Ha a fizetendő díj csökkentése miatt alacsonyabban határozzuk meg ezt az összeget, akkor a kártérítés felső határát visszük lejjebb. Ekkor válunk alulbiztosítottá. Ez avval a veszéllyel jár, hogy az évekkel ezelőtt megkötött biztosításunkban a biztosítási összeg csak az éves ún. indexálással növekszik, és nem lesz figyelembe véve pl. életszínvonalunk növekedése (drágább tv, több számítógép, magasabb értékű berendezési tárgyak stb.). És káresemény esetén nem fogja figyelembe venni a biztosító a kártérítésnél a nagyobb értéket, csak amire szerződtünk (+ az indexálás). Ezért szükséges rendszeresen - 1-2 évente - átnézni a kötvényt és az indexálási értesítőt, és ha már nem megfelelőek az összegek, akkor új biztosítást kötni. Arra semmiképpen nem szabad számítani, hogy régi ügyfélként a biztosító kárfizetésnél figyelembe veszi hűségünket. Csak a számokkal foglalkozik. Arra is kell figyelmet szentelni, hogy a nagyobb értékű tárgyaink számláit megőrizzük, mert valamilyen módon igazolnunk kellhet, hogy mink volt a káresemény bekövetkezte előtt.
Sajnos az is rendszeresen előfordul, hogy a kárbejelentésnél nem egyértelműen fogalmazzuk meg a történteket, vagy későn jelentjük be a kárt. Nem szabad heteket várni, minden biztosítási szerződésben le van írva, hány napunk(!) van jelezni a biztosító felé, hogy kár ért bennünket.
A biztosítási szerződést is alaposan el kell olvasni mielőtt aláírjuk, mert a biztosítás nem terjed ki mindenre, pontosan le van írva, hogy milyen esetben, milyen mértékű kártérítésre szerződünk.
Avulással (technikai értékcsökkenéssel) is mindig számol a biztosító, nem fizeti annyit értékeinkért, mint amennyiért újonnan azt meg tudjuk újra vásárolni. És ha jól belegondolunk, valóban, csak egy régi, használt pl. laptopunk volt, ha esetleg ellopják, csak használt laptopnyi kárunk keletkezett. Az avultatás mértéke attól függ, hogy hány éve vásároltuk a készüléket. Kicsit magasabb díjért, de köthetünk ún. újérték biztosítást is, ilyen esetben annyit fizet a biztosító kár esetén, hogy ugyanolyan minőségű és technikailag azonos, de új készüléket tudjunk vásárolni. Ezeket az adatokat (mikor vettük és milyet) kell az eredeti számlával igazolnunk.
Létezik felülbiztosítás is, de kár kifizetése esetén a biztosító mindig a reális értéket veszi figyelembe. Csak a felülbiztosításból származó díjtöbbletet fizeti vissza.
A szerződő az a személy, aki a biztosítási díjat fizeti, a biztosított pedig csak az lehet, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik. A biztosító káreseménynél többnyire a biztosítottnak fizet.
Szerződéskötéskor minden információt adjunk meg. Fontos a jó értékmeghatározás, lakásbiztosításnál pl. fontos, hogy az ingatlanban lakatlan-e, hogy kik laknak benne, üzemel-e vállalkozás benne, és ha igen, akkor milyen. Ezek mind befolyásoló tényezők, igaz a biztosítási díj kiszámításánál is, de még lényesebb káresemény esetén.
Kárbejelentés
A kárbejelentést nem szabad „gyorsan letudni”. Jó, ha tudjuk, hogy a kár felfedezésétől számítva általában néhány munkanapon belül meg kell tennünk a kárbejelentést. Úgy kell megfogalmazni a kárleírást, hogy az ne legyen félreérthető, hogy ne legyenek benne félmondatok, ne maradjanak nyitott kérdések. Komolyabb kár esetén érdemes tanácsadó segítségét kérni a kárrendezésnél, hogy a beküldött dokumentumok szakszerűek legyenek. Egy-egy hiba miatt nagyon elhúzódhat egy kárrendezés.
Igaz, hogy nagyon hamar kell bejelentenünk a kárt, és így csak néhány napunk van a kár, és legtöbb esetben a helyreállítási költségek előzetes meghatározására is, de fontos, hogy ne tévedjünk túl nagyon. Ne később derüljön ki, hogy sokkal magasabb a helyreállítási költség, mint amit meghatároztunk. Ha nem tudjuk biztonsággal meghatározni a kárunkat és a helyreállítási költséget a bejelentésig, akkor inkább válasszuk azt a lehetőséget, hogy a biztosító mérje fel a kárt. Készítsünk sok fényképet mindenről, amiről csak tudunk, mert a biztosító első körben azt vizsgálja meg, hogy hihető-e a káresemény, történhetett-e úgy, ahogyan azt mi állítjuk. Ezt jól dokumentálja a sok fénykép, még akkor is, ha a leglehetetlenebb helyzetbe kerültünk.
A biztosító minden esetben elvárja, hogy gondoskodjunk arról, hogy nagyobb kár ne keletkezhessen, ez a kárenyhítés. Ez a biztosított kötelezettsége, ezért is fontosak a korábban készített képek és videók. A néhány napos bejelentési kötelezettséget úgy kell éretni; a kár felfedezésétől számítva. Itt fontos, hogy ne nézzük „butának” a biztosító szakembereit, mert az otthonunkban keletkező károkat – néhány esettől eltekintve, pl. elutazás –, nyilvánvalóan azonnal felfedeztük. A nyaralóban pedig, a kár keletkezésétől számítva akár hetek is eltelhetnek, mire felfedezzük. Fontos, hogy hihető és igazolható legyen állításunk.
