A szerkezeti és/vagy gépészeti elemeket is érintő tevékenységek a legösszetettebb és legnagyobb kockázattal járó tevékenységek. A gépészeti javítások – például vízvezeték – vésési helyeinek helyreállítására érdemes kisebb zsugorodású gipszes vakolatot, vagy a nagyobb vastagságban is repedésmenetesen alkalmazható könnyített vakolatot használni. A nyílászárók vagy áthidalók – és egyéb teherhordó elemek – cseréjekor javasolt nagyobb (2 mm vagy nagyobb) maximális szemcseméretű vakolatokat és javítóhabarcsokat alkalmazni, mert a nagyobb szemcse nagyobb belső vastagságot, és ezen keresztül nagyobb alkalmazható vastagságot jelent.
Az idő vasfoga
Javítási és helyreállítási feladatokra a rendeltetésszerű használatból származó anyagfáradási és elhasználódási problémák, a mechanikai sérülések és egyéb, nem várt eseményekből eredő károsodások miatt lehet szükség. Az építőanyag porlását és aprózódását pl. több dolog is kiválthatja – rendszeres vegyi anyagokkal történő tisztítás, dinamikus terhelés, víz és sóterhelés stb. –, ezek helyreállításakor az elsődleges feladat a terhelt és sérült anyagrészek eltávolítása, majd megfelelő alapfelület előkészítés után a javítóvakolat vagy javítóhabarcs bedolgozása. A javítóanyagok anyagukban besimíthatók, nem szükséges kiegészítő simítóvakolat alkalmazása. Közvetlenül festhető felületet adnak.
Sérülések és anyaghiányok – például mechanikai sérülések – a hiány méretétől függően javíthatók kézi alapvakolatokkal az előzőekben leírt módon. Aljzatban (pl. betonpadlóban, járdában stb.) lévő hiányok pótlására alkalmazhatók a függőleges és vízszintes felületeken is alkalmas, kombinált, nagy teherbírású és szilárdságú javítóanyagok. Típustól függően egyes javítóhabarcsok betonkozmetikai faladatokra is használhatók, hiszen csiszolhatók, glettelhetők és formázhatóak is.
Kerámia és gresslapos felületeken feladat lehet egy-egy lap cseréje, pótlása. Az ilyen esetekben a fogadófelület megfelelő előkészítése a kulcs. A visszaszedett lap alatti felületi részről minden ragasztó és fugázó maradványt el kell távolítani. Az eltávolítás és tisztítás azért fontos, hogy a ragasztó kötése után a felület ne „fogazzon”, ne legyen szintbeli eltérés. A feladathoz a lapméretnek és a terhelésnek megfelelő ragasztót alkalmazzunk.
Optikai és esztétikai javítások
Optikai és esztétikai feladatok rendszerint a legegyszerűbben és leggyorsabban elvégezhetők. Probléma csak akkor adódhat, ha az optikai helyreállítás a fogadófelület alkalmatlansága esetén is megtörténik. Könnyen belátható, hogy a felület hordképessége és teherbírásának biztosítása nélkül egy átvonás vagy átfestés csak ideig-óráig lehet eredményes. A végső megjelenés és időtállóság szempontjából fontosak a befejező feladatok – mint a festék, színezővakolat, glettelés stb. –, a minőségi alapfelület előkészítés, elsősorban színezett termékek esetén.
A legfontosabb feladatok a felületi egyenetlenségek kijavítására – geltteket vagy simítóvakolatokat lehet alkalmazni. A diszperziós és a diszperzióval javított glettek nagy teherbírásúak, jól csiszolhatóak, és a legtöbb esetben géppel is feldolgozhatóak, de rétegvastagságuk általában 0-3 mm, nagyobb vastagságokat csak több rétegben lehetséges elérni. A gipszes gletteket csekély zsugorodás és repedéshajlam, többféle rétegvastagság jellemzi, de vizes helyiségekben (fürdő, WC, konyha) nem alkalmazhatóak, mert vízre visszalágyulnak. A legfontosabb termékválasztási szempont a csiszolhatóság.
Az esztétikai feladatok közül az egyik leggyakoribb és „legnépszerűbb” a festés. Az építőanyagok közül talán a festékeket jellemzi a legszélesebb termékpaletta.
– A kötőanyag szempontjából a festék lehet meszes (az egyik legrégebben alkalmazott kötőanyag. Könnyen feldolgozható, nehezen színezhető, és kötés után csekély ellenállás jellemzi, viszont olcsó.
– Lehet szilikát (elsősorban műemléki vonalon alkalmazott, színei általában pasztellos színek, nagy páraáteresztés és természetesség jellemzi.
– Lehet diszperziós (műgyanta bázis, kiválóan színezhető, párazárás és általában nagy ellenállóság és tartósság jellemzi.
– Lehet szilikongyanta (a festékalapanyagok legmodernebb fajtája, kiváló színezhetőség, jó páraáteresztés és kiváló időtállóság jellemzi. Általában drágább.
A legtöbb festék 5-10%-ban hígítva önmaga alapozójaként alkalmazható (amennyiben a gyártó is javasolja), de a feladatra speciálisan kifejlesztett és az alapfelülethez igazodó alapozók használata inkább javasolt.
A festéssel kapcsolatos anyagok többsége vegyi anyag, amelyek feldolgozásakor gondosan kell eljárni, mert a rendeltetésszerű használattól eltérő alkalmazás esetén károsodást okozhat. A termékek csomagolása tartalmaz minden kockázatot, és probléma esetén a tennivalókat.