Kertünkbe sokféle autóbeálló készülhet
Leburkolhatjuk az egész területet, amin a kocsi halad és parkol, csak ez drága is, meg el is vesz a kertből. Készíthetjük ugyanezt gyephézagos betonlapokból, akkor valamelyest zöld marad ez a rész, de a beton és a fű nem mindig működnek jól együtt. Az is járható út, ha csak a kerekek nyomvonala alatti részt rakjuk le betonlapokkal.
Az autók alatti térkövezés lényege, hogy csapadék vagy öntözés esetén se süllyedjen meg a talaj a jármű tömege alatt. Minél nedvesebb a talaj, erre a süllyedésre annál nagyobb az esély. Ehhez olyan járólapok kellenek, melyek bírják a terhelést. Minél nagyobb méretű, nagyobb tömegű és vastagabb egy betonlap, annál stabilabban áll a földben (főleg ha az egy kötött talaj, nem pedig laza homokos szerkezetű), így annál kisebb az esély, hogy kimozdul onnan – mondjuk akkor, amikor a kerék csak a szélén megy el, így egyenetlen terhelést téve rá.
Amennyiben csak a kerekek alatti részt erősítenénk meg, akkor érdemes vastag gyephézagos betonlapokat letenni, ezek réseit pedig jó minőségű talajjal feltölteni, ugyanis alapból a fű nem élvezi majd, hogy betonrácsban van. A beton nagyon fel tud melegedni, a hőt rásugározza a fűre, aminek még az is nehezíti a helyzetét, hogy a gyökere körül is beton van, ami ugyancsak a felmelegedése miatt többnyire száraz talajjal lesz kitöltve. Tehát a fűnek nem lesz ideális a gyeprácsos beton, de ha jól tartjuk és öntözzük, mégis zöld lesz. A műanyag gyeprácsok rejthetők, a föld alá kerülnek, ám ezek inkább a vakond kártétel ellen jók, egy felázott talaj esetén nem tudják megtartani még egy személyautó tömegét sem.
Betonlapokkal is lerakható a nyomvonal vagy az egész parkoló rész, ám ezek köré tegyünk le szegélyelemeket is, melyek mélyebben vannak a talajban, mint a betonlap. Akár egy kis betonozással még fixebbre lerakhatók, és ezek közé kerüljenek a betonlapok, némi hézaggal, amit homokkal, vagy nagyon apró szemű sóderral töltünk majd ki.
Ha túl nagyok ezek a hézagok, akkor elmozdulhatnak a betonlapok, amikor a kerék csak a szélüket éri, és a kocsi tömegének nagy része ide koncentrálódik. Ha túl kicsi a hézag, vagy nem is hagyunk hézagot, akkor az előbbi esetben a tömeg okozta nyomástól úgy egymásnak feszülhetnek a betonlapok, hogy eltörhetnek. Az 1-2 centiméteres hézag elegendő szokott lenni e problémák elkerülésére.
A már említett szegélyelemeket is a betonlapok elmozdulásának a megakadályozására építjük be a szélekre. A betonlapok közötti terhelés miatti nyomás hat a lapokra, és szét felé tolná azokat, ám a széleken ezt megfogja a szegély, így megakadályozható az elmozdulás.
A szegélyelemek közé nem csak betonlapokat tehetünk, szórhatunk ide kavicsot is, a szegélyezés ennek is megakadályozza majd a szétterülését. A kavics alá terítsünk le geo textilt, különben könnyen gyomosodik a kavicsozott rész. A kavics hátránya, hogy ha kutya van a kertben, vagy bárki nem vigyáz eléggé, a kövekből bekerülhetnek darabok a fűbe, ami a gyepápolást jelentősen megnehezíti.
A kertbe beépítendő szükséges, de nem feltétlen oda illó elemeket úgy érdemes kialakítani, hogy a „kecske is jóllakjon, de a káposzta is megmaradjon”. Azaz az ellátandó funkció maradéktalanul teljesüljön, és ez minél kevésbé legyen idegen a kert látványától.