Kertépítés szakszerűen

2020-07-06 08:17:42 | Módosítva: 2020-07-06 08:25:02

A kert szó eredete szerint kerítéssel körülhatárolt területet jelent. Később nem annyira a kerítés, mint inkább az olyan, növénnyel beültetett terület jelentett kertet, amely sokkal több gondozást és munkát kívánt, mint a szántóföldi termelés. A magyar nyelv így megkülönböztet gyümölcsös-, veteményes-, szőlős- és virágoskertet. Az előbbieket, mivel termesztésükkel hasznot hajtanak, haszonkertnek nevezzük, ezzel szemben a virágoskert gyönyörködtetésre, pihenésre szolgál, tehát közvetve hasznos az ember számára.


A szépen elkészített virágoskert művészi alkotás is, mert a kertépítő a növények helyes csoportosításával a rendelkezésre álló teret formálja, alakítja – hasonlóan az építőművészethez. A kert nem dísztárgy, amelyet csak szemlélünk, hanem azért épül, hogy az ember használni tudja. Használni viszont csak akkor lehet, ha megfelelő védelmet nyújt a por vagy szél ellen, van árnyékos és napos része, és eső után is hamar felszárad.

Legyen a kert az épület szerves kiegészítője, annak folytatása. A jól megépített kertről azt szokták mondani, hogy még egy helyiséget jelent a lakóház szobái mellett. Ezért az utca és a szomszédok felé takart legyen, hogy a kertben tartózkodók zavartalanul pihenhessenek vagy szórakozhassanak. Innen induljon ki a tartózkodási helyeket összekapcsoló, és a kert használatát lehetővé tevő sétaút.




Ahol nincs kerti terasz, ott ezen a helyen lehetőleg nagyobb (8-10 m2) burkolt felületet alakítsunk ki, ülőgarnitúra vagy kertben való étkezés céljára. Célszerű ezt a konyha közelében elhelyezni. A kert legtávolabbi részében – ahonnan jól rálátunk a házra – lehet egy nagyobb ülőhelyet kialakítani, esetleg szalonnasütővel kombinálva. A sport- és tornahelyek az épülettől távolabb kerülhetnek, nagyobb kert esetén a díszkerttől teljesen elválasztva.

Kisebb kertben a nem nagy térigényű labdajátékokhoz szabad gyepfelületet is tervezzünk. A kicsinyek számára játszóhelyet, homokozót a ház közelében kell kijelölnünk, ahová az épületből, teraszról ráláthatunk. A játszóhely két oldalon nyitott legyen, tűző naptól, széltől védett, de ne fal vagy épület árnyékába essen. A homokozó helyigénye kb. 1 m2 gyermekenként.

A medence egyik legdrágább, de leghatásosabb dísze lehet kertünknek. Az épülethez közel, a nappali szoba vagy terasz előtt kedvező elhelyezni. Fákat annyira távol ültessünk tőle, hogy ne árnyékolják be, lombjuk ne szennyezze a vizet. A fürdőmedencét kíváncsi szemek elől cserjével takarjuk.

A tér alakítása fákkal és cserjékkel

A kert legfontosabb tényezője a növényzet. Megválasztásával és elrendezésével alakítjuk ki tulajdonképpen pihenőkertünk tereit, és tesszük azt vonzóvá, kellemessé, széppé. A fák helyét a kertben elsősorban a térhatárok mentén jelöljük ki, velük alakítjuk ki a szemmagasságunknál jóval magasabb térfalakat. A tér gyújtópontjában az épület és annak fala áll, tömege képezi egyik oldalát annak a kerti térnek, melyet a lakás folytatásaként képzeltünk el. A körbefutó térfalakat tehát az épületből indítjuk el, és oda zárjuk vissza. Sorban ültetett fák, a fasor nem illik kiskertbe.

Az öblösödő, lágy térformák kialakítása fákkal – a tartózkodó­helyek kialakításának megfelelően – csoportos elrendezést igényei. Az egyes csoportokat néhány egyedből, egymással jól társuló, lombjukkal jól záródó fafajokból állítsuk össze. Az egész kert területén célszerű inkább kevés, jól megválasztott fafajt ültetni, mert a sokféle elütő faj nyugtalanító hatású.

Virágoskert, pihenőkert kialakítása

Először is azt kell megvizsgálnunk, hogy a kertben mit, hol, hogyan fogunk végezni. Ezek szerint kell a különböző rendeltetésű részleteket megválasztani, méretezni, esetleg díszíteni. Az egyes részek elhelyezése és a csoportosítás a terepviszonyoknak feleljen meg, megközelítésük és összekötésük a legrövidebb útvonalon bonyolódjon. A növények elrendezésével ki lehet alakítani a mozgási helyeket határoló térfalakat, ezek arányait, formáját és színét egymáshoz és a környezethez kell igazítani.

Mindenekelőtt az ún. szükségforgalom útvonalait jelöljük ki. Meg kell teremteni az összeköttetést az utca és az épület főbejárata között, az utca és a garázs között. De szükséges út a ház bejárata és a garázs között, a konyhai kijárat és a kút, a gazdasági udvar, a melléképületek között is. A szabadon álló épület mellett célszerű körös-körül utat tervezni.

Az utak között az egyik legfontosabb az utcai bejárót és a ház főbejáratát összekötő, legjobban igénybe vett gyalogút. Ezt minden napszakban és időjárásban használjuk, ezért fontos, hogy kellően széles legyen (120-180 cm), legalább 2-3 személy egymás melletti elhaladását biztosítsa. A bejárati út szilárd burkolattal készüljön, nyomvonala a csatlakozó bejáratok között lehetőleg egyenesen haladjon.

A szükségforgalom útjainak megtervezése után kijelöljük azokat a kisebb-nagyobb sík felületeket, tartózkodási helyeket, amelyek a kertben való pihenés, szórakozás, sport és játék céljait szolgálják. A házból a kertbe való kilépés helyén, a terasz bejárata előtt az utakat arányosan kiszélesíthetjük, kis elosztóteret alakíthatunk ki.



A fákat növekedésük szerint úgy válasszuk meg, hogy magasságuk idősebb korban is arányos maradjon a kert, a ház méreteivel. A 8-15 m magasság kedvező. A fák elrendezésekor a jó térhatás kialakítása megköveteli, hogy a magasabb növények kerüljenek a térhatár külső szélére, belülre pedig az alacsonyabbak.

A cserjék a térfal kialakításának éppen olyan fontos eleme, mint a fák, amellett változatos az alakjuk, levél-, vessző- és virágszínük, termésük, őszi színeződésük a kert díszítésében széles körű alkalmazásra ad lehetőséget.

A cserjéket sorba, csoportosan vagy magányosan ültethetjük egyöntetű vagy különböző fajokból összeállítva. Ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott vagy már meglevő fákkal – és egymással is – jól társuló fajokat tervezzünk. Takarást nem igénylő örökzöld cserjéket ablak elé helyezzük, ahol lakásból rájuk nézve télen is szép látványt nyújtanak.

A futónövények állványra, rácsra futtatva a térhatárolásnak, takarásnak jó eszközei. Az épített részek és a kert összekapcsolását is elősegíthetjük velük. A szőlővel befuttatott pergola jó térhatároló falat képez, szőlőlugassal kellemes, árnyas tartózkodóhelyet alakíthatunk ki.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Képes kerti ötlettár

A kerti út vonalvezetése lehetőleg ne legyen teljesen egyenes, mert arról az egész kert belátható. Ha kanyarokat is teszünk az útvonalba, akkor sokkal több arcát láthatjuk a területnek, mialatt...


Murva tisztán tartása, tisztítása

A murva nagyon látványos, fehéres vagy világos árnyalatú tartós kőzettörmelék, szinte mindenhol jól mutat. De ha helytelenül telepítjük és nem „gondozzuk” rendszeresen, akkor világos árnyalata...