Energetikai korszerűsítés

Megtérülő beruházás

A korszerűsítésre fordított beruházás az ingatlan értékét is jelentősen emeli. Akár milliós különbségeket is jelenthet eladásnál a fűtési rendszer.

Az egyik legnagyobb budapesti városrészben, a nagy ingatlankínálattal rendelkező XI. kerületben, az újszerűként vagy felújítottként kínált, javában korszerű fűtési rendszerrel ellátott téglalakások egy négyzetméteréért 15 százalékkal kérnek többet, mint a közepes állapotúként hirdetett otthonok négyzetméteréért. Az egyedi mérésű, felújított panellakások átlagosan tíz százalékkal kerülnek többe, mint a közepes állapotúak, a felújított, távfűtéses panelek jellemző „felára” hét százalék. A családi házak tekintetében nagy különbséget jelent az árban a fűtési rendszer típusa. Például Újbudán a hagyományos gázkazános házak négyzetméterára mintegy hatszázezer forint, ellenben a korszerű geotermikus rendszerrel felszerelteké több mint nyolcszázezer, az úgynevezett fan-coil megoldásúaké pedig meghaladja a 900 ezer forintot. Ebből is látszik, hogy érdemes a tulajdonosoknak korszerűsíteni és megóvni az ingatlan állapotát, és nemcsak azért, mert az alacsonyabb rezsidíjakkal megtérülhetnek a kiadások, hanem mert ha eladásra kerül a sor, több hasznot hoz egy jobban felszerelt lakás.

Korszerű fűtési opciók

Ma már számos új technológia áll rendelkezésünkre, ha fűtéskorszerűsítésen gondolkozunk. Az elektromos fűtés és a különböző működési elvű hőszivattyúk a legelterjedtebbek, legyen szó akár családi házról vagy társasházról. Bár a megújuló energia alkalmazásában még mindig a biomassza felhasználása tölti be a vezető szerepet, egyre több napelemes rendszer kerül kiépítésre. A napelemek támogatásával üzemeltetett tisztán elektromos és hőszivattyús berendezések olcsó, majdnem független rendszer kiépítését teszik lehetővé.

Az Európai Unió 2010-ben hozott döntést az energetikai szabályozásokat illetően, miszerint 2020. december 31-ig valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. Ezért azoknak, akik ebben az időszakban fogtak építkezésbe, már ezekhez a szabályozásokhoz is igazodniuk kellett. A fő épületszerkezetre (falak, nyílászárók, tető, zárófödémek) nézve minimum elvárásokat támasztottak egy minimálisan elvárt hőátbocsátási tényező formájában, amely egy laikus építkező számára is könnyedén értelmezhető. Évek óta folyamatosan nő a hőszigetelő rendszerek iránti kereslet, amely mögött részben a 2020-tól életbe lépő energetikai szabályozások, részben pedig a tudatos vásárlói magatartás áll. A vevők az alacsonyabb árkategóriás hőszigetelő anyagokról elmozdulva ma már kifejezetten azokat a rendszereket keresik, amelyek segítségével otthonuk A+ vagy A++ energetikai minősítést szerezhet.

Az elvárások teljesítését már csak szakember tudja kiszámítani, ugyanis ez a szabályozás már arra tér ki, hogy az összes határoló szerkezeten (falak, lábazat, tető, alap) keresztül együttesen mekkora lehet a maximális hőveszteség. A legmagasabb szinten már gépészeti szempontok is megjelennek, vagyis azt is figyelembe veszik, hogy mekkora hatásfokkal állítjuk elő a fűtéshez/hűtéshez szükséges energiát, mennyi megújuló energiát termelünk, és mennyire használjuk ki az olyan passzív energiaforrásokat, mint a napenergia. Elmondható, hogy a napelemes rendszerrel rendelkezők indulnak a legjobb eséllyel, hogy megfeleljenek a szigorodó hőtechnikai szabályozásoknak a fűtési rendszer szempontjából.