Legfőképp a légzőszerveinkre van negatív befolyással, hiszen a belélegzett levegővel és annak minden káros, láthatatlan összetevőjével a tüdőnk közvetlenül érintkezik. A folyamatosan belélegzett rossz minőségű beltéri levegő következménye lehet alsó légúti megbetegedés, tüdőgyulladás (a kutatások szerint a gyermekhalálozások közel fele történik emiatt), krónikus tüdőbetegségek (a krónikus bronchitis nők esetében háromszor nagyobb kockázatot jelent), hörghurut és tüdőrák (éves átlagban 1,5%-a tulajdonítható a beltéri rossz levegőnek). A beltéri füst okozta szállópor és egyéb szennyező anyagok további, közvetett egészségügyi kockázatokkal is bírnak, mint asztma, fejfájás, kimerültség, hányinger, gyulladások, immunválasz lecsökkenése, a vér oxigénszállító képességének leromlása, alacsony születési súly, garatgyulladás, gégerák, különböző szívbetegségek, idegbénulás.
A beltéri légszennyezettség egyik legfőbb oka még ma is a dohányfüst, ami a nem dohányzók számára is veszélyes. A penész a túl párás levegő és a falak nedvessége miatt alakul ki, és a penészgombák bejutnak a légzőszervekbe. A különböző vegyi anyagok veszélyei nem csak munkakörnyezetben leselkedhetnek ránk, hiszen otthonunkban is van gőze a takarító vegyszereknek, rovarirtóknak, de még egyes dekor- és hobbikellékeknek is, sőt, a rosszul lekezelt szekrények és kárpitok is párologtatnak illékony szerves vegyületeket magukból. A fekvőhelyeken és szőnyegeken apró poratkák bújnak meg, melyek az ágynemű felrázásakor vagy a szőnyegre lépéskor a levegőbe kerülnek.
Az épületek önmagukban, az építkezéshez használt egyes anyagok is lehetnek veszélyesek (ma már nem használjuk, de még mindig sok helyen fellelhető a hírhedt azbeszt).
A nyílt égésterű gázkészülékek (gáztűzhely, gázbojler) a helyiségek levegőjét használják fel az égéshez, amellett mérgező, színtelen-szagtalan szén-monoxidot bocsáthatnak ki működési rendellenesség esetén (pl. eltömődött kémény). Fűtés során égési melléktermékek keletkeznek, a levegő oxigénszintje csökken, és a hibás fűtőberendezések miatt a szén-monoxidon kívül nitrogén-dioxid is kerülhet a levegőbe. Főzés közben a keletkező parányi koromszemcséket és a felszabaduló veszélyes gázokat is belélegezzük. A lakásban használt ventilátor is felkeveri a lebegő szennyező anyagokat.
Sokszor írtunk már róla
A túlszigetelés, a nyílászárók hermetikus záródása, az abszolút résmentesség emeli a felsorolt veszélyek egészségügyi kockázatait, hiszen ezek gátolják a légáramlást, és ha nem tud az épület külön szellőztetés nélkül is megfelelően lélegezni, az abban tartózkodók veszélynek teszik ki magukat. A sokat szidott régebbi típusú, hagyományos nyílászárók biztosítani tudják a kellő mennyiségű friss levegőt, mivel óránként átcserélődik mellettük a lakás levegője – kétségtelenül jelentős energiapazarlás árán. Szerencsére ma már a modern műanyag ablakok esetén is gondolnak a jobb gyártók erre a problémára, és bizonyos modellekben be van építve egy mesterséges szellőztetést biztosító rendszer. Sajnos hazánkban egyelőre a túlszigetelés nem valós probléma, inkább a túlzottan rossz és gyenge szigetelés jelent gondot környezeti szempontból.
