánkban
viszonylag kevés olyan nagy ipari létesítmény van, ami komoly környezet-egészségügyi
kockázatokat jelent.
– Kerüljük azokat
a területeket, ahol magas a széntüzelés aránya.
