Túlméretezett napkollektorok

2020-03-09 08:11:16 | Módosítva: 2020-03-09 08:12:55

Miközben a napelemes rendszerek töretlenül növekszenek és fejlődnek, napjainkban a meleg vizet előállító napkollektorok visszaszorulóban vannak. Korábban elsősorban használati meleg víz előállítására, de az átmeneti évszakokban fűtésre, fűtés rásegítésre is tömegesen telepítették ezeket a rendszereket a háztetőkre és a kert szabad területeire, ma már ez közel sincs így.


Elsőre nem gondolnánk

De a legtöbb problémát a túlméretezett kollektor-rendszerek okozzák. A nyári forróságban ezek a – főként vákuumcsöves – kollektorok annyi hőenergiát termelnek, amennyit a fogyasztók abban az időben nem tudnak felhasználni, és ha nem áll rendelkezésre valamilyen tároló puffer tartály, akkor a rendszer túlmelegszik és tönkremegy. Szinte korlátlan tárolótartály lehet egy úszómedence, de pár köbméteres szigetelt víztartályba is lehet tárolni a napközben túlzott mértékben termelődő hőt. A nyári időszakban azonban ez az egész napos fogyasztáshoz képest is sok lehet, ha a rendszert túlméretezték. Sokkal kevesebb problémát okoz, ha napkollektoros rendszerünket a tervező alulméretezi. Lehet, hogy ebben az esetben többször kell elektromos árammal vagy gázzal pótolni a kifogyott meleg vizet, de legalább nem mennek tönkre a kollektorok.

Azzal, hogy a napelemek egyre megfizethetőbbé, nagyobb hozamúvá váltak, átvették a vezető szerepet a napkollektoroktól a szolár energetika területén. Ennek egyik fő oka, hogy míg a napelemeknél a túltermelt energiát vissza lehet táplálni a villamosenergia-hálózatba, addig a napkollektorok esetében a feles hőenergiával nem tudunk mit kezdeni, sőt károkat okozhat. Nagyobb mennyiségű hőenergia tárolására még ma sem létezik megfelelő eszközünk, márpedig a napkollektorban keletkező energia döntő többsége a nyári hónapokban keletkezik. A legnagyobb hőigény viszont a hűvösebb évszakokban jelentkezik.


Néhány éve még sok szakcég azzal reklámozta napkollektoros rendszerét, hogy az nem csak a használati meleg víz megtermelésére képes, hanem tavasszal és ősszel a fűtést is el tudja látni önmagában. Ez akár lehetséges is, de ehhez a napkollektor összteljesítményét alaposan túl kell méretezni, és ezzel a teljesítménnyel nyáron nem lehet mit kezdeni. Ha valaki akkora felülettel rendelkező szolár rendszert épít be, amely a hidegebb időszakban, kevesebb napsütés idején képes annyi hőt termelni, amely fűtésre alkalmas, annak nyáron túl nagy lesz a rendelkezésre álló napkollektoros felülete. A hőt nem lesz képes elszállítani, illetve felhasználni. A napkollektoros rendszer legnagyobb átka, ha túl sok hőt termel, akkor előbb-utóbb tönkremegy. Különösen veszélyesek e tekintetben a vákuumcsöves kollektorok, amelyek 300 °C-ig is képesek felmelegedni. Fontos szem előtt tartani ezért, hogy a napkollektoros rendszer megtervezésekor a pontos vízfogyasztási adatokból kell dolgozni.

Sokkal kedvezőbb helyzetben vannak e tekintetben a napkollektor rendszerek, ahol az országos villamosenergia hálózat lényegében korlátlan kapacitású tárolóként használható fel, anélkül, hogy a magánfelhasználóktól ez bármilyen beruházást igényelne.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Hibrid napkollektor

A hibrid kollektor egy szerkezeti egységbe foglalja avillamos energia termeléséhez használt fotovoltaikus és a termikus energiatermeléshez használt termikus egységet, vagyis a napelemet és...


Szolár parabola

A szolár parabola egy olyan napenergiát hasznosító eszköz, amely a nap sugarait koncentráltan, egyetlen fókuszpontba gyűjti össze. A keletkező hő többféleképpen hasznosítható.