Mini kivi ültetvény, már hazánkban is van

A kíváncsisággal kezdődött

Lakos Zoltán tíz éve kezdett el érdeklődni a hazánkban különlegesebbnek számító gyümölcstermő növények iránt. Fügéből hatvan féle változatot próbált ki, majd a mini kivi fajtákat kezdte vizsgálni, és 2016-ban 5 hektárnyi ültetvényt létesített, ami idénre már 7 hektárosra bővült. A területen több fajta, színes, mini kivi található, mint a Bingo (lengyel nemesítésű, piros), Ken’s Red (újzélandi nemesítésű, lila, éretten lehulló), Rogow, valamint a magszegény Vitikiwi. A telepítést megelőző kiskerti kísérletekben a tesztelt fajták közül ezek szerepeltek a legjobban, mind termesztéstechnológia, mind íz szempontjából.

Bár a hagyományos nagy kivi hazánkban ismertebb, de felülete szőrös, és sokak számára ez bosszantó, hogy nem lehet egyből fogyasztani, mert előbb hámozni kell. A boltokban kapható kiviket zölden szedik, csak így utazhat át a világon, tehát kényszerérett állapotban jut a vásárlókhoz. A mini kivi előnye, hogy nem teljesen zölden, hanem féléretten szedhető, és így az íz anyagai sokkal jobban kialakulnak. A magyar ízléshez is jobban passzol a mini kivi, mert színes, míg a hagyományos zöld, és az emberek a zöld színhez az éretlen benyomást társítják.

Hazánkban az Issai a legelterjedtebb mini kivi fajta a kiskertekben, ez éretten is zöld, és nagyon rövid ideig, maximum 2 napig tartható el. Az ültetvényben található fajták gyümölcse négyszer ekkora, valamint merőben más ízű. Az Issai azért terjedhetett el jobban, mert az öntermékeny, és kiskertben ideális, ha egy tő is elég belőle, ezzel szemben az itteni ültetvény fajtái kétlakiak.

Lakos Zoltán a kivi ültetvény őszi nyílt napján bemutatta, hogy a mini kivit hajtással együtt szedik le – tehát a betakarítás egyben zöldmetszésnek is tekinthető – majd ezután szedik le a fürtöket a vesszőkről, azok kis műanyag dobozokba kerülnek. E csomagolás lényege, hogy egyrészt nem törik a gyümölcs, másrészt minden fürtön van legalább egy érett gyümölcs, ami a doboz zárt légterében etilén termelésével 4-5 nap alatt beérleli a többit. Az itt ültetett fajták viaszos héjúak, ez is segíti a hosszabb eltarthatóságot.

Nem déligyümölcs, sőt!

A kivit sokan déligyümölcsnek, vagy mediterrán gyümölcsnek tartják, pedig nem az. Észak-Kína és Dél-Szibéria területéről származik, azaz hazánkban nem a téli hideg okoz neki gondot, hanem pont az, ha nem kap elegendő, legalább 500 órányi fagyhatást a tél folyamán. Eredeti hazájában nedves helyen él, és fenyőfajokra kapaszkodik fel. Nagyon gyors, erőteljes növésű növény, a tápanyagot intenzíven veszi fel a talajból, hiszen ott három hónapig tart a nyár, tehát ez idő alatt kell kihajtson, növekedjen, virágozzon és termést érleljen.

Magyarország területén kicsit túl hosszú és túl meleg is számára a nyár, a magas UV sugárzás néhol meglátszik az ültetvényben a leveleken, ezt árnyékolással lehetne megelőzni – hiszen őshazájában fákra kúszva árnyékban él.

Habitusuk hasonló, mint a szőlőké, kordon kell melléjük, tőkét nevelnek, de a metszésük nagyon eltérő. Mivel szakirodalma nincs, így leginkább a termelőknek kell kikísérletezni, hogy az adott termőterületen hogy legyen metszve az állomány. Lakos Zoltán dabasi ültetvényében tavasszal, nyáron és télen is metszik a növényeket, valamint a betakarítás is metszéssel egyenértékű. Egy jól metszett és beállt kivi tő 10 kilogrammot is is terem.

Ezért egészséges

Az 1950-es években új-zélandiak kezdték nemesíteni a kivit, mind a szőrös, mind a mini változatot. A mini kivi a mogyorónál nagyobb, a kivihez hasonló ízű, de annál sokkal kisebb, fürtökben csüngő gyümölcs. Külső, nagyon vékony héja sárgászöld, nem molyhos, ezért hámozatlanul könnyedén fogyasztható. Augusztus végétől, szeptember elejétől érik.

Több mint húsz nélkülözhetetlen tápanyagot és számos vitamint tartalmaz, a szuper élelmiszereként besorolt gyümölcsök közé tartozik kedvező beltartalma miatt. Antioxidánsai segítik az emberi szervezetet az immunrendszer támogatásával, a betegségek elleni küzdelemben. Ez az egyik leggazdagabb C-vitamin-forrás a gyümölcsök között, C-vitamin tartalma a narancshoz viszonyítva ötszörös mennyiségű. E-vitamin tartalma kétszer annyi, mint egy avokádóé, ez segít csökkenteni a magas koleszterinszintet, és csökkenti az artériák szűkületét.

A-vitaminja nélkülözhetetlen a látás, a normális csont-, a fogfejlődés érdekében. Emellett jelentős a B6-vitamin és karotinoid tartalma, ami a rák, a szívbetegségek és például a szürke hályog kockázatának csökkentéséhez járulnak hozzá. A benne található aktinidin egy fehérjebontó enzim, mely a táplálékkal bevitt fehérjék emésztési idejét rövidíti le a bélcsatornában, ezzel megelőzi a rothadásos emésztést, így kevesebb toxin és bélsár marad a bélcsatornában és a belek falán.

Kozmopolita növény lett

A világ szinte minden országában található legalább egy mini kivi ültetvény. Európában csak Szlovéniában és Szlovákiában nincs, de utóbbi országban is hamarosan lesz. Ausztriában, Németországban, Lengyelországban, Hollandiában, Portugáliában is van ültetvény, ami jól mutatja, hogy éghajlati szempontból mennyire tágtűrésű e faj.

Oroszországban van száz év körüli korú ültetvény, ami a rendszeres metszésnek és ifjításnak köszönhetően van még most is jó állapotban. Lakos Zoltán Kínában 600 éves kivivel is „találkozott”. A most divatos nemesített gyümölcsfák bár nagy hozamúak, de rövid életűek, a kivi velük ellentétben nagyon hosszú ideig termesztésben tartható, mondta az ültetvény tulajdonosa.

Azért van vele tennivaló…

Az itteni ültetvényben a térállás 4x4 méteres, ám máshol vannak intenzív kivi ültetvények 2x2-es, 2x1-es térállásban is, de egy normál ültetvényben a sortáv általában 4 méter szokott lenni. Ha jók a körülmények, akkor három év után fordul termőre az állomány, ehhez precíz metszési programra is szükség van.

A dabasi ültetvényben az öt évvel ezelőtt ültetett növények alatt szinte hektáronként más típusú a talaj. Ez a Duna-árterületében lévő homokhátság, dimbes-dombos, egy részén agyagos, másikon homoktalaj van, a legideálisabb helyen középkötött. A kivi az utóbbit kedveli legjobban, a 40 centiméteres termőrétegű fekete talajt, de küzd mindenhol, lévén Szibériából származik, így hatalmas vitalitása, önfenntartó ereje van. A növény teljesen fagyálló, ám ha virágzásában kap késő tavaszi fagyot, az megtizedeli a gyümölcsöt.

Jelenleg hazánkban vegyszermentesen tartható e növény, kérdés, hogy meddig, hiszen a monokultúrás ültetvényekben nem jellemző, hogy hosszú távon elkerülné azokat minden növényvédelmi probléma. Az itt élő katicák kordában tartják a levéltetveket. Egyedül a cserebogár kártétel látványos néha, de az ellen sem éri meg vegyszeresen védekezni, mert akkor a katicák és más ragadozó rovarok is áldozatul esnének.

Márciusban jelennek meg a hajtásokon a levelek, májusban virágzik a kivi, és nyáron a leginkább vízigényes, ekkor naponta tövenként 15 litert juttatnak ki a csepegtető öntözőrendszeren.

Érdekes a megporzása

A legjobb ízű kivik kétlakiak, ezért az ültetvény is ilyenekkel lett benépesítve. Az ivararány szerint egy porzóhoz nyolc termős egyedet számítottak, és ezek vegyesen vannak az ültetvényben. A kivi virága rovar és szélbeporzású is - egyszerre. Virága jelentéktelen, nektárt sem termel, ezért a méhek elkerülik, de a dongók, darazsak és legyek segítik a megporzást. A szél is segíti a folyamatot, de a szélnek meg a kertész kell segítsen, hogy a porzók úgy legyenek elosztva az állományban, ahogy azt a széljárás megköveteli. Biztonsági alapon a teljes terület is porzó egyedekkel van körbeültetve.

A mini kivik az Actinidiaarguta fajhoz tartozik, míg a szőrös nagy kivik az Actinidiachinensis faj taxonjai. Az arguta faj fajtái mindannyian ugyanazzal a porzóval porozhatók, mely körülbelül két hétig szórja a pollent. A termő virágok egy hétig tudják befogadni a virágport, és ez a két időszak minden fajtánál körülbelül egy időpontra esik. A magról kelt kivik, ha felnőnek és hímivarúak lesznek, jó pollenadók, illetve a termős egyedek is teremnek, de a magról kelt egyedeknél három-négy év múlva derül csak ki, melyik milyen ivarú. Épp ezért inkább a vegetatív szaporítása jellemző e növényeknek, hisz akkor előre ismert lesz az ivaruk. Érdekesség továbbá, hogy ha magról vetünk kivit, az abból fejlődő állomány 90 százaléka porzós, és csak 10 százaléka lesz termős példány, pedig pont fordítva lenne az ideális termesztési szempontból.

Már viszonylag sok kivi növény van az országban, emiatt a levegőben van akkora pollenkoncentráció, hogy akkor is lesz pár termés a tövön, ha nincs mellette a hímivarú párja.