Sarok és él-lap kötések

2021-03-29 19:06:33 | Módosítva: 2021-03-29 19:15:14

Még igénytelen ládák összeerősítésénél is szükség van az elemeinek szilárd kapcsolatára, a sokkal igényesebb kivitelű bútordaraboknál pedig ez alapkövetelmény. Számos változata van a sarokkötéseknek, sok esetben a míves kivitelt hivatottak megjeleníteni. Ez pontos munkát és szakértelmet igényel, pl. az ollós csapozások kialakításakor. Sokkal egyszerűbb a bútoriparban általánosan alkalmazott sima él-lap kötések kialakítása.


Egyszerű és szilárd kapcsolatok

Ezeket szinte bárki otthon is megvalósíthatja egy kisebb szekrényke, vagy tároló doboz elkészítésekor. Alkalmazásakor azonban – egyszerűsége ellenére is – be kell tartani bizonyos követelményeket. E kötések jellemzője, hogy a két elem között milyen összekötő és rögzítő elemek biztosítják a kapcsolatot. Ez lehet a sarokba ragasztott léc, sarokidom, a megszokott hengeres köldökcsap, lapos lamelló csap, vagy igénytelen esetben ferdén fúrt lyukba hajtott rejtett facsavar, esetleg sarokléc is.

A legerősebb alakzáró kötést köztudottan a köldökcsapos kötések adják. Az alkalmazott csapok 6-8-10-12 mm átmérőjű keményfából készülnek többnyire hornyolt palásttal. Ez a ragasztott rögzítésüket teszi szilárdabbá. Az átmérőjüket a lapanyag vastagsága alapján kell megválasztani. Mivel többnyire laminált bútorlapok adják az alapanyagokat, ezek vastagsága alapján a 16 mm-es lapokhoz 6-8 mm-es, a 19 mm-esekhez 10, a 21 mm vastagságú lapokhoz 12 mm átmé­rőjű facsapok használhatók. A csapfészkek mélysége legalább a lapvastagság 2/3-áig érjen, illetve az élbe fúrt fészkek legalább 20-25 mm mélyek legyenek, és 1-2 mm-el hosszabbak a csapoknál. A fúráshoz középpontos fafúrók használata ajánlott, de az éles csigafúrók is használhatók.


A vágott élek a lapra merőlegesek legyenek, hogy az elemek csatlakoztatás után derékszöget zárjanak be. A csapfészkek furatait is merőlegesen kell kialakítani a szilárd kötés érdekében. Ezt a csapfúró sablonok jelentősen megkönnyítik, és a furatok pontos egybeesését is biztosítják. Ezt a szerszámot érdemes komplett készletben beszerezni – amelyben a facsapok, fúrók és ezek mélység beállító gyűrűi is megtalálhatók –, mert így már a későbbi munkákhoz is biztosítható a könnyű és pontos csapfuratok kialakítása, még asztali fúrógép híján kézzel kifúrva is.


A furatok számát a terhelés figyelembevételével kell meghatározni. A keskeny oldalakon kis terhelés mellett elég két csap is, míg a szilárdabb kapcsolathoz – pl. teherviselő könyves polcokhoz – legalább három csap szükséges. A hosszabb oldalelemek rögzítéséhez elég lehet a sarkokhoz közeli egy-egy csap, ám középre a hosszuktól függően még legalább két facsap kell.

A facsapok és az elemek ragasztása előtt nem árt ellenőrizni a facsapok pontos csatlakozását. Ha eltérés mutatkozna valamelyiknél, ettől 10-15 mm-re fúrt új furattal érdemes a hibát korrigálni. Az így felesleges furatokba pedig levágott facsapokat ragasztva lehet a lap szilárdságát helyreállítani. Az ellenőrzött furatok szélét ajánlott enyhén kisüllyeszteni, hogy a ragasztó a köldökcsapokat itt is szilárdan rögzíthesse. Ragasztóként diszperziós faragasztót célszerű használni, és a csapokon kívül a furatokba is kell juttatni a ragasztóból. Az alkatrészek egyesítése, összeütése és a felesleges, kitüremlett ragasztó eltávolítása után a kötés idejére ajánlott az elemeket szorítókkal is összepréselni. Ez a kötés szilárdsága miatt szükséges.

A köldökcsapok helyett a lapos, lamelló csapokkal is szilárd kötéseket lehet kialakítani az egyes bútorelemek között. Ehhez azonban egy speciális marógép is szükséges, ezért az ilyen csapozásokat főként az iparosok használják. Előnye, hogy a ferdén összeillesztett daraboknál is jól alkalmazható. Ez főként a gyorsabb munkavégzés miatt kedvelt kötési mód. A csapfészkek mélysége és mérete könnyen beállítható a lamellázó marógépen, így csak a pozicionálásra kell figyelni.




A lamellázó csapok – az iparosok általá­ban keksznek is nevezik – különbö­ző méretben szerezhetők be, és a lapmé­retekhez igazodóan kell ezeket alkalmazni. A 10-12 mm vastagságú lapokhoz D0-s, a 13-15 mm-esekhez D10-es, a 19 mm-es bútorlapokhoz pedig a D20-as lamellázó csapok a megfelelőek. A kapható csapok felülete lehet sima, vagy a lapjukon préseléssel kialakított hornyokkal barázdált. Az utóbbiaknál a hornyokba kerülő ragasztóanyag szilárdabb kötést ad.

A nagyon szilárd fakötéseknek egy másik fajtája a Dominó csapozás. Ez némileg hasonló a lamelló kötésekhez. A köldök- és a laposlamelló csapozás előnyeit robosztusabb, téglalap alakú csapok alkalmazásával egyesítették. Eleinte csak ragasztható csapozásként vált ismerté, ám ma már oldható kötésként is kivitelezhető. A csapok anyaga bükkfa, vastagságuk és hosszuk pedig 4x20 mm és 14x140 mm között változó. Felületük hornyolt, ami igen szilárd, csavarodás mentes kapcsolatot tesz lehetővé a fa alkatrészek között. A speciális csapfészkek kialakításához azonban ugyancsak speciálisan e célra kifejlesztett, költséges marógép szükséges, ezért csak iparosok használják nagy szilárdságú kötéseknél. Sokoldalúbb, mint az elődei, mert lemezek, keretek és állványok összecsapolásához egyaránt használható.



Aki tehát csak egy-két kiegészítő bútordarabot szeretne összeállítani, annak a hagyományosnak mondható köldökcsapozást érdemes választania, mert ehhez nem szükségesek speciális szerszámgépek, és figyelmes munkával a kötések pontossága is biztosítható.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Csapok rehabilitálása

Az előrelátó ember többnyire nem vásárol olcsó csaptelepeket, mert azoknak számos előnytelen tulajdonságuk lehet. Főként javításkor derülhet ki, hogy nem kapható hozzá csere alkatrész. A közismert...


Mosdócsere

A divatirányzatok változásával óhatatlanul változik az emberek igénye is. Ez pedig a lakás mindegyik helyiségére kihat, így a fürdőszobára is. A tisztálkodást szolgáló helyiség, ma már szinte...