A lakásbiztosítást sokan csak megkötik és hosszú ideig rá sem néznek, holott 1-2 évente egyszer érdemes rászánni pár percet és felülvizsgálni a szerződést. Van, hogy a költözéskor megkötött biztosítási feltételek már nem állnak fent, mert például nagymértékű felújításon esett át az ingatlan vagy drága elektronikai eszközökkel bővült, esetleg változtak az igények és kiegészítő biztosításra is szükség lehet.
Ha például egy családi ház udvarára garázs is épült, de a meglévő lakásbiztosításban nem szerepel melléképület, akkor kár esetén erre nem fog kiterjedni a biztosító fedezete. Egy másik példa, amikor új konyhabútor kerül beépítésre, melynek pótlási értéke magasabb lesz, mint a régi bútoré. Ilyenkor lehet, hogy elég aktualizálni a meglévő szerződést, azonban érdemes összehasonlítani a biztosítók ajánlatait is, mert elképzelhető, hogy az új feltételekkel anyagilag kedvezőbb csomag is van a piacon. A biztosítók termékei évről-évre változnak, a szolgáltatások elavulhatnak, és egy régen kedvezőnek tűnő ajánlat ma már nem biztos, hogy optimális.
Akárcsak a kötelező biztosításnál, itt is van évforduló, ami előtt lehetőség van biztosítást váltani: az évfordulót megelőző 30 nappal írásban lehet felmondani a jelenlegi szerződést. Amennyiben a felmondás a 30. nap után érkezik csak be a biztosítóhoz, úgy az automatikusan meghosszabbodik, és az aktuális évfordulókor nem lehet megszüntetni a szerződést. A minősített fogyasztóbarát – MFO – lakásbiztosítások az évfordulóra történő felmondáson túl 30 napos felmondási határidővel bármely negyedév végére is felmondhatók, kivéve a kockázatviselés kezdetét követő három negyedévben. Továbbá még az évforduló előtt lehetőség van a meglévő lakásbiztosítást MFO-ra váltani, amennyiben ugyanannál a biztosítónál van mindkét biztosítás.
Az ingatlan eladás időpontja nem feltétlen esik egybe az évforduló időszakával, így ebben az esetben érdekmúlás indoklással meg lehet szüntetni a biztosítást. Az érdekmúlás után a fennmaradó időszakra az előre befizetett biztosítási díj visszajár.
A pénzintézetek a lakáshitel mellé gyakran feltételként szabják meg a lakásbiztosítás kötését. Amennyiben az új biztosítás konstrukciói megfelelnek a bank által szabottaknak, úgy az esetek többségében lehetséges a váltás.
Az eladás mellett két ok szokott még felmerülni, amikor érdekmúlásra hivatkozva felmondható a lakásbiztosítás:
– Haláleset: a szerződő halála esetén a hagyatéki tárgyalást követően, szintén írásban fel lehet mondani a lakásbiztosítást. Az ügyintézéshez szükség lesz a halotti anyakönyvi kivonat és a hagyatéki végzés másolatára is.
– Megsemmisülés: amennyiben az ingatlan tűz vagy természeti katasztrófa esetén teljesen megsemmisül, úgy azt a kár felfedezésétől fogva 2 napon belül jelezni kell a biztosító felé. Továbbá a kárügyintézést követően írásban kell kérvényezni a biztosítónál a szerződés megszüntetését.
Indokolt esetben közös megegyezéssel is megszüntethető a szerződés, azonban ez nagyban függ az adott biztosítótól. Általában akkor merül fel ilyen helyzet, amikor a biztosító egy lényeges körülményről csak később értesül, és ez nagyfokú biztosítási kockázat növekedést jelent, amit szerződésmódosítással lehetne kiküszöbölni. Ha ezt a módosítást az ügyfél nem fogadja el, akkor közös megegyezéssel megszüntethetik a szerződést.
Alulbiztosítás
Tavasszal általában sokan kezdenek lakásfelújításba, az otthontámogatási programnak köszönhetően pedig idén várhatóan még többen fogják szépíteni az otthonukat. Abba azonban sokan nem gondolnak bele, hogy ez hogyan fogja érinteni ez a lakásbiztosításukat: a korszerűsítés, a bővítés vagy az új bútorok által jelentősen növekedhet az ingatlan értéke, a biztosítót azonban nem értesítik erről. A tulajdonos hátradőlve ül megszépült otthonában, annak tudatában, hogy van lakásbiztosítása, de egy káresemény után kellemetlen meglepetés érheti, mert szembesül azzal, hogy ingatlana „alulbiztosított”.
Alulbiztosítottságról akkor beszélünk, ha az ingatlan vagy ingóság a valóságban értékesebb, mint ami a biztosítási szerződésben szerepel. Az úgynevezett biztosítási összeg meghatározza, hogy kár esetén maximum mennyit fizet a biztosító a helyreállításra és pótlásra. Itt külön vagyoncsoportba sorolható a lakóingatlan, a melléképületek, a háztartási ingóságok, valamint a különböző értéktárgyak. Ezeknek az aktuális értéke nem feltétlen a piaci viszonyoktól függ, hanem az újkori értéktől. Tehát például ha az ingatlanárak növekednek, attól még a biztosítási összeg nem feltétlenül fog növekedni. Viszont ha a 2004-ben felrakott tetőcserepet 2020-ban újra cserélte, akkor az ingatlan újjáépítési értéke magasabb lett. Ugyanez igaz az ingóságokra is: ha az elavult bútorokat és elektronikai berendezéseket nagyobb értékűekre cserélte, akkor ezeknek a pótlási értéke is magasabb lesz, mint az előzőké. Amennyiben a lakásbiztosításba nem kerülnek be ezek a fejlesztések, úgy az ingatlan alulbiztosítottá válhat. Ha a kártérítés során kiderül, hogy az ingatlan vagy ingóság alulbiztosított volt, akkor a biztosító nem fogja a teljes helyreállítási összeget kifizetni.
Az árak normális emelkedéséből adódó érték és költség növekedések kompenzálására szolgál az indexálás, vagyis amikor a biztosítási évforduló előtt a biztosító a KSH által meghatározott aktuális árindexekhez igazítja a biztosítási összeget, és ezzel arányosan növeli vagy csökkenti a biztosítás díját is.
Jellemzően a biztosítás időtartama alatt alakul ki az alulbiztosítottság, mivel az új vagyontárgyak nem kerültek be a biztosítási összegbe. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, érdemes néhány évente vagy egy nagyobb felújítás után átnézni a lakásbiztosítást, és aktualizálni az adatokat. Az egyes biztosítók díjai évről-évre változhatnak, ezért hasznos lehet rendszeresen újrakalkulálni a lakásbiztosítást, mert akár kedvezőbb ajánlatot is kaphatunk. Ezzel elkerülhető, hogy a kelleténél magasabb díjat fizessünk, az aktualizálással pedig megelőzhető, hogy kár esetén kevesebbet kapjunk kézhez, mint ami a kár fedezetéhez szükséges.
forrás: clb