A lakásfelújítás fontos része: mázolás

2021-07-11 11:21:21 | Módosítva: 2021-07-11 15:15:02

Ez bizony nem kis munka, és sokba is kerül, ha szakember csinálja. Sokan takarékosságból ezért maguk vállalkoznak a kivitelezésére. Látszatra könnyűnek tűnik, de nem az. Ráadásul ez esetben hosszabb ideig is tart a munka, mint azt bárki is gondolná, még akkor is, ha reggeltől estig tart a „műszakunk”. E mellett számos buktatója is van az ilyen munkának, ha nem rutinos szakember végzi azt el.


Árak pro- és kontra

Először is ki kell számolni pontosan az összes mázolandó felület nagyságát. Ez már csak a várható anyagszükséglet szempontjából is hasznos elfoglaltság, hogy össze lehessen vetni a vállalkozók árajánlataival a munka költségét. Viszont azzal is kalkuláljunk, hogy az otthonfelújítási támogatást csak a számlát is adó mesterember, szakcég megbízásakor vehetjük igénybe, saját kezű munkavégzésnél nem. Ha a munkát magunk végezzük el, akkor az anyagszámlát – festék, ecset stb. – elászmolhatjuk az otthontámogatás igénylésekor.

A szakemberek árajánlatai tág határok között változnak, és 1 m2-nyi felület 3x-i mázolására vonatkoznak. Ajtók, ablakok felújító mázolása 1500-4200 Ft között változik és 1000-4000 Ft közötti anyagköltség is járul hozzá. Egy átlagos, 90x220 cm-es ajtó felülete 3,9-4 m2, egy 130x100 cm-es ablak keretének kiterített felülete pedig 1,4 m2. A nyílászáróknál természetesen a tokok felületét külön kell kiszámolni, és az ajtók felületéhez adni. A teljes felületek alapján az anyagköltséggel együtt egy ajtó mázolása 3 rétegben 20 000-24 000, az ablakoké pedig 8400-12 000 Ft lenne. Saját munkával azonban mesterzománccal 3x lekenve az ajtó csak 4500-5500, az ablak pedig legfeljebb 900-1000 Ft anyagköltséget jelentene. A különbség miatt a saját kezű munka nagyon csábító alternatíva, ám a szakértelemnek és az alapos, fárasztó munkának mindig meg kell adni az árát, azaz ezt saját munkával kell „rádolgozni” az anyagköltségre. E mellett azzal is kell számolni, hogy a mázoláshoz szükséges szerszámoknak, eszközöknek is van költsége.

Szerszámok, eszközök

A festett fafelületek felújításához egy rezgőcsiszoló, a hozzávaló 60, 120 és 240-es szemcsenagyságú csiszolólapok és csiszoló tömb a nagyobb felületek előkészítését könnyítik meg, de a csiszoló­anyagra a kézi csiszolásnál is szükség lesz. A további eszközök ugyan nem kerülnek sokba, de a sokféleségük miatt mégis jelentős költséget jelentenek, amivel érdemes számolni. Az 50, 70, 100 mm széles finom sörtéjű ecsetek, a 4 mm szálhosszúságú velúr, nyeles finom szivacs, vagy extra finom flock hengerek a festékrétegek ideális felhordásához elengedhetetlenek, mégpedig a hozzájuk tartozó festékező tálcával együtt. A hengerekből nem árt több darabot is venni, mert a kimosásuk macerás, a cseréjükre ezért számítani kell.

Festékek

Ami pedig a mázoláshoz alapvetően szükséges, az a festék. Minden esetben a munkához alapozó és fedőfesték is kell. Választani lehet az oldószeres és a vízbázisú festékek közül. Az oldószeresek hátrányos jellemzője az elpárolgó oldószer, amitől a munka során szellőztetéssel lehet megszabadulni. A festék eldolgozhatóságának a beállításához és a festőszerszámok tisztításához is ezt kell használni, ezért költségigényes lehet. Az ilyen festékek hátránya, hogy idővel sárgulnak, ha nem kapnak elég természetes fényt. Ez annyit jelenthet, hogy a sötét előszoba ajtajának az egyik oldala besárgul, míg a másik fele fehér marad, ami 1-2 év múlva már nagyon is látható színkülönbséget okoz.

Mindez elkerülhető, ha vizes bázisú alapozó- és zománcfestéket választunk. Előnyei a gyors száradás, könnyű eldolgozhatóság, a vízzel hígíthatóság és fényszegény helyiségekben szinte alig észlelhető színoxidáció, azaz sárgulás.


A felújításhoz szükséges festékmennyiséget a mázolandó felület nagysága alapján lehet meghatározni. Az alapozáshoz mindig alapozót kell használni egy-két rétegben. Erre egymást követően két rétegben felhordott fedőfesték biztosít teljes és foltmentesen egyenletes bevonatot. Ez lehet selymesfényű vagy fényes felületet adó. Mindig a gyártó által ajánlott rétegrendet kövessük!

A vizes bázisú festékek hígításához csapvíz használható, de erre csak ritkán van szükség. Oldószerest az oldószereshez, vizeset pedig a vizeshez lehet keverni, a kétfélét egymással nem. A rétegek számát nem lehet csökkenteni egyszerre felkent vastag réteggel, mert azt nehéz simára eldolgozni és megfolyásokat okozhat száradás közben. Az ilyen hibákat csak visszacsiszolva lehet eltüntetni.

Tapaszolt sérülések

A kisebb felületi hibák besimításához gyorsan kötő késtapasz vagy mestertapasz használható. Azt is érdemes meggondolni, hogy az egyrétegű üvegezést kétrétegűre cseréljük, amivel jelentős fűtési költségmegtakarítást lehet elérni. Ezt azonban még a mázolás megkezdése előtt kell elvégeztetni, és csak ezt követően lehet mázolni.


A mázolás fázisai

Magát a felújító munkát a kilincsek, zárcímek, a nútolt résszigetelő betétek kiszedése után, a felületek átvizsgálásával kell elkezdeni. Az utólag felragasztott résszigetelőket teljesen el kell távolítani, és a festés után újakkal kell majd pótolni. A régi ablakzárak egyes belülről nyitható típusainak a kilincsét azonban nem lehet leszerelni a keretről, ezeket ragasztószalaggal körülvéve kell védeni a lefestéstől. A leverődéseket vagy a jelentősebb mélyedéseket ezt követően spatulyával besimított tapasszal lehet eltüntetni. Amint megszilárdult a tapasz anyaga, hozzá lehet kezdeni a csiszolás fárasztó munkájához.

A nagyobb, összefüggő sík felületeken használható a rezgőcsiszoló, ám a tagoltabb részeket fatömbre szorított csiszoló­papírral lehet alaposan lekoptatni. E művelethez 60-as vagy 120-as szemcséjű papír használható. A műveletet szükségtelen nagy erőráhatással végezni, mert így gyorsan porral telítődnek a szemcsék közei, ezért gyakran kell papírt cserélni. Ha gépet használunk, az legyen porelszívós, hogy ne kerüljön sok por a levegőbe. A porszívó is mindig legyen kéznél a festékpor eltüntetéséhez.


Csiszoláskor mindig csak annyira kell a gépet a felületre nyomni, amennyi a festékanyag könnyű lekoptatásához szükséges. A csiszolt felületek portalanításához is használható a porszívó. A cél, hogy a felületet simára koptassuk, és ezzel ideálisan fogadó­képessé váljon az alapozó festék számára. Zsírtalanításra csak akkor van szükség, ha a régi festéken fényes foltok maradnak. E célra bármilyen mosogatószeres víz is megfelel.

Az első réteg mindig matt alapozó festék legyen. Ezt a felület nagysága alapján ecsettel vagy lakkozó hengerrel lehet felhordani. Az ecsettel jobban a felületbe dolgozható a festék, ám a nagyobb felületeken egyenletes réteg hengerelve alakítható ki, és nemcsak gyorsabb a festék felhordása, hanem kényelmesebb is. A henger festékezése után a felesleget a festékes tálca rovátkolt felületén átgurítva lehet kinyomni. A festékréteget pedig a hosszában felhengerlés után keresztirányban átgurítva lehet egyenletesé tenni. Az élekre kinyomódott festék a hengerrel könnyen visszaszedhető, és így elkerülhetők a megfolyások. Ha túl sűrű a festék, akkor jól felkeverve hígítható, ami a henger vagy az ecset nyomainak kisimuláshoz szükséges. A festékréteg a vízszintes felületeken simul ki ideálisan.


Amikor ecsetet használunk, azt szükségtelen „nyakig”, azaz a sörték teljes hosszában a festékbe mártani, elég, ha csak félig kerül rá festék, és a felesleget a doboz szélén lehúzva dolgozhatunk vele tovább. Az élek lekenéséhez keskeny, 40-50 mm széles ecsetet érdemes használni, és a zárnyelvekre nem, csak a zárlapokra kerüljön festék. Ha mégis festékes lett, azonnal nedves ronggyal kell tisztára törölni. Az ajtóknak pedig az alsó élét is be kell festeni, bár ezt kevesen teszik meg.

A régi építésű lakásokban nem ritkák a nagy 260-280 cm magas, testes ajtók. Ezek leemelése két embert kíván, ezért ezeket gyakran „pánton” kenik le a tulajdonosok, de sok esetben még a festők is. Ilyen esetekben a festék jó eldolgozása a sima felület érdekében alapvetően fontos. Ezt pedig csak vékonyan felterített festékkel lehet elérni, általában két rétegben. A betétes ajtók festésekor előbb a táblákat kell lekenni. Az ajtók alá nagyobb méretű hullámpapírt kell helyezni, hogy a lecseppenő festék ne a padlót szennyezze be.

Befejező munkák

Mivel a munka több napig tart, a festőszerszámokat a munka végeztével minden nap ki kell mosni. Az oldószeres festékeknél előbb jól kinyomkodva, majd oldószerben áztatás, nyomkodás közben a sörte szálak közül alaposan kimosható a festék maradéka. A sörte kinyomkodása után fóliába csomagolva tárolható másnapig. A hengereknél is ezt kell követni, így tárolandók másnapig. A vízbázisú festékeknél annyi a könnyebbség, hogy az eszközöket folyó víz alatt könnyebben és alaposabban lehet kimosni.


A teljesen megszáradt, megújult ajtókra és ablakokra végül vissza lehet szerelni a hiányzó fém alkatrészeket, amiket a felszerelés előtt polírozással könnyű kifényesíteni. A résszigetelők hornyainak a szélét végig csiszolva eltávolítható a hornyokba kenődött festék, ami megnehezítheti a szigetelő idomok újbóli horonyba illesztését. A tömítő idomokat visszanyomásuk előtt érdemes átvizsgálni, és az esetlegesen deformálódottak helyett újakat beszerezni. A ragasztottaknál pedig mindenképpen új résszigetelőket kell vásárolni.




További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Szobafestés alapfokon

Lakásunk vagy annak egy-egy helyiségének kifestésének időről-időre neki kell fognunk. A falak újrafestésének számtalan oka van. Van, aki megunta a régi színt, azévek alatt megkopott, károsodott,...


Jelentős hitel lakásfelújításra

Uniós forrásból 115 milliárd forint kamatmentes hitelt biztosít az MFB magánszemélyeknek, társasházaknak és lakásszövetkezeteknek. Több tízezer lakás vagy lakóház újulhat meg az...