Téli növényvédelem

2020-01-13 09:01:28 | Módosítva: 2020-01-13 09:02:34

A gyökérnyaki alvórügyek védelmének fontossága. Télen egyes növényeinkre fagyveszély leselkedik. Ennek több oka lehet, ám tehetünk is annak érdekében, hogy minél kisebb fagykár érje kertünk lakóit.


Fagyveszély okai

A legegyszerűbb ok, ha egy növény fagyérzékeny, például azért, mert eredeti élőhelyén nagyon enyhék a telek. E fajokat bent, fagymentes helyen kell teleltetni. Vannak növények, amelyek csak bizonyos korukig fagyérzékenyek. Ilyen a selyemakác, a füge, a gránátalma, és még hosszan sorolhatnánk. Ezek mediterrán eredetű fajok, ahol a tél enyhe, ritkán, és rövid időre közelíti meg csak a hőmérséklet a mínusz 8-10 °C-ot. E növények nálunk fiatal korukban fagyérzékenyek, ám egy 3-4 éves példány már viszonylag nagy biztonsággal kiültethető. Esetükben az első éveket benti teleltetéssel oldhatjuk meg, utána mindenképp tavaszra ütemezzük a kiültetést, hogy késő őszig fejlődhessenek és száruk alul, de minél nagyobb magasságig befásodhasson. A fagyveszély harmadik oka olyan növényeket is fenyegethet, melyek jól adaptálódtak a mi kontinentális éghajlatunk teleihez, tehát elvileg teljesen fagyállók. Azokat is érheti fagykár extrém hideg esetén, amikor a hőmérséklet 20 fok körülire hűl, és ez akár 8-10 napig is megmarad. Az sem tesz jót a növényeknek, ha a nappali hőmérséklet tartósan nem megy 0 fok fölé. Ha éjjel fagy is van, de nappal olvadás következik, ezt viszonylag jól elviselik, ám a hosszan tartó extrém hideg minden példányt megviselhet. Másik problémát a téli pangó víz okozhatja, melyre a növények változó mértékben érzékenyek, de ezek elvezetéséről hasznos gondoskodni. Ez azért alakul ki, mert hóolvadás után a hólé nem tud leszivárogni a talajba – ami még fagyott. Majd újra megfagy a növény töve körül, és károsíthatja azt. Ez megelőzhető, ha akár egy kapával nyitott kis árokkal, vagy a növények kicsit magasabb részre ültetésével megoldjuk, hogy a megolvadt hólé elfolyjon, és ne maradjon a tövek körül.

Felkupacolás földdel, lombbal...

Rózsáknál, mediterrán növényeknél gyakori módszer a felkupacolás, mellyel a gyökérnyaki alvórügyeket védjük meg. Földdel, lombbal, vagy ezek keverékével takarjuk a tövet, minél magasabban. Ha ugyanis a föld feletti rész elfagy, a növény tőről még újra hajthat. Igaz, így akár több évnyi növekményt is elvesztünk: egy 4-5 éves példány gyakorlatilag majdnem elölről kezdi fejlődését. Azért csak majdnem, mert a gyökerek a talajban épek maradnak, így sokkal gyorsabb növekedésre, regenerálódásra számíthatunk.

Mi is a gyökérnyak, amit védeni akarunk? A gyökérnyak és a legalsó koronaelágazás közötti részt nevezzük törzsnek. Tehát a gyökérnyak a földfelszín alatt, annak közelében helyezkedik el, azaz a törzs legalja, a gyökér legteteje…





A növényeken leginkább hatásrügyek találhatók (a virágrügyek és vegyes rügyek mellett). Amint létrejönnek a hajtásrügyek, és az időjárás tavasszal megfelelő számukra rögtön ki is hajtanak. Ezzel szemben, az alvórügyek, mint rejtett rügyek anélkül, hogy kihajtanának, nyugalomban tovább élnek, és várják, hogy szükség legyen rájuk. Természetesen visszametszéssel, az alvó rügyeket is kihajtásra lehet aktivizálni. Ám ezek rendszerint csak akkor hajtanak ki, ha a környezetükben levő növényi részeket (legyen ez vessző, gally, ág) sérülés, károsodás (törés, rágás, jégverés, elfagyás, tűzkár, metszés) éri. Téli fagykár esetén tehát az a gyökérnyaki alvórügyek adhatnak esélyt arra, hogy a növényünk mégis túlélje a telet. 

Más szerepe is van ezeknek: gyümölcstermő és díszcserjék esetén, ha a vesszők felkopaszodtak, elöregedtek tövig visszametszhetjük ezeket, ifjítás céljából. Ha tőből távolítjuk el az ágakat, a megmaradt alvórügyek kihajtanak, ezzel megifjul a tő.

Tavasszal ne felejtsük eltávolítani a kupacolást

A növények kihajtása, a fagyok elmúlta után ezeket a kupacokat mindenképp szedjük le a tövekről. Ha ez elmarad, az igen sok hátránnyal jár. Egyrészt a tő körülről elfolyik a víz, ahelyett hogy pont ott szivárogna a talajba. Gyökérnyakba oltott gyümölcsök, rózsák esetén a felkupacolás miatt a nemes rész „leléphet” az alanyról, azaz a nemes rész nem az alanytól veszi fel a vizet, hanem a felkupacolás miatt saját gyökeret ereszt, és lekapcsolódik az alanyról. Ez baj, hiszen nem véletlenül lett az alanyra oltva, saját gyökérem nem fog jól fejlődni, vagy sokkal rövidebb életű lesz, fogékonyabb egyes betegségek, kártevők kártételére.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Védekezzünk a fagy ellen még a nagy hidegek beállta előtt

Szilánkokra tört üveg az óralapon, eldeformálódott számlálószerkezet, esetleg csöpögő víz. Ha télen ez a látvány fogadja a vízóra tulajdonosát, akkor szinte biztosra vehető, hogy elfagyott a...


Lakótérbővítés

A szűkös lakótér kitágítására rengeteg ötlet született már. Ha egy lakásban megfelelő belmagasság áll rendelkezésre, akkor a klasszikus lakásbővítés módszere, a galériaépítés kínálkozik a legjobb...