Szobahárs

Eredete, formája

A szobahárs (Sparmannia africana) Dél-Afrikából származik. Porzói érintésre fokozatosan szétterülnek. Alakja cserjeszerű. Nagysága két év alatt elérheti a másfél méteres magasságot és az egy méteres szélességet, ezért korosodásával egyre nagyobb helyet is kíván. Hajtásai többfelé és többszörösen elágaznak, elrendeződésük szabálytalan. Levelei hosszú nyelűek, almazöld színűek, bársonyosak, mindkét oldalon fehéres szőrzettel bolyhosan borítottak, széleik fogazottak. Szögletes szív alakúak, melyek hasonlítanak a fiatal hársfa leveleire. Virágai aránylag kicsik, a levelek fölé emelkedő bogernyős fürtvirágzatban nyílnak. Színük fehér, a porzói viszont vörösek és sárgák. Virágzási ideje hosszú, januártól legalább márciusig tart, de van olyan egyed, amelyik egyáltalán nem virágzik.

Elhelyezése, ápolása

Egész évben nagyon világos, de nem teljesen napos helyet kíván. Elegendő fény hiányában levélnyelei megnyúlnak. A mérsékelt meleget kedveli, de télen a 10-15 °C körüli hőmérséklet a megfelelő számára. Nyáron, miután fokozatosan hozzászoktattuk a kinti levegőhöz, félárnyékos helyen kint is tartható. Vízigényes, mivel a nagy levelei sok vizet párologtatnak, de öntözése fiatalon - amíg gyökereivel beszövi a cserepe földjét - csak kevés vízzel történjen. Télen szintén kevesebb vizet kíván, de ültetőközege legyen mindig enyhén nedves. Páraigényének kielégítésére a langyos vizes permetezés ajánlható, amit csak a virágbimbók nyílása idejére kell megszakítani. Tápanyagellátására közepes töménységű tápoldatot használjunk, márciustól augusztusig hetente, télen pedig kéthavonta. Metszése a virágzás befejezése után időszerű, de a két-három évente esedékes átültetésekor sem maradhat el. Nyáron az újonnan fejlődött hajtásokat vissza kell csípni, hogy ezzel segítsük a növény sűrűbbé válását. Felkopaszodásakor rövidre is visszavágható. Elhelyezése szoliterként a legmegfelelőbb, így érvényesül legjobban a növény sajátos szépsége.

Szaporítás, kártevők

Károsítói a takácsatkák és a tripliszek lehetnek, ha nem kap elegendő friss levegőt. A liszteskéknek nevezett üvegházi molytetvek is meglephetik. Levélhullása, felkopaszodása fény- és tápanyaghiány, illetve túl melegben tartása miatt következhet be. Szaporítása tavaszi zölddugványozással lehetséges. Virágos hajtásából zömökebb, virágzásra hajlamos utódra lehet számítani.