Szabályváltozások a tetőtérbeépítésben

2020-03-09 07:55:58 | Módosítva: 2020-03-09 08:02:25

Idén március 15-től változás történt a tetőtér beépítésére vonatkozó szabályozásokban. Számos kedvező változás közül az egyik, hogy a beépítési százalékba már nem kell beleszámítani a tűzvédelmi előírások teljesítését szolgáló építményeket és a felvonót, valamint ezek a kötelező zöldterületből is elvehetnek. De mindez csak a már meglévő tetőterekre érvényes - új építés esetén nem.


Az építési törvény módosításával már olyan tetőterek beépítésére is lehetőség nyílik, amelyekre korábban nem volt. Ez nem csak családi házakra, hanem országosan minden tetőtérre alkalmazható. Eszerint a magastetős régi bérházak, műemléki épületek padlásterei is beépíthetők lettek, ráadásul nemcsak lakhatási célra. Az építkezés az OTÉK értelmében nem számít bővítésnek, ha a beépítéssel nem nő az épület térfogata – azaz nem változik a tető formája, valamint nem kerül hozzáépítésre semmi, pl. felvonó, lépcsőház. Ez még nem jelenti azt, hogy tűzvédelmi vagy egyéb szempontból ne kellene a hasznos alapterület bővítését a vonatkozó előírások szerint értékelni.

Látszólag úgy néz ki, hogy ha nem bővítjük az épületet, az esetek többségében mindehhez sem építési engedély sem egyszerű bejelentési eljárás nem kell. Ennek megítélésében azonban igen óvatosan kell eljárni, ugyanis ha az építési tevékenység műszaki tartalma alapján bármely hatóság részéről eljárást igényel (pl. lift, jelző oltó berendezés tervezés), vagy eltérést kell kérnünk a vonatkozó előírásoktól (építési, tűzvédelmi, műemlékvédelmi stb.), akkor persze mindez nem állja meg a helyét. Meglévő épület esetében igen ritka, hogy minden jelenlegi előírás betartható. Ha engedélyekre nem is, de kiviteli tervre engedélyt nem igénylő esetekben is szükség van, ha a „Kiviteli kódexben” meghatározott feltételek fennállnak.



Tűzvédelmi előírások változása

Fontos továbbá, hogy az új szabályozás nem érinti az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (OTSZ) meghatározott követelményeket, amelyeket továbbra is kötelező betartani. Korábban megeshetett, hogy a tűzvédelemhez szükséges építmények (pl. menekülésre szolgáló lépcsőház, felvonó) létrehozása túllépte volna a telek maximális beépítési százalékát. Mostantól ezek a zöldterületből is elvehetnek, így egy újabb szabályozási engedmény teszi lehetővé a tetőterek beépíthetőségét, ami több lakásos társasházak esetén költséghatékonyságot jelent. Arra azonban figyelni kell, hogy a tűzvédelmi előírások teljesítését szolgáló építmények csak a telek beépíthető részére kerülhetnek. A hozzáépítés, még egy tűzvédelmi lépcső esetén is bővítést jelent, amit kötelező bejelenteni, vagy engedélyeztetni.


A tetőtér hőszigeteléséről

A magastetők szigetelésénél itthon leggyakrabban kőzetgyapot, vagy üveggyapot szálas szigetelőanyagokat szokás használni. Kedvező tulajdonságain túl azért is, mert tűzvédelmi szempontból nem érinti korlátozás a beépíthetőségüket. Az OTSZ ugyan az egylakásos lakó és alacsonyabb kockázati osztály besorolású épületek esetében alacsony tűzvédelmi osztály besorolású szigetelés használatát is megengedi, de ettől függetlenül érdemes olyan szigetelő anyagot választani, amely egy tűzeset során jobban teljesít. Az alacsony tűzvédelmi osztály besorolású hőszigetelő anyagokkal az a probléma, hogy éghető anyagok, melyek tűz esetén komoly problémákat okozhatnak, beépíthetőségüket a tűzvédelmi előírások lényegesen korlátozzák. Ezért magasabb kockázati osztályba sorolt épületeknél nem is használhatók. Mindig ellenőrizzük, hogy a szigetelőanyag teljesítménynyilatkozata milyen tűzvédelmi osztályt tartalmaz, az megfelel-e arra a célra, amire használni kívánjuk.

A kőzetgyapot szigetelő anyagok nem éghetőek, tűzeset során számottevő füstöt nem fejlesztenek. Vannak a családi házaknál tetőszerkezet szarufái közé akár utólag is beépíthető megoldások, és ezek például bármelyik budapesti belvárosi magasépület, bérház tetőtérbeépítésénél is alkalmazhatók.



Az alátét fóliáknak csapadék és a szél ellen is védelmet kell nyújtania a megfelelő hőszigetelési hatékonyság érdekében, de tűzvédelmi szempontból is sokat számít, hogy milyet választunk. A legtöbb fólia E-tűzvédelmi osztályú, könnyen éghető anyag. Az OTSZ szerint, ez alatti tűzvédelmi besorolású fólia (F tűzvédelmi osztály) nem használható, és ezt a legtöbb termék teljesíti is. Kaphatók azonban olyan fóliák, amelyek B osztályúak, azaz jóval nagyobb tűzvédelmet nyújtanak.

Az OTSZ előírása szerint a tetőszerkezetnek, a szerkezet egészére vonatkozóan, magas A1-A2-es tűzvédelmi osztály besorolást kell teljesítenie. Utólagos tetőtérbeépítés során, tehát nem csak a szigetelésnek, hanem a szerkezetnek is teljesíteni kell az OTSZ-ben előírtakat. Ez korántsem egyszerű kérdés, mivel bár az egyes építési anyagok külön-külön általában rendelkeznek tűzvédelmi vizsgálati eredményekkel, de ha összeépítünk két terméket már nem olyan egyszerű megállapítani az adott szerkezet tűzvédelmi osztályát és tűzállósági teljesítményét. A tűzvédelmi osztály besorolás szinte mindig függ attól, hogy milyen tűzvédelmi osztályú hőszigetelő anyagot építünk be a tetőszerkezetbe.

Végezetül tartsuk észben, hogy jövőre a tűzvédelmi előírások megváltoznak. 2020. január 22-től már a módosított OTSZ szerint kell majd tervezni az épületeket!



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Télikertek árnyékolása

Ahol erre lehetőség van, télikerttel lehet megnövelni a lakótér alapterületét. Ez az bővítmény ősztől tavaszig aktív hőcsapdaként működik, rásegíthet a lakás fűtésére, ám nyáron a nagy üvegezett...


Tetőtér-beépítés: a későbbi bővítés lehetősége

Az otthonnal kapcsolatos igények idővel megváltozhatnak, ahogy gyarapodik a család vagy nőnek a gyerekek. Ha építkezéskor vagy vásárláskor hosszú távon gondolkodunk, érdemes nyitva hagyni...