Vitrinek utólag

2020-08-04 07:37:07 | Módosítva: 2020-08-04 07:40:24

A vitrin régebben nagyon elterjedt bútordarab volt, mivel védett helyet biztosított az üveges ajtóval lezárt polcaira helyezett különféle dísztárgyaknak. Tároló „kapacitásuk” azonban nem jelentős, inkább látványelemei a mai szekrénysoroknak. Ám, ha szükségét látjuk, a bútorok nyitott polcos részei utólag is átalakíthatók üvegajtóval védett tárolóvá.


Védelem dísztárgyainknak

A mai bútorok, szekrénysorok nyitott polcos részeket is bőven tartalmaznak. A nyitott polcok azonban porfészkek, amiket elég nehéz tisztán tartani. E helyzeten lehet változtatni, ha a polcos részeket üvegajtóval látjuk el. Ezt még a különálló könyves szekrényeken is meg lehet oldani. Az ilyen átalakításokat azonban körültekintően kell megtervezni, mert ezzel könnyen „elrontható” a berendezés összképe. Bár a vitrines részek mindig látványosak, a meglevő üveges szimmetriát nem szerencsés megbontani, legfeljebb növelni érdemes. Az olyan szekrénysoroknál, amelyeknek a polcos részei nem szimmetrikusak, könnyebb üveges részeket létesíteni, ám a szimmetria ezeknél is megteremthető.

Az ilyen utólagos átalakításoknál többféle megoldás lehetséges. Lehet önálló, oldalra nyitható, keretnélküli üvegajtó, vagy a keskeny alumínium keretes ajtó beépítésével. Alternatív megoldás az oldalra tolható üveglapokkal védett rakodótér is. Ám mindegyik változatnak megvannak a maga nehézségei.

A keretnélküli üvegajtók méretre történő megrendelése látszólag nem gond, mivel számos üveges vállalkozás hirdeti magát az interneten. Az élcsiszolás természetesen megnöveli a számla nagyságát, azonban ez esztétikailag szükséges művelet, nem hagyható el. Lényeges szempont, az üveg vastagsága. Az üvegeseknél 3, 4, 5, 6 mm vastagságú táblákból vágják le az adott méretű darabokat, az ajtólapok vastagságát az alkalmazott üvegfordító, illetve pánthoz igazodva kell megrendelni. Ezek általában 5 mm-es vastagságú üveget igényelnek, ami még polcként is megfelel. Az ajtók magasságát is úgy kell megválasztani, hogy az alul-felül pántba erősített üvegajtólap súlya nyitáskor ne terhelje túlságosan az alsó pántot. Ez 5 mm vastagságú, keretnélküli ajtóknál általában 1 m magasságnál és 50 cm szélességnél még biztonságos.

Ügyelni kell a mérőeszközök „hitelesítésére” is. A saját mérőszalaggal levett mértékek többnyire pontosak, ám ezt nem árt az üveges mérőszalagjával is összehasonlítani. A milliméteres eltérések itt most nagyon is számítanak. Az ajtók élei mentén ugyanis oldalanként 3-3 mm-es, alatta és felette pedig 2-2 mm-es rést kell hagyni. E méretek betartása miatt fontos a csiszolt élű üvegajtók méretpontossága. E megoldás hátránya, hogy a szekrénykávába 1-1 lyukat kell fúrni az üvegajtó pántok forgócsapjai, pontosabban ezek műanyag hüvelyei számára. Az ajtó magasságát csak ezt követően lehet lemérni az üvegbefogók szárai között. Nem szabad elfelejtkezni az ajtók nyitását megkönnyítő szerelvényről sem, amit az ajtók egyik élére kell felerősíteni. Az ilyen ajtók előnye, hogy nem szükséges az üveglap megfúrása, mert szorítócsavarokkal rögzíthetők.





Az alumínium keretes bútorajtókat viszonylag nehéz beszerezni, mert ezeket csak készre szerelve lehet megrendelni. Ezek csak adott méretválasztékból választhatók. Ez nagyon profi megoldás, bár elég magas áron valósítható meg. Viszont előnye, hogy már csak a pántjaikat kell a bútor korpuszra felszerelni. Szabadon választható a homokfújt, vagy savmaratott, áttetsző stb. üvegfajtából.

Toló üveges megoldással is lehet a meglevő bútoron vitrint kialakítani, bár ez nem túl egyszerű. Mivel az üveglapok két pályán egymás mögé tolhatók, elengedhetetlen a különleges vezetősínek felszerelése. Eredetileg a vízszintes lapokba mart hornyokban mozgatható a két üveglap, ám ezt utólag nem lehet kivitelezni, ezt pótolják az alsó-felső műanyag vezetőidomok. Beszerezhetők lecsavarozható alumínium idomok is, ám ezek többnyire 5-6 mm vastagságú üveglapokhoz valók. Még a nagyobb méretű toló üveges vitrinekhez is elég a 4 mm vastagságú üveg, ami a legtöbb üvegesnél gyorsan méretre vágható. E megoldásnál azonban nagyon fontos az üvegek magassági mérete, mert a kiemelésükhöz felül annyi szabad helyet kell biztosítani, hogy felemelve alul kibillenthetők legyenek a vezetékükből. Ezt követően pedig az üveglapok már kiemelhetők a helyükről. A két üveglapnak középen 10-30 mm szélesen kell átfedniük egymást, oldalt pedig elég, ha a kávához érnek. A kétpályás vezeték 5x5 és felül 8x5 mm-es fenyő lécekből is kialakítható vékony hosszú szegekkel megerősítve, ragasztva. Elől egy-egy fazonléccel takarható el az üvegvezető rész, amit lazúrozással vagy pácolással lehet a bútor anyagához hasonlóra színezni.

Az üveges vitrinben hosszú időre elzárható a mögötte levő tér a porosodástól, az üveglapos ajtókon viszont elég gyorsan lerakódik a por, megtöri az üveg csillogását. Az ilyen ajtók felületét gyakrabban kell tisztítani, hogy megőrizzék a fényüket és átláthatóságukat.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Üvegajtók

Az üveg sosem veszített népszerűségéből. A tervezők is szeretik, és szívesen dolgoznak vele. Bármi legyen is az aktuális trend, használják és alkalmazzák, és még a műanyagok elterjedése sem...


Tolóajtók a lakásban

Az otthonok ideális berendezésekor gyakran találkozhatunk azzal a problémával, hogy nincs elegendő szabad tér a nyíló ajtószárnyhoz, vagy egymásra nyílnak az ajtók egy szűk helyiségben. Ha...