Itthon még kevésbé gyakori megoldás a klíma berendezéssel történő fűtés. Ez több okra is visszavezethető. Egyrészt nincs benne még a köztudatban, hogy légkondicionálóval gazdaságosan lehet fűteni is. Előfordul, hogy még a klímatulajdonosok sem ismerik ezt a funkciót, pedig a jelenleg forgalmazott készülékek nagyobbik része már remekül használható minden szezonban.
Másrészről az emberek bizonytalanok abban, hogy ez a fűtési forma mennyire érheti meg anyagilag. Sokan gondolják úgy, hogy túl sok áramot fogyaszt, és hogy a meglévő gázfűtésük úgyis erre a célra van, minek vesződnének ezzel.
Tendenciájában azonban a hőszivattyú, illetve az egész évben fűteni-hűteni képes klímaberendezések folyamatosan terjednek Magyarországon is. A korábbi ellenérveket – téli hidegben nem képes fűteni, drága stb. – az új technikai megoldások sorra semlegesítik, és ma már a gázfűtés olcsósága is kérdéseket vet fel. Nem tervezzük egy jól működő, pláne korszerű gázfűtéses lakás tulajdonosát arra rábeszélni, hogy álljon át a hőszivattyúra, de aki új építést fontolgat, vagy komoly felújítás előtt áll, annak feltétlenül ajánlatos összevetéseket tenni a gáz és a hőszivattyú vonatkozásában. Különösen akkor, ha nem csak fűtésben, hanem hűtésben, klimatizálásban is gondolkozik.
Manapság számtalan hőszivattyús megoldás áll rendelkezésre; levegős, vizes földszondás stb., de tény, hogy bizonyos feltételek mellett a legjobb hatásfokú hőszivattyú a fűtésre is optimalizált inverteres klíma. Elsősorban azért mert nincs szükség közvetítő közegre, a hő a legkevesebb hő lépcsőn, hőcserélőn keresztül jut el a szabadból a lakásba. Egy fűtésre optimalizált klímaberendezés - tulajdon keppen egy levegő-levegő hőszivattyú - a hagyományos légkondicionálóktól sok tekintetben eltér, de az alapvető működésük nem különbözik. A lényeges különbségek műszaki jellegűek; nagyobb méretű hőcserélő felületekkel rendelkeznek, tehát valamelyest nagyobb a beltéri és a kültéri egységek mérete. Speciális, nagy hatásfokú hőcserélők, kompresszorok és ventilátorok működnek bennük. Gyorsabb leolvasztást elősegítő megoldások, osztott hőcserélők, hő visszavezetés, hőtárolás jellemző rájuk, aminek köszönhetően nagyon jó a hatásfokuk (magas SCOP érték), emiatt -20, -25 foknál is képesek működni. Minél nagyobb az SCOP érték, annál gazdaságosabban fűt a hőszivattyús klíma berendezésünk. Ha megnézzük a mai energia árakat, abból kiderül, hogy ha egy fűtő klímaberendezés SCOP értéke magasan, mint 2,75 akkor kedvezőbben fűthetünk klímával, mint gázzal. Abban az esetben, ha kedvezményes áramtarifát veszünk igénybe, akkor 2,1-es SCOP értéknél is gazdaságosabb klímával fűteni, mint gázzal. Eközben ma már a minőségi levegő-levegő hőszivattyú SCOP értéke 5-6 körül is lehet.
A klímafűtés mellet nem csak gazdaságossági és környezetvédelmi érvek, hanem kényelmi és komfort érvek is szólnak. Nem kell az egész házat melegen tartanunk, elég csak temperáló fűtést alkalmazni, és csak azt a helységet gyorsan – 5-6 perc alatt – felfűteni, ahol éppen tartózkodni szeretnénk. Akár hagyományos akár padlófűtésünk van, jelentős energiát takaríthatunk meg, ha a klímát csak kiegészítő fűtésre használjuk. Ebben az esetben a gázfűtés csak temperálásra szolgál, és a klímával ráfűtünk az adott helységre, ahol éppen tartózkodunk. Ez főleg nappali vagy hálószobák esetében nagyon jó megoldás, nyáron meg kellemesen lehet hűteni is.
A légkondicionáló berendezések – mindamellett, hogy kellemesen hűtenek és fűtenek – légtisztító funkcióval is rendelkeznek. Természetesen az okosotthonok korszerű megoldásai is használhatók, a klímakészülékek nagyon könnyen, akár mobil telefonról vagy internetről WiFi hálózaton keresztül is szabályozhatók programozhatók.
A klíma fűtéseknél bizonyos hátrányokkal is számolnunk kell azonban. Több teljesen elszeparált helyiség esetén külön beltéri egység kell minden helyiségbe. Ez növelheti a bekerülési költséget, viszont megadja azt a szabadságot, hogy a hőmérsékletet egyedileg tudjuk szabályozni minden helyiségben. A klímafűtés függ az elektromos áram szolgáltatástól, igaz, ez az egyszerű fatüzelésű kandallón kívül már minden fűtési megoldásra igaz. A hűtéshez hasonlóan, fűtés során is ad hangot a berendezés. Aki erre érzékeny érdemesebb a legcsendesebb készüléket választani. Vizes helyiségekbe közvetlenül nem helyezhető, így ezeknek a helyiségeknek a fűtéséről külön kell gondoskodni. A használati meleg víz előállítását is külön kell megoldanunk.
Ha a fűtő klímakészülék megépítéséről megszületett a döntésünk, jöhet a szakember és jöhetnek a számítások. A szükséges fűtési teljesítmény kiszámításán túl, mindenképpen figyelembe kell venni a helyi adottságokat is. Például hány beltéri egységre van szükségünk? Hány kültéri egységet tudunk elhelyezni? Kiegészítő vagy fő fűtés tervezünk? Talán a legfontosabb kérdés, ami felmerült, hogy mono vagy multi split rendszerben gondolkozzunk? Példaként vegyünk egy nappaliból és 3 szobából álló, vagyis 4 fűtendő helyiséges lakást. Ehhez mindenképpen 4 beltéri egység szükséges, a kültéri egységek megválasztásánál viszont mérlegelnünk kell a helyi adottságokat.
A legjobb az volna, ha csak egy kültéri egységre volna szükség, sok esetben nincs is lehetőség több elhelyezésére. Így kiválaszthatjuk azt a helyet, ahol a kültéri egység, illetve annak hangja legkevésbé zavar minket, szomszédjainkat. Viszont egy kisebb családi ház vagy lakás teljes fűtéséhez akár 10-13 kW teljesítmény szükséges, ehhez, illetve a négy beltéri egységhez egy nagyobb teljesítményű kültéri egység kell. Általában ezeknek a hatékonysága kisebb, a zajszintjük viszont nagyobb, legyen szó bármelyik márkáról. Ezen túl, ha bármilyen hiba lépne fel, egy rendszerre hagyatkoznánk, – bár ez a szempont szinte bármilyen fűtési megoldásnál fent áll. Amit viszont figyelembe kell venni, hogy a kültéri egységünket össze kell kötni a beltéri egységekkel. Így jelentős mennyiségű csövezésre lehet szükség, ami alaposan megdrágítja a szerelés költségét. Sokkal több munkával jár, és sok esetben a csövezés nem rejthető el teljesen.
Az előző megoldással szemben a két kültéri egység használata a legtöbb problémára megoldást jelent. Mivel ugyanazt a teljesítményt két egységnek kell külön leadnia, az egyik meghibásodása esetén sem maradunk teljesen fűtés nélkül. A szükséges csövezés mennyisége is erősen csökkenne. A kisebb berendezéseknek a hatékonysága is jobb, mint legnagyobbaké, ez akár 15% különbséget is jelenthet. Lehet, hogy ez talán az optimális megoldás, ahol van lehetőség két kültéri egység telepítésére, és ezt a szobák elhelyezése is lehetővé teszi.
Szóba jöhet azonban az is, hogy a feladat megoldását négy önálló mono split klímára bízzuk. Itt a csövezés minimálisra csökken, és mivel a fűtésre optimalizált mono splitek nagyon hatékonyak – itt már nem is találunk 4 alatti SCOP értékeket -, és az áruk is jóval kedvezőbb, mint egy nagy multi split, vagy két duo split gépé, gazdaságilag valószínűleg így járnánk a legjobban. Ráadásul nem csak a négy mono split ára kedvező, hanem a szerelési költségek is így a legalacsonyabbak. Az is e megoldás mellett szól, hogy a négy független egység biztosan nem fog egyszerre meghibásodni. Mindezen pozitívumokkal szemben viszont ott áll, hogy négy kültéri egységgel kell körülvennünk házunkat, ami nem nagyon esztétikus.
Gázfűtés és klíma: temperáló fűtés
Előfordulhat, hogy már van egy modern gázfűtésünk, ám klimatizálni tervezzük a lakásunkat. Ekkor érdemes lehet elgondolkozni egy jobb minőségű, fűtésre is gond nélkül használható klímarendszeren, hiszen ebben az esetben kevesebb plusz ráfordítással kell számolnunk.
Ilyenkor az alap, temperáló fűtést a gáz szolgáltatja a hétköznapokban, a légkondicionáló csak rásegítő fűtést végez az éppen használatban lévő helyiségben. Ezt érdemes lehet olyan helyiségekben is használni, ahol többet tartózkodunk, és nem akarjuk az egész házat felfűteni, hanem elég lenne pl. csak a nappalit az esti órákban felfűteni, mivel a berendezés a levegőnek igen hamar átadják a meleget. Ezzel a módszerrel jelentősen csökkenthetjük fűtésszámlánkat.
Látványos javulást érhetünk el már akkor is, ha csak az átmeneti időszakokban használjuk a klímát a hagyományos gázfűtés helyett. Ilyenkor tudjuk ugyanis elérni a legjobb hatásfokot ezekkel a készülékekkel.
Nem minden arany, ami fénylik
Még ma sem minden klíma alkalmas egy lakás egész éves fűtésére. Bár szinte minden mai klímaberendezésen van fűtési lehetőség, ezek azonban nem alkalmasak arra, hogy a teljes téli időszakot végigfűtsék, és az átmeneti időszakban sem feltétlenül gazdaságosak. Ennek az oka, hogy minél hűvösebb van kint, annál jobban romlik a hatásfokuk. Többnyire +5 fokig használhatóak, ez alatt drasztikusan romlik a fűtési teljesítményük.
Ezzel szemben az igazi fűtésre alkalmas klímák -15 fok alatt is képesek gazdaságosan biztosítani a lakás fűtését, akár a teljesen fűtési időszak alatt is. Némely típusok akár a -20, -25 fokban is zavartalan működésre képesek.
Ezek a hőfokok nem azt jelentik, hogy -15 foknál kikapcsol a készülék és fűtés nélkül maradunk. A megadott határérték azt jelöli, hogy mekkora hőmérsékletig képesek gazdaságosan működni. Ennél nagyobb hidegek esetén elkezd jelentősen romlani a hatásfokuk. Szerencsére itthon a -15 fok is nagyon ritka, így emiatt semmiképp sem kell aggódnunk.
