A legjobb, ha öt-hét leveles palántákat vásárolunk és ültetünk ki, ezek már fejlett, jól alkalmazkodó növények. Sokszor látni olyat piacokon, hogy a paradicsom palántán már virágok vannak. Ez egy kicsit túlfejlett palántának, ám a paradicsom szerencsére nem érzékeny, és a helyváltoztatás miatt nem dobja le a virágait.
Helybevetés helyett palántaültetés
Palántanevelés sok
esetben előnyösebb az állandó helyre vetésnél, mert lehetővé teszi: a hosszú
tenyészidejű, melegigényes növények termesztését, melyek szabadföldben vetve
később kelnének ki, emiatt az első őszi fagyokig nem hoznának termést.
Másik ok, hogy a palántázott növény nagyobb, fejlettebb kiültetésekor, és ez a korábbi termést elősegíti. Jobban kihasználhatjuk a területet. Például egy hónapos retek vagy tépősaláta vetés betakarítása után ugyanoda paradicsomot-paprikát vetni már késői lenne, de ugyanezekből fejlett palántát kiültetve hamarosan azok is termést hoznak. A palántázott, fiatal növények ápolása könnyebb, mint helybe vetetteké, hiszen azokat gyomlálni, egyelni, ritkítani kell, a palánta méretű egyed pedig már eleve méretbeli fölényben van a gyomokhoz képest, és a térállása is megfelelő.
A palántanevelés lényege a fiatal növények megfelelő hő-, fény-, víz-, tápanyag-, levegőellátása, valamint betegségek és kártevők elleni védelme. A fényszegény időszakokban a palántaneveléshez hosszabb idő kell, mint napfényes időben. Hajtatáshoz, korai szabadföldi termesztéshez fejlettebb növényeket ültetnek ki, mint a rendes szabadföldi termesztéshez. A szokásos szabadföldi termesztésben a paradicsom palánta nevelése 6 hét, a paprikáé 6, a káposztaféléké 4-6, a salátáé 4, a zelleré 10 hét.
Fontos a palánták edzése: a kiültetés előtt a palántákat fokozatosan a kinti körülményekhez szoktatjuk. Ennek elemei: a hőmérséklet csökkentése, a talaj és a levegő nedvességének csökkentése, a fényerősség- és mennyiség növelése, és jól jön ilyenkor a foszfor és kálium fejtrágyázás, ami a növények ellenálló képességét, stressz tűrő képességét fokozza, a vízháztartásukat optimalizálja.
Palántázás és ideje
Vannak hidegtűrő fajok, melyek korán kiültethetők, ilyenek a káposztafélék vagy a saláták. Ellenben a paprika, padlizsán, uborka, tök és a paradicsom könnyen megfázik, ami visszavetheti fejlődésüket, és ezzel az összes időelőnyt elvesztjük, amit a palántázás jelentene az állandó helyre való szabadföldi vetéshez képest. A paradicsom- és paprikapalántákat 8 °C-ig, a káposztaféléket 0 °C-ig, az uborkát 11 °C-ig lehet takarás nélkül hagyni. Általánosságban elmondható, hogy május 10-ig még számíthatunk talaj menti fagyokra, lehűlésekre. Tehát ha ezen időpont előtt ültetünk hidegre érzékeny fajokat, akkor az kicsit rizikós, ám ezt a rizikót csökkenthetjük, ha hideg éjszakák előtt fátyolfóliával (ez nem nejlon, hanem vékony textilszerű fólia, ami a meleget megtartja, de szellőzik is) betakarjuk a palántaágyat.
A vízellátást ritkább öntözéssel csökkentsük, hogy a növények ne legyenek laza szövetűek. Az edzés és a fejtrágyázás szintén keményebb szövetűvé teszi a palántákat. Az edzett palánták szára erős, színes, zömök. Kiültetés után jól erednek, szinte megtorpanás nélkül fejlődnek tovább. Ezért jobbak a cserepes vagy tápkockás palánták, mint a szabad gyökerűek, mert azoknál a gyökérsérülés miatt egy időre megáll az addig dinamikus növekedés.
A művelet
A palántázás a terület előkészítéséből, a palánták kiszedéséből, az ültetésből és utána a beöntözésből áll. A kiültetendő területet elegyengetjük, elkészítjük az esetleges öntözőcsatornákat, kijelöljük az ültetések helyét sorvezető madzaggal. Ha a talaj nagyon száraz, előre beöntözzük. A palántákat minél nagyobb földlabdával és ép gyökérzettel szedjük ki. Az ültetéshez ültetőfát vagy ültető ásót használjunk. Az ültetés mélysége sziklevélig történjen, azaz a sziklevél épp a föld felett legyen. Megnyurgult, ferde, dőlt palánták gyökerét dőlten ültessük, úgy hogy a föld feletti rész így egyenessé váljon.
Az ültetőfát a palánta behelyezése után a lyuk mellett hegyes-szögben beszúrjuk, és a földet először alul, azután fölül hozzányomjuk. A biztosabb eredés érdekében ültetés után a palántákat azonnal beöntözzük (beiszapoljuk). Az ültetés akkor helyes, ha a palánta egy levelénél megfogva nem húzható ki a földből.
