Veteményezés

2021-04-09 18:00:34 | Módosítva: 2021-04-09 18:06:29

Óriási a vetőmagválaszték az üzletekben márciusban, hiszen ekkor indul a kiskertek szezonja. Érdemes jól megtervezni a konyhakertet, mert egy adott helyre az év során több növény is kerülhet. Egy rövid tenyészidejű hónapos retek után a helyére paprika vagy paradicsom palántázható így a jó helykihasználás kevesebb munkát és több termést is eredményezhet.


Szabadföldi vetés és palántázás

Zöldségek közül vannak, amiket csak állandó helyre vetéssel szaporíthatunk, másoknak pont a palántanevelés és kiültetés az előnyösebb. Állandó helyre azokat vetjük, melyek nem viselik el az átültetést, ilyenek a gyökérzöldségek (sárgarépa, petrezselyem, pasztinák), de a retekfélék is ide tartoznak. Palántát azokból a növényekből nevelünk, melyek hideg érzékenyek; ilyen a paprika, paradicsom, uborka, tök, tojásgyümölcs – hiszen ezek május második felében kerülhetnek ki csak a szabadba, de ha előre nevelünk palántát, akkor a kiültetett, fejlett növény hamarabb teremni kezd.

ú

Ha csak májusban vetnénk ezeket szabadföldbe, sokára lenne hasznunk belőlük. És van az a növénycsoport, melyek szabad földbe, állandó helyre is vethetők, de palánta is nevelhető belőlük; ilyenek a káposztafélék, salátafélék, illetve a tökfélék is részben ide tartoznak. Ezen fajok esetén jó kihasználni e lehetőséget: például így megoldható, hogy egy rövid idejű kultúra után például a salátát palántaként kiültetve sokkal hamarabb betakarítható. De arra is van mód, hogy egy rövid tenyészidejű bébi répa mellé vetjük el ezeket, hogy mire a kikelő saláta akkorára nőne, hogy már konkurálna a répával, addigra ez lekerül a területről. A káposztafélékkel is jól lehet kalkulálni, mert attól függően, hogy milyen hosszú tenyészidejű fajtáról van szó, mert ha a kert vetésforgójába beilleszthető magvetésről is, akkor úgy is termeszthetjük. Ha kevés idő van erre, akkor palántának nevelve, kiültetve rövidül a területen töltött tenyészidő. Az egyes zöldségek fajtaleírásában mindig szerepel a kultúra tenyészideje, ami a magvetéstől a betakarításig tart. Ez jó útmutatást ad az optimális helykihasználáshoz, az egymás utáni növénysorrend megtervezéséhez.

A hidegtűrők már vethetők szabadföldbe

Márciusban vethető szabad földbe a sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, zöldborsó, spenót, saláta, sóska. Március végétől a kapor, káposztafélék vethetők, és a burgonya is ültethető. Áprilisban a szabadföldi vetésű paprika, paradicsom és tökfélék következnek majd, májusban pedig az uborka mellett újra érdemes paprikával és paradicsommal próbálkozni, mert az áprilisi vetés a hideghatások miatt kockázatos. Az áprilisban vetett paradicsom, paprika – ha nem fagy meg –, akkor előnyös, mert már májusra szép, bimbós növényeink vannak a területen. Ám ez rizikós, mert ha elviszi egy talaj menti fagy, akkor májusban újra kell vetnünk, de az már később fordul csak termőre.

Amennyiben palántát nevelünk, és ezt bent ablakpárkányon, nem a legideálisabb körülmények között tesszük, tartsuk szem előtt, hogy a tavaszi fényviszonyok, főleg üveg mögött nem ideálisak. Ezért a leginkább napos, déli fekvésű ablakban neveljük a palántákat, és még így is jó hatású, ha növénynevelő led lámpával rásegítünk a fényerősségre. Ideális még a keleti fekvésű tetőtéri ablak, ahol felülről jön a fény. Nagyobb hőmérsékleten (22-25 °C) a magok többnyire gyorsabban és egyenletesebben csíráznak.


Viszont amint megjelennek a magoncok, fontos, hogy lehetőleg világos, kicsit hűvösebb (18 °C) helyet kapjanak. Ennek híján könnyen felnyurgulnak, és később nem állnak meg rendesen, valamint az ilyen palánták a betegségekkel szemben is védtelenebbek. Nem jellemző, de van pár kivétel, mint a bazsalikom, ami fényre csírázó növény; a magokat egyszerűen a földre szórjuk és kicsit lenyomkodjuk. Ha betakarjuk földdel, nem fognak kikelni.

Mi kell a veteménynek?

A naptár szerint március 21-től kezdődik a tavasz. Amikor a talaj hőmérséklete eléri az 5 °C-ot, vethetjük is az első zöldségféléket. Fóliával vagy melegágyi tetővel borítva megvédhetjük a veteményt a hideg széltől vagy a talaj menti fagyoktól. Fátyolfólia alá már vethető a petrezselyem, lóbab, sárgarépa, tépősaláta, retek, rukkola (borsmustár), spenót, borsó, vöröshagyma (dughagymáról zöldhagymának).

A megfelelő keléshez jó, aprómorzsás talajszerkezet és közepes nedvességtartalom kell. Vannak növények, amiket sorba, másokat fészekbe vetünk (uborka, dinnye, tök). A mag takarását követően tömörítsük kicsit a talajt, mert ha a maghoz nem ér hozzá a talaj, hanem levegő marad köztük, akkor vizet sem tud majd felvenni a csírázáshoz, hiába van víz a talajban, relatív vízhiány fog fellépni. Mint minden más magkelésre, erre is érvényes, hogy a gyökér működésbe lépéséig nem száradhat ki a mag környezete, mivel addig nem képes önálló vízfelvételre a növény.


Mind szobai, mind szabadföldi vetésnél jó, ha lehetőségünk van mérni a talajhőmérsékletet. Ha egy talajhőmérőt 6 cm mélyre ledugunk a földbe, gyorsan meggyőződhetünk róla, elég meleg-e a talaj. A spenót vagy a retek már 5 °C-on csírázásnak indul, az ideális hőmérséklet általában 10 °C számukra is. Az nem gond, ha hamarabb vetünk, amíg nem elég meleg a talaj, a mag várakozik, majd a felmelegedést követően kicsírázik. Minél apróbb a vetőmag, annál sekélyebben kell vetni. A vetés mélysége általában 1-2 cm, a lóbabot és más babféléket és a tökféléket viszont 4 cm mélyre vessük.

Fontos a vetemények kitáblázása, hogy később tudjuk, mit várhatunk ott, és a sorirány ismerete is lényeges, hiszen lehet, hogy gyomlálnunk kell akkor, amikor még ki sem kelt, vagy alig látható a kultúrnövény. A veteményt mindig apró lyukú öntözőrózsával permetezzük, nehogy a túl erős vízsugárral kimossuk a magokat a földből.

A burgonyát előhajtathatjuk ültetés előtt, így hamarabb lesz betakarítható. A burgonya gumókat tegyük üres tojástartókban világos, enyhén meleg helyre, és naponta nedvesítsük be. A talaj hőmérséklete legalább 7 °C legyen, amikor a gumókat kiültetjük. A levelei fagyérzékenyek, tehát vagy takarjuk fátyolfóliával a területet, vagy úgy időzítsük a kiültetést, hogy a levelek május 10 után jelenjenek csak meg, amikor már nem kell talaj menti fagyokra számítani.

Lesz még nyári vetés is

Nyár elején és közepén jön majd el az ideje a másodnövények vetésének. A rövid tenyészidejűek betakarítása után jó eséllyel még marad idő arra, hogy termesszünk a helyükön másfajta zöldséget. Ez azokban a kisebb kertekben igen fontos, ahol kis helyen próbálunk minél több zöldségfélét megtermelni. A nyár folyamán vetett növényeknél figyeljünk arra a jelentős különbségre, hogy míg tavasszal általában van természetes csapadék, azaz „magától” kikel a mag, nyáron mindenképp kelesztő öntözés kell. A nyári vetés megfelelő vízpótlás mellett sokkal hamarabb kel ki, mint a tavaszi, a magasabb hőmérséklet miatt. Tehát ekkor a csapadék hiánya hátrány, de a magasabb hőmérséklet előny – a tavaszi veteményezés körülményeihez képest.



További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

A faesztergálás alapjai

Cikksorozatunk bevezetést nyújt a faesztergálás alapjaiba, a gépek leírásától az alapfogásokon át a különböző trükkökig. Az amatőr és profi faesztergályosok által összeállított leírások a...


Nyár, főként az öntözésről szól

A víz alapvetően szükséges a növény életéhez. Öntözésen többnyire azt értjük, hogy vízzel látjuk el anövényt fejlődése érdekében akkor, ha a természetes csapadék nem elegendő ehhez az adott...