A zajártalom miatt bekövetkező betegségek miatt több mint egymillió egészséges évet veszítünk el – derül ki a WHO egy korábbi felméréséből. Jelentkezhetnek pszichés zavarok, alvási-, és koncentrációs nehézségek, szív-, és érrendszeri elváltozások, de akár halláskárosodáshoz is vezethet, ha a környezetünk zajszintje meghaladja a 30 dB-t. Míg a munkahelyi zaj kezdetben csak stresszt okoz, a hosszú távon elszenvedett zajterhelés a vegetatív idegrendszert károsítja.
Hetente minimum 40 órát töltünk a munkahelyünkön
A nem megfelelően berendezett, kialakított iroda nem csak a hangulatunkra, egészségünkre, mentális jóllétünkre, hanem a munkánkra is negatív hatással lehet. Az emberek zajjal szembeni érzékenysége eltérő, a mai irodáknak azonban mindenki igényeit ki kell elégíteniük. A megfelelő akusztikus környezet létrehozása okos beruházásnak tekinthető, amely a gyakorlatban hosszabb távon térül meg.
Közel 60 éve terjedtek el a világon a nagytermes munkahelyek, irodák. A modern, egyterű iroda a kollégák közötti együttműködést, kommunikációt javítja, a munkahelyi közösséget fejleszti, ami a kreatív ötletek megszületését segíti elő. Úgy tűnik azonban, hogy a gyakorlatban ennek épp ellenkezője valósul meg. Az irodai környezetben a folyamatos telefoncsörgés, a légkondicionáló, és egyéb gépek zúgása, a munkatársak beszélgetése nem tűnik hangosnak, azonban mérések szerint a zajszint egy egyterű irodában elérheti az 50-60 dB-t, egy zajos osztályteremben a 60-70 dB-t, egy zsúfolt étteremben viszont akár a 70 dB-t is, amely szintek 1-2 órás kitettség után már figyelemzavart, stresszt és fáradságot váltanak ki. 60 dB mellett nagyobb a szívroham veszélye. Az irodákban általában éppen ilyen a zajszint. Az irodai dolgozók 40 százaléka már 55 dB-nél is úgy érzi, hogy nehezebben összpontosít, emellett a huzamosabb ideig tartó kis intenzitású zaj növeli a stressz-szintet.
Annak ellenére, hogy egyre korszerűbb, komfortosabb és energia-hatékony irodákat építünk, a tervezésnél ma még nem alapvető szempont az ún. akusztikai kényelem, sok esetben sem a tulajdonosok, sem pedig a kivitelezők nem tudják, hogy miért kell szigetelni a hangot visszaverő nagy, sík, belső falfelületeket vagy a térelválasztó falakat. A nagy zajterhelésnek kitett épületekben, ahol sokan és sok időt töltenek, elengedhetetlen a megfelelően tervezett és kivitelezett akusztikai védelem.
Akusztikai szempontból lényeges, hogy az irodaházakban lévő anyagok többsége beton és üveg, amelyek kiváló hangvisszaverő tulajdonsággal rendelkeznek, ilyen módon még inkább felerősítik a nem kívánt hangokat. Ha ez folyamatos háttérzaj mellett történik, az nem csak rontja a felek közti kommunikációt, de a munkatársak kifáradásához is vezethet. A zajcsökkentés a munkahelyi ergonómia-akusztika fontos eleme. A zajos környezetben történő munkavégzés sem a munkaadó, sem pedig a munkavállaló számára nem előnyös, éppen emiatt egyre nagyobb igény van a hangszigetelésre és hangelnyelésre, vagyis az iroda akusztikai tervezésére.
Az egyterű irodákban a munkatársak csak optimális akusztikai kiegészítőkkel tudnak hatékonyan dolgozni. Ehhez elengedhetetlen a hangelnyelő elemek megfelelő kiválasztása és pontos elhelyezése az irodai környezetben. A hangszigetelő panelek megszüntetik, megszűrik a nemkívánatos visszhangokat, kopogó hangokat és túlhangokat a munkahelyi környezetben. A pontos paramétereket helyszíni akusztikai méréssel tudják meghatározni a szakemberek. Az akusztikai tervezés során eldöntik, hogy a mérési értékek és az adott helyiség adatai alapján milyen eszközök segítségével tudják a hiányosságokat és a fennálló akusztikai problémákat megszüntetni.
Zárt terekben a zaj csökkenthető hangelnyelő burkolatok és gipszkarton szigetelés alkalmazásával. Ennek megállapításában és a probléma orvoslásában épületakusztikai szakember bevonásával tudjuk a legjobb eredményt elérni, aki optimalizáltan tervezi meg a célnak megfelelő mennyiségű és kialakítású hangelnyelő anyagot. Már az is nagyon sokat segíthet az irodai zaj mérséklésében, ha gipszkarton álmennyezetet szereltetünk fel. A legfontosabb szempont ilyenkor, hogy az alapzajt csökkentsük.
