Kertépítés szakszerűen

2020-07-06 08:17:42 | Módosítva: 2020-07-06 08:25:02

A kert szó eredete szerint kerítéssel körülhatárolt területet jelent. Később nem annyira a kerítés, mint inkább az olyan, növénnyel beültetett terület jelentett kertet, amely sokkal több gondozást és munkát kívánt, mint a szántóföldi termelés. A magyar nyelv így megkülönböztet gyümölcsös-, veteményes-, szőlős- és virágoskertet. Az előbbieket, mivel termesztésükkel hasznot hajtanak, haszonkertnek nevezzük, ezzel szemben a virágoskert gyönyörködtetésre, pihenésre szolgál, tehát közvetve hasznos az ember számára.


A szépen elkészített virágoskert művészi alkotás is, mert a kertépítő a növények helyes csoportosításával a rendelkezésre álló teret formálja, alakítja – hasonlóan az építőművészethez. A kert nem dísztárgy, amelyet csak szemlélünk, hanem azért épül, hogy az ember használni tudja. Használni viszont csak akkor lehet, ha megfelelő védelmet nyújt a por vagy szél ellen, van árnyékos és napos része, és eső után is hamar felszárad.

Legyen a kert az épület szerves kiegészítője, annak folytatása. A jól megépített kertről azt szokták mondani, hogy még egy helyiséget jelent a lakóház szobái mellett. Ezért az utca és a szomszédok felé takart legyen, hogy a kertben tartózkodók zavartalanul pihenhessenek vagy szórakozhassanak. Innen induljon ki a tartózkodási helyeket összekapcsoló, és a kert használatát lehetővé tevő sétaút.




Ahol nincs kerti terasz, ott ezen a helyen lehetőleg nagyobb (8-10 m2) burkolt felületet alakítsunk ki, ülőgarnitúra vagy kertben való étkezés céljára. Célszerű ezt a konyha közelében elhelyezni. A kert legtávolabbi részében – ahonnan jól rálátunk a házra – lehet egy nagyobb ülőhelyet kialakítani, esetleg szalonnasütővel kombinálva. A sport- és tornahelyek az épülettől távolabb kerülhetnek, nagyobb kert esetén a díszkerttől teljesen elválasztva.

Kisebb kertben a nem nagy térigényű labdajátékokhoz szabad gyepfelületet is tervezzünk. A kicsinyek számára játszóhelyet, homokozót a ház közelében kell kijelölnünk, ahová az épületből, teraszról ráláthatunk. A játszóhely két oldalon nyitott legyen, tűző naptól, széltől védett, de ne fal vagy épület árnyékába essen. A homokozó helyigénye kb. 1 m2 gyermekenként.

A medence egyik legdrágább, de leghatásosabb dísze lehet kertünknek. Az épülethez közel, a nappali szoba vagy terasz előtt kedvező elhelyezni. Fákat annyira távol ültessünk tőle, hogy ne árnyékolják be, lombjuk ne szennyezze a vizet. A fürdőmedencét kíváncsi szemek elől cserjével takarjuk.

A tér alakítása fákkal és cserjékkel

A kert legfontosabb tényezője a növényzet. Megválasztásával és elrendezésével alakítjuk ki tulajdonképpen pihenőkertünk tereit, és tesszük azt vonzóvá, kellemessé, széppé. A fák helyét a kertben elsősorban a térhatárok mentén jelöljük ki, velük alakítjuk ki a szemmagasságunknál jóval magasabb térfalakat. A tér gyújtópontjában az épület és annak fala áll, tömege képezi egyik oldalát annak a kerti térnek, melyet a lakás folytatásaként képzeltünk el. A körbefutó térfalakat tehát az épületből indítjuk el, és oda zárjuk vissza. Sorban ültetett fák, a fasor nem illik kiskertbe.

Az öblösödő, lágy térformák kialakítása fákkal – a tartózkodó­helyek kialakításának megfelelően – csoportos elrendezést igényei. Az egyes csoportokat néhány egyedből, egymással jól társuló, lombjukkal jól záródó fafajokból állítsuk össze. Az egész kert területén célszerű inkább kevés, jól megválasztott fafajt ültetni, mert a sokféle elütő faj nyugtalanító hatású.

Virágoskert, pihenőkert kialakítása

Először is azt kell megvizsgálnunk, hogy a kertben mit, hol, hogyan fogunk végezni. Ezek szerint kell a különböző rendeltetésű részleteket megválasztani, méretezni, esetleg díszíteni. Az egyes részek elhelyezése és a csoportosítás a terepviszonyoknak feleljen meg, megközelítésük és összekötésük a legrövidebb útvonalon bonyolódjon. A növények elrendezésével ki lehet alakítani a mozgási helyeket határoló térfalakat, ezek arányait, formáját és színét egymáshoz és a környezethez kell igazítani.

Mindenekelőtt az ún. szükségforgalom útvonalait jelöljük ki. Meg kell teremteni az összeköttetést az utca és az épület főbejárata között, az utca és a garázs között. De szükséges út a ház bejárata és a garázs között, a konyhai kijárat és a kút, a gazdasági udvar, a melléképületek között is. A szabadon álló épület mellett célszerű körös-körül utat tervezni.

Az utak között az egyik legfontosabb az utcai bejárót és a ház főbejáratát összekötő, legjobban igénybe vett gyalogút. Ezt minden napszakban és időjárásban használjuk, ezért fontos, hogy kellően széles legyen (120-180 cm), legalább 2-3 személy egymás melletti elhaladását biztosítsa. A bejárati út szilárd burkolattal készüljön, nyomvonala a csatlakozó bejáratok között lehetőleg egyenesen haladjon.

A szükségforgalom útjainak megtervezése után kijelöljük azokat a kisebb-nagyobb sík felületeket, tartózkodási helyeket, amelyek a kertben való pihenés, szórakozás, sport és játék céljait szolgálják. A házból a kertbe való kilépés helyén, a terasz bejárata előtt az utakat arányosan kiszélesíthetjük, kis elosztóteret alakíthatunk ki.



A fákat növekedésük szerint úgy válasszuk meg, hogy magasságuk idősebb korban is arányos maradjon a kert, a ház méreteivel. A 8-15 m magasság kedvező. A fák elrendezésekor a jó térhatás kialakítása megköveteli, hogy a magasabb növények kerüljenek a térhatár külső szélére, belülre pedig az alacsonyabbak.

A cserjék a térfal kialakításának éppen olyan fontos eleme, mint a fák, amellett változatos az alakjuk, levél-, vessző- és virágszínük, termésük, őszi színeződésük a kert díszítésében széles körű alkalmazásra ad lehetőséget.

A cserjéket sorba, csoportosan vagy magányosan ültethetjük egyöntetű vagy különböző fajokból összeállítva. Ügyeljünk arra, hogy a kiválasztott vagy már meglevő fákkal – és egymással is – jól társuló fajokat tervezzünk. Takarást nem igénylő örökzöld cserjéket ablak elé helyezzük, ahol lakásból rájuk nézve télen is szép látványt nyújtanak.

A futónövények állványra, rácsra futtatva a térhatárolásnak, takarásnak jó eszközei. Az épített részek és a kert összekapcsolását is elősegíthetjük velük. A szőlővel befuttatott pergola jó térhatároló falat képez, szőlőlugassal kellemes, árnyas tartózkodóhelyet alakíthatunk ki.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Dilatációs hibák beton burkolatoknál

A különféle anyagok, testek a külső körülmények változására, többnyire a térfogatukban történő változását szokás általános értelembe véve dilatációnaknevezni. A hőmérséklet változása miatt a...


Mediterrán életérzés

Egyre több embertől hallom, hogy mediterrán stílusú házat, mediterrán jellegű teraszt, kertet szeretne, és valóban, egyre több olyan családi házat, kertes házat látni, ami némileg emlékeztet...