A lakásfelújítás fontos része: mázolás

2021-07-11 11:21:21 | Módosítva: 2021-07-11 15:15:02

Ez bizony nem kis munka, és sokba is kerül, ha szakember csinálja. Sokan takarékosságból ezért maguk vállalkoznak a kivitelezésére. Látszatra könnyűnek tűnik, de nem az. Ráadásul ez esetben hosszabb ideig is tart a munka, mint azt bárki is gondolná, még akkor is, ha reggeltől estig tart a „műszakunk”. E mellett számos buktatója is van az ilyen munkának, ha nem rutinos szakember végzi azt el.


Árak pro- és kontra

Először is ki kell számolni pontosan az összes mázolandó felület nagyságát. Ez már csak a várható anyagszükséglet szempontjából is hasznos elfoglaltság, hogy össze lehessen vetni a vállalkozók árajánlataival a munka költségét. Viszont azzal is kalkuláljunk, hogy az otthonfelújítási támogatást csak a számlát is adó mesterember, szakcég megbízásakor vehetjük igénybe, saját kezű munkavégzésnél nem. Ha a munkát magunk végezzük el, akkor az anyagszámlát – festék, ecset stb. – elászmolhatjuk az otthontámogatás igénylésekor.

A szakemberek árajánlatai tág határok között változnak, és 1 m2-nyi felület 3x-i mázolására vonatkoznak. Ajtók, ablakok felújító mázolása 1500-4200 Ft között változik és 1000-4000 Ft közötti anyagköltség is járul hozzá. Egy átlagos, 90x220 cm-es ajtó felülete 3,9-4 m2, egy 130x100 cm-es ablak keretének kiterített felülete pedig 1,4 m2. A nyílászáróknál természetesen a tokok felületét külön kell kiszámolni, és az ajtók felületéhez adni. A teljes felületek alapján az anyagköltséggel együtt egy ajtó mázolása 3 rétegben 20 000-24 000, az ablakoké pedig 8400-12 000 Ft lenne. Saját munkával azonban mesterzománccal 3x lekenve az ajtó csak 4500-5500, az ablak pedig legfeljebb 900-1000 Ft anyagköltséget jelentene. A különbség miatt a saját kezű munka nagyon csábító alternatíva, ám a szakértelemnek és az alapos, fárasztó munkának mindig meg kell adni az árát, azaz ezt saját munkával kell „rádolgozni” az anyagköltségre. E mellett azzal is kell számolni, hogy a mázoláshoz szükséges szerszámoknak, eszközöknek is van költsége.

Szerszámok, eszközök

A festett fafelületek felújításához egy rezgőcsiszoló, a hozzávaló 60, 120 és 240-es szemcsenagyságú csiszolólapok és csiszoló tömb a nagyobb felületek előkészítését könnyítik meg, de a csiszoló­anyagra a kézi csiszolásnál is szükség lesz. A további eszközök ugyan nem kerülnek sokba, de a sokféleségük miatt mégis jelentős költséget jelentenek, amivel érdemes számolni. Az 50, 70, 100 mm széles finom sörtéjű ecsetek, a 4 mm szálhosszúságú velúr, nyeles finom szivacs, vagy extra finom flock hengerek a festékrétegek ideális felhordásához elengedhetetlenek, mégpedig a hozzájuk tartozó festékező tálcával együtt. A hengerekből nem árt több darabot is venni, mert a kimosásuk macerás, a cseréjükre ezért számítani kell.

Festékek

Ami pedig a mázoláshoz alapvetően szükséges, az a festék. Minden esetben a munkához alapozó és fedőfesték is kell. Választani lehet az oldószeres és a vízbázisú festékek közül. Az oldószeresek hátrányos jellemzője az elpárolgó oldószer, amitől a munka során szellőztetéssel lehet megszabadulni. A festék eldolgozhatóságának a beállításához és a festőszerszámok tisztításához is ezt kell használni, ezért költségigényes lehet. Az ilyen festékek hátránya, hogy idővel sárgulnak, ha nem kapnak elég természetes fényt. Ez annyit jelenthet, hogy a sötét előszoba ajtajának az egyik oldala besárgul, míg a másik fele fehér marad, ami 1-2 év múlva már nagyon is látható színkülönbséget okoz.

Mindez elkerülhető, ha vizes bázisú alapozó- és zománcfestéket választunk. Előnyei a gyors száradás, könnyű eldolgozhatóság, a vízzel hígíthatóság és fényszegény helyiségekben szinte alig észlelhető színoxidáció, azaz sárgulás.


A felújításhoz szükséges festékmennyiséget a mázolandó felület nagysága alapján lehet meghatározni. Az alapozáshoz mindig alapozót kell használni egy-két rétegben. Erre egymást követően két rétegben felhordott fedőfesték biztosít teljes és foltmentesen egyenletes bevonatot. Ez lehet selymesfényű vagy fényes felületet adó. Mindig a gyártó által ajánlott rétegrendet kövessük!

A vizes bázisú festékek hígításához csapvíz használható, de erre csak ritkán van szükség. Oldószerest az oldószereshez, vizeset pedig a vizeshez lehet keverni, a kétfélét egymással nem. A rétegek számát nem lehet csökkenteni egyszerre felkent vastag réteggel, mert azt nehéz simára eldolgozni és megfolyásokat okozhat száradás közben. Az ilyen hibákat csak visszacsiszolva lehet eltüntetni.

Tapaszolt sérülések

A kisebb felületi hibák besimításához gyorsan kötő késtapasz vagy mestertapasz használható. Azt is érdemes meggondolni, hogy az egyrétegű üvegezést kétrétegűre cseréljük, amivel jelentős fűtési költségmegtakarítást lehet elérni. Ezt azonban még a mázolás megkezdése előtt kell elvégeztetni, és csak ezt követően lehet mázolni.


A mázolás fázisai

Magát a felújító munkát a kilincsek, zárcímek, a nútolt résszigetelő betétek kiszedése után, a felületek átvizsgálásával kell elkezdeni. Az utólag felragasztott résszigetelőket teljesen el kell távolítani, és a festés után újakkal kell majd pótolni. A régi ablakzárak egyes belülről nyitható típusainak a kilincsét azonban nem lehet leszerelni a keretről, ezeket ragasztószalaggal körülvéve kell védeni a lefestéstől. A leverődéseket vagy a jelentősebb mélyedéseket ezt követően spatulyával besimított tapasszal lehet eltüntetni. Amint megszilárdult a tapasz anyaga, hozzá lehet kezdeni a csiszolás fárasztó munkájához.

A nagyobb, összefüggő sík felületeken használható a rezgőcsiszoló, ám a tagoltabb részeket fatömbre szorított csiszoló­papírral lehet alaposan lekoptatni. E művelethez 60-as vagy 120-as szemcséjű papír használható. A műveletet szükségtelen nagy erőráhatással végezni, mert így gyorsan porral telítődnek a szemcsék közei, ezért gyakran kell papírt cserélni. Ha gépet használunk, az legyen porelszívós, hogy ne kerüljön sok por a levegőbe. A porszívó is mindig legyen kéznél a festékpor eltüntetéséhez.


Csiszoláskor mindig csak annyira kell a gépet a felületre nyomni, amennyi a festékanyag könnyű lekoptatásához szükséges. A csiszolt felületek portalanításához is használható a porszívó. A cél, hogy a felületet simára koptassuk, és ezzel ideálisan fogadó­képessé váljon az alapozó festék számára. Zsírtalanításra csak akkor van szükség, ha a régi festéken fényes foltok maradnak. E célra bármilyen mosogatószeres víz is megfelel.

Az első réteg mindig matt alapozó festék legyen. Ezt a felület nagysága alapján ecsettel vagy lakkozó hengerrel lehet felhordani. Az ecsettel jobban a felületbe dolgozható a festék, ám a nagyobb felületeken egyenletes réteg hengerelve alakítható ki, és nemcsak gyorsabb a festék felhordása, hanem kényelmesebb is. A henger festékezése után a felesleget a festékes tálca rovátkolt felületén átgurítva lehet kinyomni. A festékréteget pedig a hosszában felhengerlés után keresztirányban átgurítva lehet egyenletesé tenni. Az élekre kinyomódott festék a hengerrel könnyen visszaszedhető, és így elkerülhetők a megfolyások. Ha túl sűrű a festék, akkor jól felkeverve hígítható, ami a henger vagy az ecset nyomainak kisimuláshoz szükséges. A festékréteg a vízszintes felületeken simul ki ideálisan.


Amikor ecsetet használunk, azt szükségtelen „nyakig”, azaz a sörték teljes hosszában a festékbe mártani, elég, ha csak félig kerül rá festék, és a felesleget a doboz szélén lehúzva dolgozhatunk vele tovább. Az élek lekenéséhez keskeny, 40-50 mm széles ecsetet érdemes használni, és a zárnyelvekre nem, csak a zárlapokra kerüljön festék. Ha mégis festékes lett, azonnal nedves ronggyal kell tisztára törölni. Az ajtóknak pedig az alsó élét is be kell festeni, bár ezt kevesen teszik meg.

A régi építésű lakásokban nem ritkák a nagy 260-280 cm magas, testes ajtók. Ezek leemelése két embert kíván, ezért ezeket gyakran „pánton” kenik le a tulajdonosok, de sok esetben még a festők is. Ilyen esetekben a festék jó eldolgozása a sima felület érdekében alapvetően fontos. Ezt pedig csak vékonyan felterített festékkel lehet elérni, általában két rétegben. A betétes ajtók festésekor előbb a táblákat kell lekenni. Az ajtók alá nagyobb méretű hullámpapírt kell helyezni, hogy a lecseppenő festék ne a padlót szennyezze be.

Befejező munkák

Mivel a munka több napig tart, a festőszerszámokat a munka végeztével minden nap ki kell mosni. Az oldószeres festékeknél előbb jól kinyomkodva, majd oldószerben áztatás, nyomkodás közben a sörte szálak közül alaposan kimosható a festék maradéka. A sörte kinyomkodása után fóliába csomagolva tárolható másnapig. A hengereknél is ezt kell követni, így tárolandók másnapig. A vízbázisú festékeknél annyi a könnyebbség, hogy az eszközöket folyó víz alatt könnyebben és alaposabban lehet kimosni.


A teljesen megszáradt, megújult ajtókra és ablakokra végül vissza lehet szerelni a hiányzó fém alkatrészeket, amiket a felszerelés előtt polírozással könnyű kifényesíteni. A résszigetelők hornyainak a szélét végig csiszolva eltávolítható a hornyokba kenődött festék, ami megnehezítheti a szigetelő idomok újbóli horonyba illesztését. A tömítő idomokat visszanyomásuk előtt érdemes átvizsgálni, és az esetlegesen deformálódottak helyett újakat beszerezni. A ragasztottaknál pedig mindenképpen új résszigetelőket kell vásárolni.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Festett falak felújítása

A falfestés téli időszakban ugyan nem előnyös – ezt általában a melegebb tavaszi, nyári időszakban szokás elvégezni – ám egyéb kényszerítő okok miatt a téli festés is lehetséges. Igaz tovább...


Hammerite - 6 év védelem a korrózió ellen

A Hammerite speciális összetétele megakadályozza a már meglévő, jól tapadó rozsda elterjedését, és korrózió gátló pigmentjei különlegesen tartós védelmet biztosítanak a festett felületnek. Elegendő...