Kések, ollók élezése

2020-12-28 21:13:38 | Módosítva: 2020-12-28 21:20:37

Amit gyakran használnak, az óhatatlanul elkopik. Ez fokozottan igaz a kések és egyéb vágóeszközök élére. Ha azonban elkopott, azt gyorsan helyre is lehet állítani, és ezt utóélezéssel, köszörüléssel lehet elérni. E művelet mikéntjeihez adunk most néhány gyakorlati fogást.


Az utóélezést az otthoni késeknél, és egyéb vágóeszközöknél többnyire elég gyakran kell megismételni. Kaphatók különféle késélezők, amelyek a maguk módján hatásosak is, ám ezek nem kimondottan olcsó – 2500-3000 Ft-os - eszközök. Ráadásul helytelen használatuk miatt gyorsan elkoptatják a penge leggyakrabban használt részét. A kések pengéje ezért egyre homorúbb lesz, amivel deszkán egyre kevésbé lehet vágni. Ezek a készülékek ugyanis mindig a penge hosszában koptatják az élt, és nem keresztben, amint az ideális lenne.

A legegyszerűbbek az acélkerekes élezők, amelyeken több egymással szembe levő korong között kell a pengét áthúzni. Gyors eredményt hoznak, az élezési szög könnyen tartható. Nem szükséges erővel a korongok közé nyomni a pengét, mert az túlzott anyagleválasztással jár. Az élezést mindig kis nyomással, egyenletesen a markolat felöl a késhegye felé haladva kell egy-két húzással elvégezni. E célra használható a speciális, szögben hornyolt köszörűkő is, de csak kis erővel történő élezéshez. Beszerezhető ideális, szögbe állítható és azt végig megtartó élező készülék is, amihez többféle finomságú élező betét is tartozék, és ez egyéb eszközök élezésére is használható. Az így megélezett kések húzott vágásokra alkalmasak, a nyomó vágásokhoz pedig a polírozott élű kések alkalmasak.


Az élezést ilyen eszköz híján célszerűbb egy hagyományos, finom szemcséjű fenőkővel végezni. A kést lapos szögben, az eredeti élszöghez igazodóan tartva, a nyél felől a hegye felé ferdén húzzuk le a lapos fenőkövön. Ezt a műveletet többször, előbb kis nyomással, majd nagyobb nyomás mellett lassan és egyenletesen végezzük el. Az első fogás után nézzük meg, hogy a kő okozta kopás megegyezik-e az eredeti köszörülés szögével. Így húzzuk le, és a további lehúzások alkalmával is tartsuk ezt a 15-20 fokos élszöget.

Ha nincs fenőkövünk, helyette finom polírpapír is megteszi. A csiszolóanyagot ragasszuk kétoldali ragasztószalaggal sima falécre, és ezt már úgy használhatjuk, mint a fenőkövet. Hátrányuk, hogy hamar kopnak, ám a kopott helyére könnyen új csiszoló csík ragasztható fel. Előnyük, hogy különböző 600, 1000, 1600-as finomságú élfelújító eszköz készíthető belőlük. Ez olcsó és elég hatékony megoldás a különféle kések, nagyobb ollók gyors megélezéséhez is, ám igényesebb élezésekhez más eszközöket kell használni. A durvább fenőlappal az élre merőleges irányban koptassuk a pengék élét, a polírozott élezésnél pedig hosszában koptassuk simára az élszalagot.


Ha a kést fenőkővel élesítjük, a penge élét 15-20 fokos szögben húzogassuk a kövön, különben életlen marad. Ha csak finomító fenésre van szükség, azaz nem túl kopott a kés éle, akkor ezt fenőrudat használva is megtehetjük. A jó fenőacél rúd sima, hosszanti irányban rovátkolt. Könnyű mozdulatokkal mozgassuk a kés élszalagját az acélon, mert csak annyi erő kell a fenéshez, mint a kés saját súlya. Ha kész az egyik oldal, váltsunk a másikra, és végezzük el ott is ugyanezt műveletet. Ha szükséges, akkor ismételjük meg párszor, amíg az él újra éles nem lesz.

A fenőkövek használata gyakorlatot igényel, de ezzel lehet elérni a legjobb eredményt. A fenőkő - a fenőrudakkal ellentétben- acélt távolít el a pengéről, feladata, hogy a pengéhez súrlódjon, és így alakítsa ki a kések élét. A durvább számozású (300-600) köveket az első fázisban használjuk, a finomakat (700-2000) a későbbiekben. A késélezés ugyanis két lépcsőből áll: először az élt kell kialakítani, utána sorjázunk, vagyis az élben található egyenetlenségeket tüntetjük el, polírozzuk. Minél finomabb a kő, annál polírozottabb lesz a penge éle, és minél keményebb a kő, annál durvább az él. Közkedveltek a szintetikus kövek, ugyanis ezek – a természetes kövekkel ellentétben – nem kopnak el, ráadásul könnyű őket tisztítani. A gyémántport tartalmazó kövek viszont elég agresszívek, gyorsan szedik le az anyagot, de óvatos kezeléssel remek eredményt lehet velük elérni.

Az otthoni ollókat is élezhetjük fenőkővel

Ám tartani kell a pengék eredeti élszögét. Ez általában 75-80 fok, mind a két pengén. Az ollók pengéi azonban nem sík-, hanem ívelt felületűek, mégpedig – hogy nehezebb legyen a dolog – nemcsak a pengékre keresztben, hanem a felületük hosszában is. Vágáskor így mindig csak egy ponton vágnak az élek, mégpedig előfeszített állapotban. Élezéskor ezen az állapoton nem szabad változtatni, mert ezzel a vágás „elnyalja” azaz vágás helyett roncsolja az anyagokat. Az ollók élét ezért mindig a pengék hátlapja felöl kell élezni, mégpedig az élszalagra merőleges irányban, és az élszög megtartása mellett. Ha azonban olló élezésre is használható élező készüléket vagy fenőkövet használunk, akkor az élszög megtartása mellett az éleket hosszukban lehúzva is megélezhetjük. Az élezőkön a szögtartást a készülék függőleges réséhez nyomott pengével kell biztosítani, az élezést pedig kis erővel kell elvégezni. Az igényesebb gyári élezőkön akár három finomság fokozatú élező rés is található, ami az élek finom élezését is lehetővé teszi.


A fenőköveken kívül a polírpapírral borított élező lapok is alkalmasak a nagyobb méretű ollók élezéséhez, ha ezeket az élek hosszára merőleges irányban, de a megfelelő szögben tartva mozgatjuk. A művelethez előnyös az olló pengéit satuba fogva rögzíteni, sőt ha ez lehetséges, akkor előtte még szét is kell szerelni, de ez nem minden ollón lehetséges. Élezéskor az eszközt csak előre mozgassuk, magunk felé visszahúzni nem szabad! Az előre mozgatott élező eszköz a pengék ívelt oldalán sorját képez, amely a pengék élezés utáni összecsukásakor levágódik.

A robosztusabb kertészeti ollókat, ágvágókat is hasonlóképen lehet újra élezni. Ehhez használhatók a kis fúrógépekbe fogható csapos köszörű korongok is, ha a szemcseméretűk nem túl durva. Az egyenes élű acél forgácsoló szerszámok kopott élét is sikerrel lehet újból fenőkővel vagy polirpapír borítású fenőlapokkal megélezni, feltéve, hogy ezek nem csorbultak, vagy nagyon kopottak. Az ilyen hibákat ugyanis csak egy alaposabb gépi síkba csiszolással lehet visszaállítani.

A finomabb és precízebb munkára alkalmas kis ollók, pl. a bőr-, és körömvágók utó élezésével nem érdemes próbálkozni, mert ezek pengéi kicsik, az élszalaguk pedig nagyon vékony, így csak speciális eszközökkel lehetséges az élezésük. Házilag ezekkel ne kísérletezzünk, inkább vigyük szakavatott műköszörűshöz.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-9193/Kesek__ollok_elezese