A CSOK és az 5 százalékos lakás-ÁFA hatásai
A vírushelyzet az élet minden szegmensére hatott, így az ingatlanpiaci igényeket is nagyban átalakította. Azok, akik a kijárási korlátozás időszakát egy panellakásban töltötték el, most minden követ megmozgatnak, hogy egy kis kertes házra, sorházi lakásra vagy nagy teraszos ingatlanra cserélhessék a lakásukat. A kedvező kamatozású hitelek és a családtámogatási intézkedések – köztük a falusi CSOK – szintén a családi házak, vidéki ingatlanok iránti keresletet fokozzák, így egyértelműen kijelenthető, hogy a koronavírus-járvány első hullámának idején is népszerű volt a CSOK.
Ezt támasztják alá az Államkincstári kifizetések is, hiszen míg 2020. január 1. és 2020. június 30. között 63,2 milliárd forintot, addig tavaly ugyanebben az időszakban ennek az összegnek csak a felét, mindössze 31,9 milliárd forintot fizetett ki erre az Államkassza. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a járványhelyzetre tekintettel a bankok egyszerűsítették a CSOK és jelzáloghitel igénylési folyamataikat, az MNB javaslatára pedig törlesztési moratórium került bevezetésre, amit a veszélyeztetett társadalmi csoportok, így a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak és a gyermeket nevelő családok számára további fél évvel meghosszabbítottak.
A második hullámban hozott intézkedések pozitív hatásai
A z elkövetkezendő időkben a pandémia hatása több fronton is érezhető marad, az építőipari ágazati konszolidáció pedig akár két évet is felölelhet. A szakértők szerint azonban az építőiparnak új lendületet adhat a visszavezetésre kerülő, új építésű ingatlanokra vonatkozó 5 százalékos kedvezményes lakás-ÁFA, amely a CSOK-kal kiegészülve egyszerre adhat segítséget az ágazatnak és a lakosságnak. A kormányzati tájékoztatás szerint ugyanis azok, akik CSOK-kal vásárolnak új építésű ingatlant, januártól annak 5 százalékos ÁFA-tartalmát is visszaigényelhetik, ami egy 30 milliós lakásnál a 6,5 milliós megtakarításon túl további 1,5 milliós visszaigénylést jelent a családok számára. Ennek előnyeit vélhetően az építőipar is érintheti majd, hiszen a jövő évre prognosztizált hiány akár pozitív mérlegbe billenhet át.
Az ipari termelés bővüléséhez szükséges építőanyag-gyártói és építőanyag-kereskedelmi kapacitások rendelkezésre állnak, így minden ok meg van a bizakodásra.
A CSOK-kal vásárolt ingatlanok illetékmentessége és a maximum 3 millió forintig visszatérítésre kerülő lakás-felújítási beruházások olyan pozitív intézkedések, amelyekkel a gazdaság minden területét érintő COVID hatások az építőiparban ellensúlyozásra kerülhetnek.
