Sokan állítják, hogy hálószobába nem javasolja a tervező a padlófűtést, a szállópor folyamatos keringése miatt. A szakember szerint azonban a padlófűtés 60-70 cm magasságig lebegteti a port, míg a radiátor az egész szobában keringeti azt. Tehát, ha valaki por allergiás, akkor mindegy, hogy melyik rendszerrel fűt. Az ablakon át való szellőztetés sem megoldás, hiszen azzal kintről is beengedjük a port a szobába. Ha valós szükség van arra, hogy a szobában ne legyen szállópor, akkor a gépesített szellőztető rendszer a megoldás, ami a beépített szűrő segítségével eltávolítja a port a szoba levegőjéből és frissíti is azt.
Kérdés, hogy érezhető-e komfort különbség a padlófűtésnél járólap és laminált padló között. A mérnöki válasz: igen. A hideg és meleg burkolatok hőátadási tényezője más. Egy kőlap gyorsabban adja át a hőt, mint egy laminált lap vagy parketta. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kőlap kisebb felületen is jobban fűt, mint a laminált lap.
A laminált parkettánál fontos, hogy vásárláskor ellenőrizzük, alkalmas-e padlófűtésre. Konyhában és fürdőszobában padlófűtés fölé jobb választás lehet a vinyl, mert vízálló, könnyen takarítható. Ez az anyag tekercsben kapható, de ugyanúgy természetes laminált padló vagy kőlaphatású is lehet.
Az is felmerül, hogy mennyivel csökken a padlófűtés hatásfoka, ha sok a bútor a padlón. Tény, hogy a lefedett felület arányában kevesebb lesz a hőleadás. Persze ezen sokat javít, ha a bútor alja nem teljesen illeszkedik a padlóra, tehát lábai vannak, mert akkor ki tud áramlani a hő egy része a szoba légterébe. Semmiképp nem ajánlott, hogy a bútorok alatt ne legyen lefektetve a padlófűtés cső, mert később változhat a szoba elrendezése, és ott egy hideg folt marad, ami ha mondjuk a sarokba esik, akár penészedéshez is vezethet.
A csöveknél a legnagyobb különbség a szerelési technológiában van, nem abban, hogy a különböző csövek változtatnak-e a rendszer hatásfokán vagy a tulajdonos érez-e komfortkülönbséget. Egyik cső se adja le a hőt jobb hatásfokkal a másiknál. Két fő csőfajtát használnak padlófűtéshez.
Az egyik a PE-Xa cső, ami térhálósított polietilén cső. Előnye, hogy alkalmas memóriaeffektusra, ami azt jelenti, hogy mechanikai deformálódást követően hő hatására képes visszanyerni eredeti alakját. Ez egyben a legrugalmasabb csővezeték is, könnyen hajlítható, egyszerű vele dolgozni.
A másik az 5 rétegű cső, melyben az egyik réteg alumínium (PE-RT). Könnyen szerelhető, viszont ha szereléskor rosszul lép rá valaki vagy nagyobb súly nehezedik rá, akkor behorpad, és nem nyeri vissza az eredeti alakját. Ilyen esetben a sérülés helyén azonnal toldani kell, ami hibaforrás lehet később. Alkalmazható padlófűtésre és radiátorhoz is, így, ha mindkét rendszert ezzel szerelik, akkor kevesebb hulladékkal lehet számolni.
Garancia mindkét típusra ugyanannyi, ár-érték arányban az 5 rétegű a jobb. Aranyszabály, hogy nem szeretik a szakemberek a kötést a padlófűtés csöveken, mert az hibaforrás. A csővastagság 10 mm alatt nem gazdaságos, mert a szűk keresztmetszet túlterhelheti a szivattyúkat. A legtöbbször a 16-17 mm keresztmetszetű csövekkel építik ma a padlófűtés rendszereket.
A padlófűtés gyorsasága sok mindentől függ, de tény, hogy lassabban fűt fel, mint a radiátoros rendszer. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a házunk kihűlhet. A modern termosztátok képesek kezelni az átfutási időt, ami a padlófűtés lassúságából ered. Ha a termosztátunk mégsem kezeli, akkor egyszerűen 4-5 órával hamarabb kezdjünk fűteni, hogy a kívánt időpontban a kívánt hőmérsékletet kapjuk. De ne feledjük, amennyivel előbb kezdünk fűteni, annyival előbb is fejezzük be a fűtést, hisz a padló órákon át adja le a hőt - azután is, hogy kikapcsoltuk a kazánt. Amikor beüzemelik a kazánunkat, és megtörténik az első fűtés, akkor ne hagyjuk ki az estricht programot, ami alacsony hőfokon (16-21 °C), fokozatosan hivatott kiszárítani a padlónkat.
Ma már arra is van lehetőség, hogy bontás nélkül, meglévő padlóra utólag telepítsünk padlófűtést. A megoldás a minitec rendszer, ami 1 cm vastag, és a már meglévő padlóra fektethető le. Ez a burkolással együtt maximum 2,5 cm szintemelkedés jelent. Kőlapokra érdemes aljzatkiegyenlítést végezni, mielőtt leteszik. Laminált padlóra és parkettára nem javasolt lefektetni, hiszen ezek az anyagok elkorhadhatnak, ezért szedjük fel telepítés előtt. Ezzel természetesen megspórolható 10-12 mm szintemelkedés a padlón.
Végül is mi szól a padlófűtés mellett?
Kétféle hőátadás van a fűtésrendszereknél. Az egyik a konvekciós, azaz a hőáramlásos fűtés, ezen elv alapján működnek a radiátorok és a konvektorok. A másik a sugárzásos hőátadással fűtő rendszer, mint a padlófűtés. Az embernek ez természetesebb, hiszen a Napból is így kapjuk a hőt.
A két rendszer által elért hőérzet is más. A padlófűtésnél 2-3 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten érezzük ugyanazt a komfortot, mint a radiátoros fűtésnél. Ez megtakarítást is jelenthet, mert 1 °C hőmérséklet-csökkentéssel 7%-ot takaríthatunk meg a fűtésköltségen. Persze ehhez azt is el kell fogadnunk, hogy ne csak a hőmérőn látható hőfokot nézzük, hanem a saját hőérzetünket is vegyük figyelembe.
Azzal is kalkulálhatunk, hogy ha nincs radiátor, akkor azzal helyet takarítunk meg, így a fűtőberendezés nem befolyásolja a lakberendezést sem.