Nem is tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a kivitelező szakemberek nagyobb hányada szívesen fog bele egy új projektbe, mert egy meglévő rendszer felújításánál sokkal több mindenhez kell alkalmazkodni; például a meglévő szerkezetekhez geometriához, illetve egyes létesítmények esetén csak szigorúan meghatározott időpontok között lehet munkát végezni. Ezzel szemben az EBI építésaktivitási jelentés adatai szerint, a magasépítési szegmensben, a 2019 II. negyedévében induló projektek 53%-a felújítás, rekonstrukció. Ráadásul ezeknek a projekteknek az összértéke meghaladja a 75 milliárd forintot ami, korántsem tekinthető elhanyagolhatónak.
A fentiek ismeretében különösen fontos, hogy az Uponor portfóliójában több olyan termékcsoport is megtalálható, amelyek kifejezetten úgy lettek kifejlesztve, hogy alkalmasak legyenek felújításokhoz is. Gondolok itt a vezeték nélküli Uponor Smatrix PULSE szabályzócsaládra, ami kábelezés és vésés nélkül, később is telepíthető, az Uponor Minitec padlófűtésre melynek mindössze 2 cm a beépítési magassága, így akár a meglévő burkolatra is fektethető, vagy a nagyátmérőjű Uponor RS ötrétegű csőrendszerre, ami pedig ivóvíz-hálózat felújításhoz kitűnő választás.
Magyarországon az ivóvízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírások a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben vannak összegezve. Az 5. számú melléklet I. A) pontjának értelmében nyilvántartásba vételhez bejelentés-köteles termékcsoportnak minősülnek a csővezetékek, így 2017 április 1-ig az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által, azóta pedig az illetékes megyei kormányhivatalok népegészségügyi osztályai által bejegyzett termékeket lehet csak beépíteni az ivóvíz-hálózatba. A rendelet nem tiltja például a horganyzott acélcsövek használatát, ugyanakkor a piacon lévő csővezetékek jelentős hányada nem alkalmas a vékony horganyrétegük miatt. Ennek ellenére a relatív könnyű szerelhetőség, a kis hőtágulás és leginkább az olcsó beszerzési ára miatt korábban rengeteg épületbe került beépítésre az ivóvíz-hálózatba, ahol később akár pár év után is korróziós problémákkal kellett szembenézniük a projekt résztvevőinek. A korrózió hátterében rossz anyagminőség vagy helytelen anyagválasztás állt, ugyanis ivóvíz-hálózatba az acél és a réz rendszerelemeket csak szigorúan ebben a sorrendben lehet beépíteni a folyási iránynak megfelelően, ugyanis az oldott réz-ionok korróziót váltanak ki az acélcsövekben. Különösen ott veszélyes ez, ahol cirkulációs ágat alakítunk ki, ebben az esetben nem lehet keverni a két anyagot.
Az előbbi okokból számtalan projektnél jelentkezett probléma, így szerencsére ma már a szakma is kezd más alternatíva felé fordulni.
De milyen lehetőségek vannak?
A horganyzott acélcső gyártók portfóliójában megtalálhatók a rozsdamentes csővezeték rendszerek is, amik már rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, szintén elhanyagolható hőtágulással rendelkeznek, ráadásul a préselhető szereléstechnika igazán szerelőbarát, így megfelelő alternatíva lehet. Ugyanakkor a beszerzési ára többszöröse is lehet a horganyzotthoz képest.
Hasonló a helyzet a rézcsövekkel is, amelyet kisebb átmérőkben különösen falon kívüli szereléshez favorizálnak a szerelők, ám nagyobb átmérőkben a beszerzési ára nagyságrendekkel megnő, különösen, ha nem a hagyományos forrasztásos kötéstechnológiára, hanem a préselős rendszerre gondolunk. Továbbá a korábban említett okok miatt körülményes acélcsővezetékkel kombinálni, illetve a jó hővezető-képessége miatt nagyobb szigetelést igényel.
Másik opció lehet még a polipropilén csővezetékrendszer, amely korrózióval szembeni ellenállósága és alacsony beszerzési ára miatt lehet jó alternatíva, ám a polipropilénnek a legnagyobb a hőtágulása, ráadásul az polifúziós kötéstecnológia idő- és helyigényes, különös tekintettel a nagyobb átmérőknél. Továbbá a „sütős” technológia kényessége miatt rendkívüli precizitást igényel egy kötés létrehozása, ahol, ha nem teljesül minden feltétel, az könnyen a rendszer belső keresztmetszetének drasztikus csökkenésével járhat.
Szándékosan végére hagytam az Uponor ötrétegű rendszerét, ami gyakorlatilag a fenti rendszerek előnyeit ötvözi. Az alumíniumrétegnek köszönhetően a hőtágulása egy nagyságrenddel jobb, mint a polipropilénnek, bár az is igaz, hogy jelentősen meghaladja az acélét. A külső és belső műanyagrétegnek köszönhetően teljesen korrózióálló, továbbá rendkívül jó csőérdességgel rendelkezik, ami fontos szempont a tervező kollégáknak méretezéskor. A beszerzési ára a polipropilénnél magasabb, ugyanakkor a rozsdamentes acélnál és a réznél kedvezőbb.
Ha a fentiekben nincs is nagy különbség, úgy gondolom a szereléstechnika képes a mérleg nyelvét az ötrétegű oldalára billenteni. Az Uponor ötrétegű présrendszere egyedülálló módon 16-tól egészen 110-es dimenzióig terjed, így akár a komplett épületen belüli vízhálózatot le lehet fedni vele a projektek túlnyomó többségében. Az idomok tekintetében 50-es átmérőig az „egyben gyártott” S-Press és S-Press PLUS idomok költséghatékonyabbak, ám nagyobb átmérőben már belépünk az Uponor RS termékcsaládba, ahol az egyedi idomokat modulárisan illesztjük össze.
Az idomok kialakításánál előre gyártott, úgynevezett alaptesteket találunk, amibe a megfelelő dimenziójú préscsatlakozót és csővezetéket kell becsatlakoztatnunk, majd egy biztosítófűző segítségével rögzítjük azt.
Azt hihetnénk, hogy ez csak bonyolítja és lassítja a szerelést, de ennek a kialakításnak három nagy előnye is van.
- Az első és legfontosabb, hogy a csővezeték rögzítését az RS préscsatlakozóba, majd az azt követő a préselést is elvégezhetjük akár a munkaasztalon. Nem kell az idom tényleges helyénél (akár több méter magasban) végezni a préselést, a több kilós préspofával és présszerszámmal. Amint ezt elvégeztük az idom tényleges pozíciójánál elegendő a biztosítófűző behelyezése az alaptestbe.
- A második előnye a rendszernek, hogy bármilyen T-idomot ki tudunk alakítani mindössze egy szűkítő idom segítségével 110-től egészen a 16-os dimenzióig. Ez alapesetben akár 4-5 szűkítő idom, valamint ugyanennyi, pár centis csőszakasz felhasználását igényelné.
- A harmadik előny pedig a kötés oldhatósága a nyomáspróbáig. A biztosítófűző ugyanis csak a rendszerre ráadott nyomás hatására deformálódik el, addig a kötés (a préselés kivételével természetesen) teljesen oldható, így ha a kivitelezési munkálatok közben dimenzióváltásra van szükség, akkor nem szükséges a teljes idom kivágása.
A fenti három előny különösen fontos azoknál a felújítási munkáknál, ahol meglévő aknában, többi strangvezeték között, gyakorlatilag hely hiányában kell a szerelést elvégezni, továbbá a gyors szereléstechnika előnyére válhat a kivitelezőknek azoknál a projekteknél is, ahol csak előre meghatározott szigorú időintervallumban lehet munkát végezni. Ilyenek lehetnek például középületek vagy a rendszerváltás előtt épített lakótelepek panelházai is.
Nincs tehát könnyű dolga annak, aki egy meglévő ivóvízhálózat rekonstrukciója előtt áll, de remélem, hogy a fentebb említett előnyök ismertetésével legalább az anyagválasztásban tudtam segítséget nyújtani. Mindenesetre én nyugodt szívvel ajánlom az Uponor termékeit!
Fülöp Ádám
Épületgépész mérnök