Mikrozöldség szezon van

Ezek egyébként jól ismert fűszernövények és zöldségek apró változatai, viccesen zöldség konfettinek is becézik/csúfolják őket. Mikrozöldnek alkalmas például a bazsalikom, a koriander, az édeskömény vagy a retek. De készülhet zsázsából, rukkolából, és bármiből; borsó, spenót, cékla, saláták, hagymafélék, lucerna, sőt vízitorma is, tehát amiből csírazöldség is készülhet.

A legújabb kutatások szerint ezek a fiatal, néhány leveles növények magasabb koncentrációban tartalmaznak vitaminokat és antioxidánsokat, mint a már kifejlett fajtársaik. A fogyasztásukat nem a hagyományos zöldségek helyett ajánlják, hanem azok mellett, az étrend további gazdagítására, de tálaláskor díszítésre is kiválóan alkalmasak.

A mikrozöldségek, vagy mikrozöldek a magas tápértékű termények közé tartoznak. Az elvetett zöldség-, fűszer- vagy gabonamagból kikelt magoncokból pár hetes neveléssel jutunk el a zsenge növényekig, amit mikrozöldként fogyaszthatunk. A mikrozöldségeket már az első levélpár megjelenése után, vagy nem sokkal később a talajszintig levágják, fajtótól és fejlettségi állapottól függően 7-21 nappal a csírázás után. Rendszeres fogyasztásukkal egész évben tehetünk az egészségünkért. Népszerűségüket magas tápértékükön túl élénk színüknek, különleges textúrájuknak és egyedülálló ízviláguknak köszönhetik.

Természetesen nem csak egyesével, hanem akár keverékben is nevelhetők, ellentétben a csírazöldségekkel. A mikrozöldek, mivel hosszabb ideig nevelkednek, így az esetleg nem azonos fejlődési üteműek is beérik egymást. A mikrozöldség már nem csíra, hanem olyan, rendszerint 14 napnál fiatalabb (7-14 napos) növény, amelyen már megjelentek a felnőtt növényre jellemző, de még apró hajtások, levelek, melyek mérete maximum 3-10 cm.

Abban is különböznek a csíráktól, hogy termesztő közegben (ez lehet talaj vagy egyéb mesterséges közeg, pl. kókuszrost) fejlődnek, szükségük van napfényre, vagy azt pótló mesterséges megvilágításra, és gyökérzetük, levélzetük egyaránt megjelent. Jóval több bioaktív vegyület (flavonoidok, a glükozinolátok és a fitoösztrogének), ásványi anyag (Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Se és Mo) található bennük, ugyanakkor a zöld hajtások nitrát tartalma jóval kisebb a kifejlett növényekénél.

Talaj nélkül jobb

A mikrozöldségeket nevelhetjük cserépben, virágföldben, ám ez nem annyira ajánlott, mert abból kórokozókkal gombákkal fertőződhet a növény, amit, ha tiszta közegben termesztünk, akkor akár mosás nélkül is felhasználható. Vásárolhatók papír és műanyag mikrozöld nevelésre alkalmas tálak, előbbi egyszer használatos. Vethetünk ebben itatóspapírra, vattára, de olyan speciális papírba ragasztott bio magokat is vásárolhatunk, ahol egymástól egyenlő távolságra vannak a magok a papírban, amit megnedvesítve pont annyira megy szét, hogy a magok kicsírázhassanak, és így egymástól egyenlő távolságban e papír termesztő közegben nevelkednek a mikrozöldjeink. De már vásárolhatunk beltéri propagator nevű eszközt, ami egy mini üvegház. Gondoskodik a növények vízellátásáról, és még fényt is juttat nekik, hiszen beépített LED-es növénylámpával rendelkezik, ami olyan típusú fényt bocsát ki, ami a növények fejlődéséhez kell.

Az aránylag kicsi terméshozam, a termés viszonylag rövid élettartama, illetve a magas piaci áruk gátat szab széleskörű elterjedésüknek. Ez azt jelenti, hogy kész mikrozöldet nem nagyon lehet vásárolni, hiszen nem sokáig áll el, nehéz szállítani, tehát ha kapunk is ilyet az nem olcsó. Ennek ellenére vannak már erre szakosodott vállalkozások, melyek főleg elegáns éttermeknek szállítanak be mikrozöldet. Több-kevesebb befektetéssel azért megtermelhetjük őket magunknak. Egy műanyag tálca és a vatta szinte ingyen van, egy probagátor szett pedig 30 ezer forintnál kezdődik…

A mikrozöldségek neveléséhez akár virágládában, vagy virágcserépben is nekiláthatunk. Kizárólag csíráztatásra szánt vetőmagot használjunk, azok ne legyenek csávázottak. Mi „csávázhatjuk” bio-módszerrel, például langyos kamillateás lemosással, ami fertőtleníti a maghéjat. Fontos, hogy a fölösleges öntözővíznek biztosítsuk az elfolyást, különben berohadhat a mini ültetvényünk.

Tegyünk a műanyag dobozba 3-5 cm termőföldet, hagyjuk lazán, szórjunk rá egyenletesen magot, öntözzük meg, majd 0,2 cm földréteggel takarjuk be. Föld helyett használható a korábban említett vatta, vagy itatóspapír, de ha ragaszkodunk a hagyományosabb termesztéshez, akkor használjunk kókuszrostot. Az tisztább, mint a virágföld, de mégis földszerű termesztő közeg. A csírázást segítendő a magvakat ajánlott előzőleg 24 órára vízbe, (vagy kamillateába) áztatni, így gyorsabban történik meg a kelés. A vetés sűrűsége a magok méretétől függ. A túl sűrű vetés a növények felnyurgulásához, majd megdőléséhez vezethet. A magindításhoz meleg (21-27 °C) és általában sötét körülmények kellenek.

Ha a magvak körülbelül 90%-a kikelt, a tálcát fényre kell vinni, vagy megvilágításról kell gondoskodni, melynek legoptimálisabb napi 18 órás megvilágítási időtartam. A kis növényeket kb. 50% relatív páratartalmú környezetben tartsuk, ez segít a mikrozöldségek kedvező textúráját kialakítani, zsengébb hatásúak, roppanósabbak lesznek, mint a száraz levegőn nevelkedettek.

Tegyük őket világos helyre, de ne tűző napsütésre, majd kerülve a túlöntözést, rendszeresen, legalább naponta egyszer kapjanak vízpermetet. Mikor 7-14 napon belül kihajtanak a sziklevelek felett a lomblevelek, de még nem nagyobbak 10 cm-nél, vágjuk le a növényt. A mikrozöldségeket akkor kell szedni, amikor a sziklevelek után az első levélpár teljesen kifejlődött. A csíráktól eltérően itt csak a gyökér nélküli növényi részt fogyasztjuk. A penészedés és berohadás az egyik legnagyobb buktatója a mikrozöldség termesztésnek, amit jó vízelvezetéssel és szellőztetéssel elkerülhetünk.

Előnyök és hátrányok

Míg a csíranövények alig tartalmaznak klorofillt, ezért sápadt színűek, a mikrozöldek harsogó zöld színűek, klorofillban gazdagok. Mindig annyi növényt vágjunk le, amennyi a napi étkezéshez szükséges. A csírák és a mikrozöldek biztonsággal egy hétig tárolhatók hűtőben, de ha úgyis otthon termesztjük, jobb teljesen frissen szedni. A mikrozöldek nagy mennyiségben tartalmaznak C- és E-vitamint, béta-karotint, aminosavakat, enzimeket, antioxidánsokat és ásványi anyagokat: például a mikrozöldség-vöröskáposztában a kifejlett káposztá­hoz képest 40-szer több E-vitamin, 6-szor több C-vitamin, és 69-szer több K-vitamin van. Amire vigyázni kell, hogy a mikrozöldségek, előállítási technológiájuk miatt (kedvező hőmérséklet, páratartalom, öntözés) különösen kitettek a kórokozó baktériumok megtelepedésének. A mikrozöldségek a nem megfelelő termesztés, tárolás, szállítás során E. coli vagy Salmonella baktériumokkal szennyeződhetnek, melyek a nyersen való fogyasztást követően hasmenést, hányást, lázat és gyomorpanaszokat okozhatnak. Ezért kisgyerekek, várandós nők, idősek és gyenge immunrendszerrel rendelkezők ne fogyasszanak mikrozöldséget. Ne fogyasszunk kellemetlen szagú terméket. Soha ne puszta kézzel, hanem csipesszel vagy tiszta gumikesztyűben kezeljük a mikrozöldséget, tisztítás előtt és alatt.