Egészséges lakóklíma

2020-03-02 10:39:53 | Módosítva: 2020-03-02 10:44:41

Életünk jelentős részét falak között töltjük. Éppen ezért nem közömbös, hogy a helyiségek belső klímája milyen hatással van egészségünkre. Ez a klíma pedig igen nagy részben függ az épület anyagaitól, bevonataitól, és persze a méretektől is. 


Az elmúlt évtizedekben az energiatakarékosságnak, a környezettudatosságnak és a fenntartható fejlődésre való törekvésnek köszönhetően az épített környezetünk megalkotásához felhasznált anyagok összetétele megváltozott, az alkalmazható technológiák száma pedig jelentősen megnőtt. Mindemellett egyre több szó esik az egészséges életmód, a természetes lakókörnyezet fontosságáról. Érdemes megvizsgálni, hogy a komfortérzetünket és az egészségünket milyen módon és mértékben képesek befolyásolni a „modern” embert körülvevő belső terek anyagai.

A természetes lakóklíma feltételeit kezdte el vizsgálni a Baumit Kft. osztrák anyacége 2015-ben, és egy év alatt Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű kutatóparkját építették fel a cég wopfingi központjában. A kutatóparkban a fő cél, hogy pontosan mérjék és értékeljék az Európában szokásos, különböző falszerkezet-típusokra kifejlesztett termékrendszerek hatásait az optimális lakóklíma feltételeinek meghatározása érdekében, támogatva a további termékfejlesztéseket. 10 darab, alaprajzában, tájolásában és elrendezésében megegyező mintaépületet építettek fel, melyek csak a határoló-szerkezetek rétegrendjében térnek el egymástól. A 12 négyzetméter alapterületű mintaházakban az energiafelhasználás, a belső hőmérséklet és a páratartalom mellett folyamatosan mérik a levegő ionkoncentrációját, az illatokat, szagokat, a zajterhelést, a por- és pollentartalmat, a határoló-szerkezetek nedvesség- és párafelvételét is. A projekt első három évében több mint 5 millió mérési adatot rögzítettek. Az eredmények elemzését külső intézetek végzik azóta is folyamatosan.


A külső falszerkezet hőszigetelése

A vizsgálati eredmények egyértelműen alátámasztották a külső falszerkezet hőszigetelése melletti – már jól ismert – érveket. A hőszigetelő rendszerek a kisebb energiafelhasználás mellett hozzájárulnak a kellemesebb beltéri klímához, hiszen a határoló falak belső oldali hőmérsékletét a beltéri léghőmérséklet közelében tartják, a beltéri páratartalom hirtelen változásait pedig csillapítják. Megszüntetik a penész- és algaképződés veszélyét a fal felületén, védik az épületszerkezetet, hiszen a falakat télen melegen, nyáron hűvösen tartják – ezzel jelentősen csökkentik azok hőmozgását.

A hőtároló anyagok tömege

Az eredményeket értékelő szakemberek felhívják a figyelmet a teherhordó szerkezetek tömegéből adódó hőtároló képesség kihasználására. A masszív, nagy tömegű falak és födémek – amennyiben a külső oldalról hőszigetelést kapnak – jelentős hőtároló képességgel rendelkez(het)nek. Az ilyen térelhatárolású helyiségek felfűtése ugyan hosszabb ideig tart, de ezután jelentős mennyiségű hőt képesek tárolni, ezért tartós használat esetén a fűtésük inkább temperáló jellegű. E szerkezetek további előnye, hogy nagyfokú védelmet nyújtanak a zajterhelések egyik fajtája, a léghangok ellen. További előny, hogy a nagy tömegű, masszív (és általában hagyományos) építőanyagok károsanyag-kibocsátása elenyésző, vagy egyáltalán nincsen.

Belső falszerkezet fontossága

A belső tereket határoló szerkezetek közül kiemelt jelentősége van a belső falfelület anyagának, hiszen ezekkel a kapcsolatunk a legközvetlenebb. Ugyanakkor nemcsak a vizsgálatok, hanem az általános tapasztalat is azt mutatja, hogy a korszerű építőanyagok és a fokozott hőtechnikai elvárások teljesen új kihívás elé állítják a tervezőket a beltéri páraképződéssel kapcsolatban. Hiszen ma már korszerű, légtömör és hőszigetelt nyílászárókat felhasználva aligha beszélhetünk a filtráció-légmozgás (huzat) jelenségéről, ami régebben ezeket a problémákat – egyéb gondok felvetése mellett, de mégis – kezelte.

A vizsgálati eredmények egyértelműen igazolták, hogy a beltéri meszes vakolatok a hagyományos mész-, cement- és gipszes kötőanyagú vakolatokhoz képest jóval több párát tudnak raktározni magas páratartalom esetén. A tárolt páramennyiséget száraz beltéri klíma esetén pedig újra a belső térbe juttatják, ezzel hozzájárulhatnak a relatív páratartalom egészséges határok (40-60 százalék) közt tartásához. Az ideális hatást a 15 mm vastag beltéri vakolatok biztosítják.

A kutatás első fázisának eredményei alapján három fő ajánlás máris körvonalazódik: a külső oldalfal hőszigetelésének szükségessége, az akusztikailag is hasznos hőtároló tömegek növelése és a beltéri meszes vakolatok páraszabályozó hatásuk miatti alkalmazása. A kutatás alapján ezen feltételek megléte egyértelműen hozzájárul az egészséges lakóklíma kialakításához és fenntartásához.

Forrás: Építési megoldások

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Energiatakarékossági tippek

Legyen szó akár otthonunk komfortjáról, akár háztartási gépekről vagy háztartási munkáról, akár szórakozásról, megkerülhetetlen téma az energiával való takarékoskodás. Ezt azonban tanulni kell,...


Hő- és hangszigetelés szarufák között és alatt

Ennél a szerkezeti kialakításnál a szigetelőanyagot két rétegben helyezzük el – az első réteget a szarufák közeibe, a második réteget pedig a szarufák alá. A szarufa közöket kitöltjük...