Veteményezés

2021-04-09 18:00:34 | Módosítva: 2021-04-09 18:06:29

Óriási a vetőmagválaszték az üzletekben márciusban, hiszen ekkor indul a kiskertek szezonja. Érdemes jól megtervezni a konyhakertet, mert egy adott helyre az év során több növény is kerülhet. Egy rövid tenyészidejű hónapos retek után a helyére paprika vagy paradicsom palántázható így a jó helykihasználás kevesebb munkát és több termést is eredményezhet.


Szabadföldi vetés és palántázás

Zöldségek közül vannak, amiket csak állandó helyre vetéssel szaporíthatunk, másoknak pont a palántanevelés és kiültetés az előnyösebb. Állandó helyre azokat vetjük, melyek nem viselik el az átültetést, ilyenek a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, pasztinák), de a retekfélék is ide tartoznak. Palántát azokból a növényekből nevelünk, melyek hideg érzékenyek; ilyen a paprika, paradicsom, uborka, tök, tojásgyümölcs – hiszen ezek május második felében kerülhetnek ki csak a szabadba, de ha előre nevelünk palántát, akkor a kiültetett, fejlett növény hamarabb teremni kezd.

ú

Ha csak májusban vetnénk ezeket szabadföldbe, sokára lenne hasznunk belőlük. És van az a növénycsoport, melyek szabad földbe, állandó helyre is vethetők, de palánta is nevelhető belőlük; ilyenek a káposztafélék, salátafélék, illetve a tökfélék is részben ide tartoznak. Ezen fajok esetén jó kihasználni e lehetőséget: például így megoldható, hogy egy rövid idejű kultúra után például a salátát palántaként kiültetve sokkal hamarabb betakarítható. De arra is van mód, hogy egy rövid tenyészidejű bébi répa mellé vetjük el ezeket, hogy mire a kikelő saláta akkorára nőne, hogy már konkurálna a répával, addigra ez lekerül a területről. A káposztafélékkel is jól lehet kalkulálni, mert attól függően, hogy milyen hosszú tenyészidejű fajtáról van szó, mert ha a kert vetésforgójába beilleszthető magvetésről is, akkor úgy is termeszthetjük. Ha kevés idő van erre, akkor palántának nevelve, kiültetve rövidül a területen töltött tenyészidő. Az egyes zöldségek fajtaleírásában mindig szerepel a kultúra tenyészideje, ami a magvetéstől a betakarításig tart. Ez jó útmutatást ad az optimális helykihasználáshoz, az egymás utáni növénysorrend megtervezéséhez.

A hidegtűrők már vethetők szabadföldbe

Márciusban vethető szabad földbe a sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, zöldborsó, spenót, saláta, sóska. Március végétől a kapor, káposztafélék vethetők, és a burgonya is ültethető. Áprilisban a szabadföldi vetésű paprika, paradicsom és tökfélék következnek majd, májusban pedig az uborka mellett újra érdemes paprikával és paradicsommal próbálkozni, mert az áprilisi vetés a hideghatások miatt kockázatos. Az áprilisban vetett paradicsom, paprika – ha nem fagy meg –, akkor előnyös, mert már májusra szép, bimbós növényeink vannak a területen. Ám ez rizikós, mert ha elviszi egy talaj menti fagy, akkor májusban újra kell vetnünk, de az már később fordul csak termőre.

Amennyiben palántát nevelünk, és ezt bent ablakpárkányon, nem a legideálisabb körülmények között tesszük, tartsuk szem előtt, hogy a tavaszi fényviszonyok, főleg üveg mögött nem ideálisak. Ezért a leginkább napos, déli fekvésű ablakban neveljük a palántákat, és még így is jó hatású, ha növénynevelő led lámpával rásegítünk a fényerősségre. Ideális még a keleti fekvésű tetőtéri ablak, ahol felülről jön a fény. Nagyobb hőmérsékleten (22-25 °C) a magok többnyire gyorsabban és egyenletesebben csíráznak.


Viszont amint megjelennek a magoncok, fontos, hogy lehetőleg világos, kicsit hűvösebb (18 °C) helyet kapjanak. Ennek híján könnyen felnyurgulnak, és később nem állnak meg rendesen, valamint az ilyen palánták a betegségekkel szemben is védtelenebbek. Nem jellemző, de van pár kivétel, mint a bazsalikom, ami fényre csírázó növény; a magokat egyszerűen a földre szórjuk és kicsit lenyomkodjuk. Ha betakarjuk földdel, nem fognak kikelni.

Mi kell a veteménynek?

A naptár szerint március 21-től kezdődik a tavasz. Amikor a talaj hőmérséklete eléri az 5 °C-ot, vethetjük is az első zöldségféléket. Fóliával vagy melegágyi tetővel borítva megvédhetjük a veteményt a hideg széltől vagy a talaj menti fagyoktól. Fátyolfólia alá már vethető a petrezselyem, lóbab, sárgarépa, tépősaláta, retek, rukkola (borsmustár), spenót, borsó, vöröshagyma (dughagymáról zöldhagymának).

A megfelelő keléshez jó, aprómorzsás talajszerkezet és közepes nedvességtartalom kell. Vannak növények, amiket sorba, másokat fészekbe vetünk (uborka, dinnye, tök). A mag takarását követően tömörítsük kicsit a talajt, mert ha a maghoz nem ér hozzá a talaj, hanem levegő marad köztük, akkor vizet sem tud majd felvenni a csírázáshoz, hiába van víz a talajban, relatív vízhiány fog fellépni. Mint minden más magkelésre, erre is érvényes, hogy a gyökér működésbe lépéséig nem száradhat ki a mag környezete, mivel addig nem képes önálló vízfelvételre a növény.


Mind szobai, mind szabadföldi vetésnél jó, ha lehetőségünk van mérni a talajhőmérsékletet. Ha egy talajhőmérőt 6 cm mélyre ledugunk a földbe, gyorsan meggyőződhetünk róla, elég meleg-e a talaj. A spenót vagy a retek már 5 °C-on csírázásnak indul, az ideális hőmérséklet általában 10 °C számukra is. Az nem gond, ha hamarabb vetünk, amíg nem elég meleg a talaj, a mag várakozik, majd a felmelegedést követően kicsírázik. Minél apróbb a vetőmag, annál sekélyebben kell vetni. A vetés mélysége általában 1-2 cm, a lóbabot és más babféléket és a tökféléket viszont 4 cm mélyre vessük.

Fontos a vetemények kitáblázása, hogy később tudjuk, mit várhatunk ott, és a sorirány ismerete is lényeges, hiszen lehet, hogy gyomlálnunk kell akkor, amikor még ki sem kelt, vagy alig látható a kultúrnövény. A veteményt mindig apró lyukú öntözőrózsával permetezzük, nehogy a túl erős vízsugárral kimossuk a magokat a földből.

A burgonyát előhajtathatjuk ültetés előtt, így hamarabb lesz betakarítható. A burgonya gumókat tegyük üres tojástartókban világos, enyhén meleg helyre, és naponta nedvesítsük be. A talaj hőmérséklete legalább 7 °C legyen, amikor a gumókat kiültetjük. A levelei fagyérzékenyek, tehát vagy takarjuk fátyolfóliával a területet, vagy úgy időzítsük a kiültetést, hogy a levelek május 10 után jelenjenek csak meg, amikor már nem kell talaj menti fagyokra számítani.

Lesz még nyári vetés is

Nyár elején és közepén jön majd el az ideje a másodnövények vetésének. A rövid tenyészidejűek betakarítása után jó eséllyel még marad idő arra, hogy termesszünk a helyükön másfajta zöldséget. Ez azokban a kisebb kertekben igen fontos, ahol kis helyen próbálunk minél több zöldségfélét megtermelni. A nyár folyamán vetett növényeknél figyeljünk arra a jelentős különbségre, hogy míg tavasszal általában van természetes csapadék, azaz „magától” kikel a mag, nyáron mindenképp kelesztő öntözés kell. A nyári vetés megfelelő vízpótlás mellett sokkal hamarabb kel ki, mint a tavaszi, a magasabb hőmérséklet miatt. Tehát ekkor a csapadék hiánya hátrány, de a magasabb hőmérséklet előny – a tavaszi veteményezés körülményeihez képest.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Tavasztól őszig retekszezon

A retekfélék közül a hónapos retek a legismertebb, de a jépcsap-, és a fekete retek is kedvelt zöldségnövény. Kevés igényük van, de azokat pontosan be kell tartanunk, ha ízletes, jó minőségű...


Gyepek ifjítása természetesen

Egy ház gyepfelületének megálmodásakor, mindenki golfpályaszerű, gyönyörű élénk zöld, sehol sem foltos, de gyommentes, mindig szépen alacsonyra nyírt fűről álmodik. Azután jönnek a...