Hővisszanyerő választása

2019-08-06 17:16:56 | Módosítva: 2019-08-06 17:25:07

A hővisszanyerő szellőztető rendszer lényege, hogy a lakás vagy ház belső levegőjének hőtartalmát – ha szükséges, a páratartalmát is – újrahasznosítja. Ennek köszönhetően az épület fűtési és hűtési költsége is alacsonyabb lesz, hiszen kevesebb energiára lesz szükség a komfortérzet biztosításához. A hővisszanyerő szellőztető rendszer nemcsak gazdaságos, hanem megfelelő levegőminőséget is biztosít, mivel a visszaáramoltatott levegőt folyamatosan szűri. Így sem por, sem pollen nem kerül be a belső levegőbe.


Megfontoltan a költségekkel

Régen gyakran mondták, ne nyisd ki az ablakot, nem az utcát fűtjük. A gazdasági szempontok persze ma is érvényben vannak, de az egészségügyiek is – friss levegőre mindenképpen szükségünk van. A látszólag ellentmondó feladatra megoldás a hővisszanyerő szellőztető rendszer.

A hővisszanyerő szellőztető központi eleme – ahogyan a neve is mutatja – a hővisszanyerő, vagyis rekuperátor, ez tulajdonképpen egy levegő-levegő hőcserélő, ami visszanyeri az elhasznált levegő hőtartalmát, és átadja a friss levegőnek. A hőcserélő mellett a rendszer működéséhez legalább két darab ventilátor szükséges. Az egyik kiszívja, és a szabadba vezeti az elhasznált levegőt, a másik pedig friss levegővel látja el a helyiségeket.


A rendszer fontos elemét alkotják – a rekuperátor mellett – az úgynevezett elszívásos és befújásos helyiségek. Az elszívásos helyiségek jellemzően azok, ahol gyorsabban romlik a levegő minősége, nagyobb a párásodás esélye: fürdőszoba, konyha. A befújásos helyiségek azok, amelyeket friss levegővel áraszt el a rendszer: hálószoba, gyerekszoba, nappali, és ezekből vezetjük át a friss levegőt a többi helyiségbe.

A rekuperátoron halad át az épület szellőző levegője, méghozzá úgy, hogy a személyenkénti frisslevegő szükségletnek megfeleljen. Óránként és fejenként 30 kb. köbméter friss levegőre van szüksége az embernek, a szellőző berendezésnek ezt normál üzemmódban elő kell állítani. Családi ház esetében a hővisszanyerő szellőztető óránként 150-300 köbméternyi levegőt képes kicserélni. Léteznek azonban ennél magasabb, 350 m3/óra maximális teljesítményű berendezések is, melyeket nem kell állandóan magas fokozaton járatni, ezáltal az energiafogyasztásuk és a zajszintjük is csökken, a gépek élettartama pedig jelentősen nő.




A helyesen méretezett rendszer éves villamos energia igénye 15-18 000 Ft. Ennek az összegnek azonban akár a tízszeresét is megtakaríthatja a hővisszanyerés. Ez a költség jelentősen csökkenthető CO2 szintre történő szabályozással.

Egy jó minőségű teljes szellőztető rendszer, csillagpontos légcsatorna kialakítással bruttó anyag áron 1,3-2 millió forint között építhető ki, a választott extráktól és kiegészítőktől függően egy családi házba. Az olcsó hővisszanyerő alacsony hatásfokú, nagy fogyasztású és nem kínál kiegészítő funkciókat és kényelmi elemeket. Hővisszanyerő gép kapható 250 és 1 millió forint között. A legdrágább gépeknél gyakran a márkát fizetjük meg, a legolcsóbbak a sok bizonytalanság miatt problémásak. Érdemes a kettő között választani.

Az alacsony minőségű gépek hagyományos AC motorral hajtottak, ezek fogyasztása magas, élettartamuk alacsony, zajszintjük magas. A drágább gépekben EC motor hajtja a ventilátorokat, ezek fogyasztása alacsony, élettartamuk magas, zajszintjük alacsony. Az EC motorok fokozatmentesen szabályozhatók, ez is számos előnyt kínál a gyakorlatban. Általánosságban nem javasolt AC motoros gép megvásárlása, mert az üzemeltetésből származó különbözet igen gyorsan elfogy.

A tervezgetéskor ki kell számolnunk, hogy mekkora levegő mennyiséget kell az épületben (lakásban) szellőztetni. Súlyos hiba a szellőztető alulméretezése. Ha a normál szellőzési mennyiség pl. 200 m3/h, akkor egy maximum 200 m3/h levegőt szállítani képes gép nem elegendő, mert teljes fordulaton kénytelen pörögni, magas a zajszintje és csökken az élettartama. Ha a normál szellőzési mennyiség 200 m3/h, akkor 300-400 m3/h maximum légszállítású gépet kell keresni.

A gépek hővisszanyerési hatásfoka 65-95% között változik. A keresztáramú hőcserélőktől a 75% már szép eredmény. 90% feletti hatásfokot csak az ellenáramú hőcserélők nyújtanak. Törekedni kell a legmagasabb hatásfokra.

Feltétlen figyelembe kell venni, hogy egy olyan épületben, amely nem rendelkezik hővisszanyerő rendszerrel, a fűtési/hűtési igény jelentősen nagyobb. Ez azt is jelenti, hogy egy ilyen épület fűtési-hűtési rendszere jóval drágább (nagyobb hőszivattyú/kazán, több hőleadó felület, cső). A hővisszanyerés által elérhető 40-50% energiaigény csökkenés megmutatkozik a beépített fűtési-hűtési rendszer bekerülési és üzemeltetési költségeiben is. Tehát ha házunkba nem építünk be hővisszanyerős szellőztető rendszert, akkor nem takarítunk meg 1,3-2 millió forintot, mert ennek az összegnek egy tetemes részét a nagyobb fűtési-hűtési rendszer magasabb bekerülési és üzemeltetési költségeire kell fordítanunk. Az egy vagy két helyiséges hővisszanyerős kisgépek bekerülési költsége ennél alacsonyabb.

Levegőszükséglet normál szellőzési levegő mennyiség

– Lakások (kb. 80-90m2): kb. 80-120 m3/h.
– Családi házak 8-10 helyiség szellőztetésével: kb.140-180 m3/h.
– Családi házak 11-14 helyiség szellőztetésével: kb. 200-220 m3/h.
– Nagyobb családi házak, extra helyiségekkel pl. konditerem: 250 m3/h felett.

Normál szellőzési mennyiség

Az a légmennyiség, ami akkor szükséges, ha az összes lakó a lakásban tartózkodik. Ennél 30%-kal többet kell szállítania a gépnek, ha emelt fokozat szükséges (pl. fürdőszoba használat), és 30%-kal kevesebbet, ha alacsony szellőzési fokozatba kapcsolnak.


AC motor


EC motor


Rekuperátor


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-8727/Hovisszanyero_valasztasa