Üregek eltüntetése

2019-11-08 08:40:30 | Módosítva: 2019-11-08 08:47:55

Előre bocsájtjuk, hogy most nem a talajban előforduló üregek eltüntetése a feladat, mert arra megvannak a megfelelő geotechnikai módszerek, amelyeket csak felkészült szakemberek képesek alkalmazni. Ismertetésünkben a lakóterünkben előforduló felületi üregek eltüntetéséhez adunk néhány tanácsot. Mindegy, hogy miként keletkeztek, eltüntetésük szükséges és nem is nehéz feladat. A javítások előtt ki kell választani a művelethez megfelelő anyagot, amit az alapanyaghoz, az üreges sérülés mélységéhez és kiterjedéséhez igazodva lehet jól meghatározni.


A leggyakrabban bútormozgatás vagy a túlnyitott ajtó kilincse okoz a falakban üreges mélyedéseket. A tok mellett is gyakran keletkeznek kisebb üregek, amit a keményen becsukódó ajtó okozhat. E hibák kijavítása keveseknek okoz gondot, hiszen egy kevés gipsszel vagy glett anyaggal percek alatt eltüntethetők. A még málló részek eltávolítása, és a sérült hely benedvesítése után közepesen lágy masszás feltöltéssel lehet a felületet síkba simítani, és másnap már a festés kijavítását lehet elvégezni.

Hasonló a helyzet a vakolat a repedéseivel, igaz, hogy ezzel többnyire festéskor szokás behatóan foglakozni, ezek ugyanis általában hosszú idő alatt kialakult hibák. A „nyomvonaluk” kiszélesítését és benedvesítését követően a feltöltő anyagba nyomkodott vékony üvegszálas szalaggal lehet meggátolni a repedések újbóli kialakulását. A repedések feltöltéséhez jól használhatók az akril bázisú szilikonok, amelyek rugalmasak, ezért nem szükséges az üvegszövetet használni. Jól elsimíthatók és festhetők, mázolhatók is. A padlók szegélylécei mentén is kipereghet a vakolat anyaga. A hiba az üreg portalanítása és benedvesítése után gipsszel, glett- vagy esetleg akrilmasszával pótolható. A kartusos kiszerelésű akriltömítők valamelyikének kinyomó pisztolyos feltöltésével könnyű az üreg feltöltése, majd az anyag síkba simításával tüntethető el. Ez utóbbi anyagoknak előnye, hogy a jó tapadásuk és a rugalmasságuk miatt többé nem fog a feltöltés kihullani. A falak sarkai is gyakran megsérülnek, kicsorbulnak. Az ilyen sérülések elkerülhetők, ha a javításkor a sarkot egész hosszában élvédő idom beépítésével erősítik meg. Az idomot természetesen a gipszbe vagy a glett anyagba ágyazva kell rögzíteni, és az több rétegben, testesen a falra simított glettel tüntethető el. A sarkok nagyobb felületi sérülései a málló, porló részek eltávolítása és benedvesítés után kész, gyári keverésű javítóhabarcsok valamelyikének a felhasználásával is kijavíthatók.






Előfordulhatnak olyan rejtett üregek, amelyek nem láthatók. A csempe és padlólap burkolatoknál előfordul, hogy néhány lap megkopogtatva kongó hangot ad. Ez arra utal, hogy a kötése nem kielégítő, és az ilyen burkolólapok könnyen leválhatnak, illetve padlón – terhelés hatására – el is törhetnek. Ezen vagy a laza lapok kiemelésével és újbóli leragasztásával lehet változtatni, vagy bontás nélkül, a megfúrt fugán keresztül folyékony mikrocement beinjektálásával tölthető fel az üreg. A javító folyadék egyben ragasztóként is funkcionál. Több lyuk fugába fúrásával lehet a feltöltő anyagot a burkolat ragasztásakor foltosan felrakott ragasztóanyag hézagaiba juttatni, és ezzel újból szilárdan rögzíteni. Az oldalfali burkolatoknál és kis hézagok esetén a mikrocementet speciálisan e célra használható fecskendővel lehet 2 bar nyomással a hézagokba préselni. Ezzel a módszerrel szükségtelen a burkolólap kiemelése, a laza lapok bontás nélkül megszilárdíthatók.

A nagyobb felületű és mélyebb üregek kialakulását többnyire a vakolat elöregedése okozza. Az elöregedett vakolat elválik a falazattól a szélsőséges hőhatások miatt, majd megrepedezik, mállani kezd vagy felpúposodik. Ezt okozhatja pl. a falazat beázása is. Az ilyen laza vakolat részeket mielőbb le kell verni, majd portalanítás után a sérült felület nagyságától, helyétől függően kell a javító anyagot megválasztani. A kisebb foltoknál belső térben használható a gipsz is, külső térben pedig a kartusos kiszerelésű akril falazat és betonjavító massza. Előnye, hogy az anyag felhasználásra kész, és a tömítőanyagból szinte semmi nem vész kárba, a maradék anyag pedig bármikor felhasználható.




A nagyobb kiterjedésű és mély vakolat sérülések javítása kissé összetettebb feladat. Először a kongó, málló részeket kell a falazatról leverni, sőt még a szilárd részekből is le kell verni egy keveset, hogy a javítóanyag szilárd részekre is kötődjön. A portalanítást követően a hiányos falrészt be kell nedvesíteni, különben a fal a javítóhabarcsból fogja elszívni a nedvességet, rontva ezzel annak bedolgozhatóságát és a kötésszilárdságát. A javítandó falrész mélyalapozását is el kell végezni, a jobb tapadás érdekében.

A nagyobb felületű és mély üregek feltöltéséhez már szerelő- vagy javítóhabarcsot célszerű használni. Ezek szárazon bekevert javítóanyagok, amelyekhez már csak meghatározott mennyiségű vizet kell adagolni, és közben csomómentesre kell a habarcsot eldolgozni. Ezek között van néhány gyors kötésű (3-15 perc!) termék is, amelyek 1-2 kg-os kiszerelésben vásárolhatók meg a szaküzletekben. Előnyük – gyors kötésidejük mellet –, hogy függőleges felületekre is felhordhatók, és zsugorodásmentes üregfeltöltést tesznek lehetővé. A javítóhabarcsok általában előnedvesített felületet igényelnek, a javítandó felületek mélyalapozóval történő kezelése pedig javítja a feltöltő anyagának a megtapadását.




Előfordulhat, hogy csak az úgynevezett besimító vakolat sérül meg, ilyenkor elegendő csak ennek a cseréje. Arra azonban mindenképpen ügyelni kell, hogy alatta a habarcs szilárdan tapadjon a falra. Ilyenkor sem maradhat el a mélyalapozás, és a javítóanyag egyenletes, sík eldolgozására is nagyon kell ügyelni.

A kisebb javításokhoz használjunk gipszet

Jól tárolható, ám lehetőleg lezárt, műanyag zacskóba kell tartani. Előnye, hogy könnyű a kisebb javításokhoz szükséges mennyiség bekeverése. Jó tudni, hogy a gipsz hosszabb tárolás után veszít a minőségéből, gyorsabban köt, ezért a lejárt szavatosságú, vagy 1 évnél régebben tárolt port e körülményre számítva kell használni.

A keverésekor mindig a vízhez adagolandó a gipsz és folyamatosan keverve csomómentesen kell eldolgozni. A víz mennyisége meghatározza az eldolgozható gipsz mennyiségét. Ezért a javításhoz szükséges mennyiségnél többet kell a vízhez adagolni. Így elkerülhető, hogy a javított résznél újabb rátöltésre legyen szükség. A masszának olyan legyen a sűrűsége, hogy spatulyára kenve még kisebb rázásra se csússzon le a szerszámról. A mélyedésekbe spatulyával a legkönnyebb bedolgozni. Ha a javított részre még újabb réteg felkenése szükséges, akkor ezt 24 órás száradás után lehet megtenni. A javítás felülete is csak a teljes száradás után csiszolható simára. A fel nem használt anyagot pedig még frissiben kell a keverőedényből eltávolítani, mert a gipsz kötése után ezt már elég nehéz megtenni. A rugalmas falú keverőedény e célra jó választás, mert ebből könnyebb még a megkötött gipszet is kiütni. A spatulyát pedig használat után folyó víz alatt teljesen meg kell tisztítani.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Van Gogh a nappalinkban

Aki kedveli a festményeket, bizonyára elgondolkodott már azon, hogy milyen lenne, ha egy neves művész eredetije lógna a szobája falán. Nos, ha ez sokaknak nem is adatik meg, tökéletes másolatot...


Betonfelületek kezelése

Egy betonfelület lefedésére, vagy minimálisan pormentesítésére ma már igen sok lehetőség van, számtalan anyag és technológia között válogathatunk. A választási lehetőségek mérlegelésekor a...