Képkompozíciók

2020-04-06 13:51:25 | Módosítva: 2020-04-06 13:59:52

A fotózás tömeghobbi. Fényképezőgépre sincs már szükség egy-egy érdekes, vagy emlékezetes pillanat megörökítéséhez, a telefonok képesek erre is. Ezekből a képekből viszont érdemes különféle módon összeválogatott fali kompozíciókkal díszíteni a lakás üres falfelületeit. Az ilyen kép együttesek kialakításához, elrendezéséhez adunk most variációs ötleteket.


A fotókból többféle szempontból lehet válogatni. A jól sikerült családi fotókra mindig öröm ránézni, különösen, ha családi eseményeken készültek. Az élményszerű utazási képek és ezek csoportba rendezett válogatását is érdemes a falon „közszemlére” tenni. Tájfotókból, épületekről készült képekből is érdekes összeállítást lehet kialakítani. Ezen kívül bármilyen témát lehet találni, amelyekből hangulatos és egyedi válogatás állítható össze. Bármilyen kivitelű és témájú képekből karakteres válogatás is összeállítható, ha ez egységes koncepció szerint történik, és e mellett még érdekes is, pl. lepréselt növényekből, vagy rajzokból, reprodukciókból álló tematikus válogatásból állhat össze a képanyag.

Ami a méreteket illeti, a 9x13 cm-es nagyságú képek még jól érvényesülnek a falon, ám ha erre érdemes egy-egy kép, akkor a nagyobb méretet is érdemes fontolóra venni. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy olykor a színes felvételekből készült fekete-fehér másolatok hatásosabbak lehetnek, mint a színes képek. Ezt a változást számítógépen már előbb érdemes ellenőrizni, és ennek alapján eldönthető, hogy így kérjük majd a képek másolatait.

A falfelület nagysága alapján azt is érdemes átgondolni, hogy a képek némelyikét, vagy mindegyikét (?) passzpartúval, azaz külön papírkerettel lássuk-e el. Ezzel a képeknek a keretmérete, és a hangsúlyossága is növekszik, és levegős elrendezést tesz lehetővé. Passzpartú kartonként a vastagabb színes kartonlapok is jól használhatók, a 2-3 mm vastag kartonanyagok képablakának a kivágása azonban már ügyességet és éles szikét igényel. Ez utóbbi igényes megoldás, ám többe is kerül. A képek ablakait a csak horizontálisan kell szimmetrikusan elhelyezni, függőlegesen ettől el lehet térni. Ezt különösen a kis képeknél lehet megtenni, amivel egyben hangsúlyosabbá is tehető maga a kép. A képablakok mindig oldalanként 7-8 mm-rel legyenek kisebbek a képeknél, hogy a papírkeret alá lehessen ragasztani. Ez mellőzhető, ha a kép a passzpartú alá helyezett másik kartonlapra lesz felragasztva.

Végül, de nem utolsó sorban a keretekről is essék szó. Ezek nélkül is lehet különféle képösszeállításokat készíteni, pl. kifeszített zsinórokra csíptetve, ám így hevenyészetnek tűnhetnek. A keretes válogatások igényesebb benyomást keltenek, és ha már kialakult formát alkotnak a falon, az esetleges képcseréknek sincs akadálya.

A keretek választéka nagyon bőséges, így a kiválasztott méretűek könnyen, készen is megvásárolhatók. Ebből is lehet választani azonos kivitelűeket, de az eltérő témájú képeknél nem hátrány a különböző jelegű keretek kavalkádszerű keveredése. Az azonos méretűeket könnyebb valamilyen formáció szerint elrendezni. Ha pedig nagyobb méretű keretekre is szükség van, akkor a keret anyagával, fazonjával és színével is lehet egységes, vagy változatos hatást elérni.

A képek elrendezését méretarányosan kicsinyített vázlatrajzon, vagy akár számítógépen érdemes megtervezni. Így gyorsan korrigálható az egyes képek helye a rendezési koncepció szerint, és az esetleges változtatás is könnyen elvégezhető. Ebben a fázisban azonban már keretezett képek méretével kell az elrendezési vázlatot elkészíteni. Ha már megvan a megfelelő elrendezés, akkor ezt még a falon is érdemes ellenőrizni. A képkeretek alapján csomagoló papírból kivágott 1:1 méretű lapok falra ragasztásával lehet ezt megejteni. A változtatás még ilyenkor is lehetséges.

Hogy a képkereteket tartó szegeket hová kell pontosan a falba ütni, azt is a próbalapokon lehet bejelölni. Ez azért is fontos, hogy a függőleges és vízszintes elrendezési vonalak a képek felakasztása után valóban egyenesek legyenek. A kis eltérések nagyon szembe ötlőek a képek viszonylagos közelsége miatt. A képeket közepes fejű vékony huzalszegekre érdemes akasztani, az esetleges szintbeli apró eltérések pedig a kiálló szegszárak óvatos elhajlításával korrigálhatók. Ezt követően már csak a bekeretezett képeket kell a szegekre akasztani.

Egy utolsó ellenőrzésként távolabbról is megtekintve a képek és a kompozíció összhatását, még az azonos méretű képeket cserélgetni is lehet, pl. hogy a személyek mindkét oldalról középre nézzenek, vagy esetleg a sorrendjük egységesebb legyen. Az ilyen jellegű „finomítások” később is elvégezhetők, mint ahogyan az esetleges képcserék is. Minden keretnek olyan a kivitele, hogy bármikor leemelhető a hátoldaluk, és a kép így akadálytalanul kicserélhető.


Képelrendezési variációk nagyobb falfelületeken, a passzpartúk a képek kiemelésének, levegős elrendezések eszközei



Valós méretű papírmintákkal ellenőrizhető a leendő képösszeállítás hatása


A képkeret zsinórjaira felcsíptetett fotók együttese


A passzpartús, azonos méretű képeket könnyű szoros rendbe állítani, így egységes hatás érhető el


Az azonos méretű keretezett fotók együttesét a keretek azonos színével is hangsúlyosabbá lehet tenni


Azonos vastagságú kereteket akár szorosan egymásra erősítve egységes hatású kompozíció alakítható ki a szoba falán



Esetlegesnek látszó, ám megfontolt sorrendbe rendezett képek is hatásos fali dekorációt alkothatnak


Jó összhatást lehet elérni az olyan képek összeválogatásával, amelyek a berendezéshez hasonló színűek



A keretek fazonja és szélessége kevésbé fontos, ha ezek azonos színűek és harmonizálnak a kárpitos bútor színével


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-8947/Kepkompoziciok