Ablakok és üvegek

2021-03-31 19:19:40 | Módosítva: 2021-03-31 19:26:10

A tetőablakok kiválasztásánál gyakran szempontként szerepel, hogy mennyi az üvegrétegek száma, és ebből kifolyólag követhetjük el a legnagyobb hibákat. Egy nyílászáró vagy tetőtéri ablak, a szerkezet komplexitása okán is, jóval összetettebb, mint hogy önmagában csak a hőátbocsátási tényezőt (Uw-értéket) nézzük. Az építtetők egy ablak minőségének meghatározására gyakran és tévesen az üvegezés minőségét, pontosabban az üvegrétegek számát nézik, holott nem ez a döntő.


Nem arról van persze szó, hogy nem érdemes háromrétegű üveggel készült ablakot venni, de nagyon fontos, hogy milyen szempontok alapján választunk. Ha a tokszerkezet Uw-értéke vagy a beépítés nem megfelelő, az üvegrétegek száma több problémát okoz, mint amennyi hasznot hajt. Tekintsük át, mit érdemes figyelembe venni, ha egy közel nulla energiafogyasztású épületbe keressük a megfelelő tetőablakot.

A teljes szerkezet számít

A tetőablak Uw-értékét a gyártó az egyes modellek esetén a szabvány szerint beminősített méretre, és ami nagyon fontos, a tokot és az üvegezést egyaránt figyelembe véve adja meg. Van olyan kétrétegű üveggel szerelt ablak, amely egyértelműen megfelelő egy közel nulla energiafelhasználású épület igényeinek. A háromrétegű üveg már önmagában U=0,5-0,7 értékkel rendelkezik, míg ha a tokkal együtt nézzük, ahogyan kell, akkor akár a passzívház esetén is megfelelő U=0,8 értéket is elérhetjük. Számolnunk kell azzal, hogy szerkezetben a keret Uw-értéke szinte mindig rosszabb az üvegnél, így ha a standardnál nagyobb ablakot választunk, annak Uw-értéke javulni fog.

A gyártó által megadott Uw-érték egy tetőablak esetében az adott kompakt egységre, a gyárban magas szinten előszerelt, biztonságos beépítést garantáló modellre vonatkozik abban a pillanatban, amikor a csomagolásból a kivitelező kiveszi. A tapasztalatok alapján a legtöbb problémát a tokszerkezetek és az üveg Uw-értéke közötti különbség mellett a beépítési hibák okozzák. Ha egy kiváló értékkel rendelkező háromrétegű üveg rossz tokszerkezetben van, vagy szakszerűtlenül illeszkedik a tetőbe, akkor nem éri el célját, és egyáltalán nem költséghatékony. A beépítéskor a második fontos tényező a csomópontok kialakításának kérdése.


Egy homlokzati nyílászáró beépítésénél a tetőablak hőhídmentes beépítése több buktatót is tartogathat. A tetőablak ugyanis kisebb vagy nagyobb mértékben, de minden esetben kiemelkedik a tető síkjából, így a tok védelmet igényel az oldalsó lehűléstől. A minőségi tetőablakokat már a gyártásnál a teljes tokot körülvevő extra hőszigetelő kerettel látják el. Ez a plusz védelmi réteg – a hőszigetelő keret – a pára lecsapódását is akadályozza.


Tok és az üvegezés

Attól, hogy a tetőablak Uw-értéke alapján – pl. a háromrétegű üvege miatt – megfelel a rendeletnek, a tetőtérben még komoly problémák kialakulásának okozója lehet. A hőszigetelés nélküli tokkal készült tetőtéri ablak esetében az Uw-értéknek, az üvegrétegek számának nincs szerepe a hőhidak kialakulásának szempontjából. Mindezekből következik, hogy akár kétrétegű üveggel és természetesen a megfelelően hőszigetelt tokszerkezettel készült tetőablak is messzemenőkig megfelelhet a közel nulla energiaigényű épületek tervezéséhez; háromrétegű üveggel pedig akár passzívházba is beépíthető.

Minden esetben fontos az üvegezés, az üvegrétegek száma, de ha maga az ablak szerkezete vagy a beépítés minősége nem megfelelő, akkor kidobott pénz csupán.

forrás: építésimegoldások

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://ezermester.hu/cikk-9278/Ablakok_es_uvegek