Ajtó- és ablakszigetelések
A tömítetlen résekre szürkés színű poros lerakódásokból lehet következtetni. A koszolódás „nyomvonala” ugyanis a szigetelésen és a vele szemben levő sík felületen is árulkodó nyom. Ha ez lapos tömör szigetelőidomoknál észlelhető, akkor ezek helyett jobban összenyomható, üreges idomokat kell használni. Ugyanis a régi faablakoknál a rések mérete egy adott hosszon is eléggé változó lehet. A zártszelvényű O, D, P gumi idomok jobban összenyomhatók, mint a tömör anyagból készültek, és ezért jelentősebb méretű réseket is képesek lezárni. Ám ahol nagyon a keret és a tok közé szorulnak, az erős nyomás hatására maradandóan deformálódhatnak, és így nem képesek a rést tökéletesen kitölteni. Az ilyen begyűrődött tömítések helyére újat kell a keretre erősíteni.
Így egy adott nyílászárón az egyik oldalán felragasztott lapos idom folytatásaként más méretű résszigetelőre lehet szükség. Ezért az új tömítő idomot a nagyobb résméretekhez igazodva kell kiválasztani. Az eltérő szelvényű résszigeteléseket szorosan a meglevő idomhoz illesztve kell felerősíteni. A régi tömítés maradéktalan eltávolítása után a mázolt felületekről még a ragasztó maradékokat is alapos zsírtalanítással kell eltávolítani. Az új idomot pedig a keret oldalára, az aljazáshoz, és a sarkokhoz legközelebb kell erősen, nyújtás nélkül a felületre nyomni.
A leggyakoribb – ablakszigeteléshez használt – réstömítők ma már szilikon gumiból készülnek, amelyek akár 120 °C fokig rugalmasak és alaktartók maradnak, de ezek sem örökéletűek. Réstömítésre csak az EPDM anyagú idomokat célszerű használni. A régi szivacsos szigetelők, amelyek már vélhetően a portól szürkék, mindenképen eltávolítandók. Ezek a szempontok vonatkoznak a horonymarásos résszigetelésekre is, ha azok méretét eredetileg nem jól határozták meg, és kisebb méretű szakálas idommal tömítettek. A szakembereknek ugyanis nem mindenkor sikerül jól felmérni a résméreteket, és így lehetséges, hogy ami a pántok felőli oldalon jól szigetel, az a szemben levőn már nem zár. Az ilyen helyeken a mart horonyba új és nagyobb méretű idomot kell görgőzni. Az ún. szakálas O-idomok ugyanis 6-8-10 mm-es méretben is kaphatók. A réskitöltésük 3-4 mm, 5-7 mm vagy 5-8 mm-es rések lezárására alkalmas. Ha pedig egy ablakon különböző a rések mérete, akkor oldalanként ennek megfelelő méretű részáró idom szükséges a jó záráshoz. A folyamatosságukat pedig 15-20 mm hosszon a levágott szakálas végükön, hosszában felvágva a nagyobb méretű idomba tolva lehet biztosítani.
Az ajtók alján levő réseket is érdemes lezárni. Erre kétféle mód is van. Ha a padló egyenes és sík, akkor az ajtólapot két oldalról közrefogó, hengeres párnázatú részárót érdemes alkalmazni. Ez az idom még a tolóablakokhoz is jól használható alsó huzatkizáróként. Az ajtók lapjára alul felragasztható lapos részáró idom csak sík padlókhoz való. Hátránya, hogy csak egyenes padlóknál funkcionál hatásosan. Az egyenetlen felületű padlóknál pl. parkettáknál ezek helyett az ugyancsak felragasztható, 1 m hosszúságú ajtóseprű idomok nyújtanak kellő zárást. Ezekkel akár 20 mm-es alsó hézagok is lezárhatók. A korszerű műanyag- és faablakok gumi tömítései sem gondozásmentesek. Lemosásuk után a rugalmasságukat glicerines ronggyal áttörölve érdemes megőrizni.
