A virágokat a hatásnövelés végett – kisebb-nagyobb csoportokba – virágágyakba összevonva, szorosan egymás mellé ültetve alkalmazzuk. Egyenkénti dísznek, megfelelő helyre a nagyobb termetű, különösen szép egyedeket ültetjük. A virágágyak növényeit gyakran különböző fajtájú és színű egyedekből állítjuk össze. Ez a vegyes kiültetés változatos elrendezésre, különféle színharmóniák összeállítására, az egyéni ízlés kielégítésére ad lehetőséget.
Messzemenően figyelembe kell vennünk a termőhelyi viszonyokat, a virágágy napos vagy árnyékos helyére az odaillőt választhatjuk ki, termetük szerint elrendezve pedig térbeli hatásúkat is elősegíthetjük. Vegyes ágyakban az egyfajta növényeket kisebb-nagyobb szabálytalan foltokba vagy geometriai idomokba rendezhetjük el.
Az évelők hosszú ideig egy helyben maradnak, tartósan virágoznak, aránylag gyorsan szaporodnak, gondozásuk kevés fáradsággal jár. Ezért előnyösebbek az egynyáriaknál, amelyeket minden évben ismételten ki kell ültetni. A jól megválasztott egynyári fajták megfelelő helyen, ízlésesen elrendezve változatos díszei lehetnek kertünknek. Gyors fejlődésük, élénk színük, illatuk, olcsó áruk, magelszóródással való megújulásuk mind olyan tulajdonságok, amelyek alkalmazásuk mellett szólnak.
A virágágyak helyének megválasztása
A virágok elsősorban a színükkel vonják magukra a szemlélő figyelmét. Nem közömbös tehát, hogy a kert melyik részének adunk vele hangsúlyt, melyik részét emeljük ki, és tesszük a kerti látnivaló fókuszába. Melyek azok a fontos pontok, amelyekre összpontosítani kell figyelmünket, amelyeknek a kompozícióban hangsúlyt kell kapniuk?
Elsősorban azon a helyen, ahol a lakásból a kertbe lépünk, tehát az épületnek a kertre nyíló bejárata előtt zömökebb virágágyforma – alacsony növésű, élénk színű virágokkal beültetve – helyénvaló. Kialakításánál arra is fordítsunk figyelmet, hogy e virágágy a kertből az épület felé nézve, azzal együtt szemlélve is kedvező látványt mutasson.
Az ülőhelyek mellé ültetett virágok már messziről hívogatnak, hogy közelükben kényelmesen pihenve csodáljuk meg egyedi szépségüket. Itt a laza, változatos elrendezés lesz helyénvaló. A magasabb növésűeket a hátfalat alkotó cserjékhez csatlakoztassuk. Az alacsonyabbakkal félkörben vagy L alakban körülövezhetjük az ülőhelyet. Csendes pihenésre szánt ülőhely körül kerüljük az élénk színű virágokat, helyettük kissé lehajló vagy elfekvő formájú cserjéket ültessünk.
A teraszok köré ültetett virágokat elsősorban közeli szemlélésre szánjuk, de fontos szerepet töltenek be a kert és a ház összekapcsolásában is. A ház fala mellé ültetett évelők és a futónövények különösen alkalmasak erre a célra. A kert szintjében vagy csak a 15-30 cm-rel magasabban levő terasz és épület szögletébe és a sarkokra ültetett középmagas és magas évelők díszes keretül szolgálnak. A párkányra vagy magas korlátra helyezett virágládákból lecsüngő növények árnyékot vetnek, és csökkentik a „ketrec” jelleget.
A ház körül
Közvetlenül az ablak alatt és előtt elhelyezett virágágyakat illatos növényekből állíthatjuk össze. Előkert jelentőségével csaknem mindenki számol, mert tudja, hogy a járókelők, a látogatók ennek alapján alkotnak véleményt a kert tulajdonosáról, bírálják ízlését, szellemét. A túl keskeny előkert a lakók számára jóformán teljesen használhatatlan. Ilyenkor a növények fő feladata az épület megjelenésének hatásos kiemelése, az utcakép kedvező kialakítása. Az utca felől a ház homlokzatára szabad rálátást engedjünk. Magasabb évelőket, cserjéket, esetleg fákat az épület sarkai elé, és a szomszédok felé eső kerítés mentén ültessünk, lezárva ezzel az oldalkertbe és a hátsó kertbe való belátást. Az előkert közepét füvesítsük, vagy a kevesebb gondozást igénylő gyeppótlókkal, egészen alacsony évelőkkel telepíthetjük be.
Virágdíszt a kapu és a ház közelében, a főbejárat elé, a lépcső mellé tervezhetünk. Az oldalkerítés mellett vezetett járdának a térhatár felé eső oldalát virágággyal kísérhetjük. Ha az előkert elég mély, akkor teraszon keresztül kapcsolódhat a házhoz, és nagyságától függően lakókertként vagy a házhoz bevezető kerti térként alakíthatjuk ki. Ilyen esetben az utca felől magasabb cserjével, fákkal teljesen lezárjuk. Virág ekkor elsősorban a ház főbejáratát, az utcaajtó kerti előterét díszíti a vendég fogadására.
Sziklakert, vízparti növények
A sziklakert a virágok alkalmazásának sajátos formája, az élő és a holt anyag együttes színjátéka. A kert meredek lejtői, a mesterségesen létesített rézsű, az enyhe hátradőléssel szárazon rakott támfal alkalmas hely lesz kialakításukhoz. Nyílt déli vagy keleti fekvés kedvező, mivel a sziklakerti növények legtöbbje sok napfényt igényel.
Vízben élő, vízparti és mocsári növényeket csak akkor alkalmazhatunk kertünkben, ha megvannak vagy megteremthetők számukra a természeti feltételek. Vízi növények számára vízmedencét építhetünk kertünk leginkább hangsúlyozni kívánt pontján: terasz vagy ülőhely előtt, ahonnan jó a rálátás. A kút, kerti zuhanyozó mellé vagy kertünk mélyebben fekvő, állandóan nyirkos részébe is telepíthetünk a különböző megjelenésű, de összeillő – csak zöld vagy élénk virágú – növényekből.
Az üde zöld pázsit éppen olyan értékes része kertünknek, mint a díszítő vagy térfal alkotó elemek. A kerti tér szélein felemelkedő fák és cserjék jobban érvényesülnek, ha a tér közepén, annak alapsíkját összefüggő gyepfelület képezi. A mozgalmas és színes virágágyak pedig kifejezetten igénylik ezt az egyenletes, nyugodt felületet.