Érvek a fatüzelés mellett
Idén január 1-jétől érvénybe lépett a szabályozás, ami szerint csak azok az új építésű ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek energiaszükségletük legalább 25%-át megújuló energiaforrásból fedezik. A biomasszával történő fűtés (ide tartozik a fatüzelés is) ide tartozik. Mivel egy ház esetében jellemzően a fűtés igényli a legnagyobb energiafelhasználást, ezért érdemes fatüzelésben is gondolkodni új ház építése esetén is.
A tűzifa nem csak megújuló energiaforrás, de karbonsemleges is. Azért számít megújuló energiaforrásnak, mert a kivágott fa újraültethető, pótolható. Ezzel szerencsére már sokan tisztában vannak, de azzal kevesebben, hogy mit jelent a karbonsemlegesség. A fa elégetése során pontosan ugyanannyi szén-dioxid távozik a környezetbe, amennyi szén-dioxidot élete során megkötött. Tehát a fatüzelés során semmilyen szén-dioxid többlet nem keletkezik. Ráadásul, ha kivágott fa helyére egy új facsemetét ültetnek, akkor újra elkezdődik a folyamat, hiszen a fiatal fa újra elkezd szén-dioxidot megkötni. Így egy teljesen szén-dioxid semleges körforgás alakul ki.
A tűzifa (és a belőle készült fabrikett, pellet) akkor valóban megújuló energiaforrás, ha felelős erdőgazdálkodásból származik, csak ilyen forrásból vásároljunk tűzifát. Ilyenkor a kivágott fákat ugyanis biztosan újratelepítik. Ugyanez igaz a karbonsemlegességre is: csak az ültetéssel lesz állandó a körforgás. Ezt tehát érdemes szem előtt tartani, amikor a tűzifát rendeljük, és kizárólag olyan kereskedőt válasszunk, aki legális forrásból származó tűzifát értékesít. Ennek egyébként is megvan a maga előnye: egy telephellyel rendelkező, számlát kiállító kereskedő esetében nem kell félnünk attól sem, hogy becsapnak bennünket.
Ahhoz, hogy a fatüzelés tényleg környezetbarát alternatíva legyen, nagyon fontos, hogy korszerű és minél jobb hatásfokú fűtőberendezéssel tüzeljünk. Szerencsére ma már a rendeletek elég szigorúak ezen a téren, és új fűtőberendezés csak akkor engedélyeztethető, ha a szállópor kibocsátása megfelelően alacsony, hatásfoka pedig magas. A probléma Magyarországon az, hogy a több évtizede használt, elavult készülékek meg sem közelítik a modern elvárásokat.
Másik fontos tényező, hogy a tüzelőanyag megfelelő minőségű legyen. A jó minőség egyik feltétele a fa fajtája. A keményfa fajták (például cser, bükk, gyertyán, kőris) fűtőértéke sokkal magasabb, így alkalmasabbak a tüzelésre. Bár az akác elterjedt fűtésre, és valóban keményfafajta, de fűtőértéke a fent felsoroltaknál lényegesen alacsonyabb, ezért nem a legjobb választás. A jó minőség feltétele a fa nedvességtartalma is, ami max. 15-20% lehet. Sajnos igen gyakori probléma, hogy nem elég száraz a kályhába kerülő fa. A magasabb nedvességtartalom jelentősen tudja rontani a fűtőértéket, hiszen a fában található víz elforralása rengeteg energiát vesz el. További gondot jelent, hogy a nedves fa elégetése közben jóval több káros anyag és korom szabadul fel, ami nem csak a környezetet szennyezi, de a fűtőberendezést is tönkreteheti. Összességében tehát kijelenthető, hogy a fatüzelés – ha a fa megfelelő forrásból származik, és jól használják fel – valóban ütőképes alternatíva fűtési rendszer tervezésekor.