Gyógyteák gyerekeknek

A víz ideális, ám nem kedvenc ital

A folyadékbevitel fontos az emberi szervezet számára. Férfiaknál naponta 2-3, nőknél 1-2 liter az, amire feltétlenül szükség van, de ezek a mennyiségek a kor és a fizikai aktivitás függvényében változhatnak. Gyermekek esetén a szükséges folyadékbevitel mennyisége 3-4 éves kor között 60-80 ml/testtömeg kg, 5-11 év között 85 ml/testtömeg kg, 15-19 év között 40 ml/testtömeg kg körüli. Tehát egy átlagos testtömegű 3 éves gyereknek a folyadék beviteli igénye 800-1000 ml naponta.

A gyerekek sokszor nem veszik figyelembe a szomjúságérzetet, ha belefeledkeznek a játékba, és egyes innivalókat nem kedvelnek. A folyadékpótlásra a víz lenne a legideálisabb, ám nincs íze… A cukrozott üdítőitaloknál az íz rendben van, csak a fogakat rongálják, és túlzott kalória-bevitelt eredményezhetnek. Jó alternatívák a gyógynövényes teák, melyek többségének az íze is jó, ám egyfélét nem célszerű két hétnél tovább fogyasztani folyadék beviteli célú italként, hiszen ezeknek a hatóanyagtartalmával is számolni kell.

80-100 évvel korábban nem volt ritka, hogy az óvodában mákteát kaptak a gyerekek, hiszen a nyugtató hatású mákgubóból főzött tea jelentősen tehermentesítette az ott dolgozók munkáját. Ma ezt szerencsére már nem használják, és a jó cukros fekete tea is kezd kikopni gyerekek esetén a köztudatból, mert ez meg indokolatlanul felpörgeti őket. De ma is számos olyan növényfaj kerül bele gyermekeknek szánt teakeverékekbe, amelyet a tudományos vizsgálatok nem igazán ajánlanak, vagy csak bizonyos életkortól javasolnak.

A készen kapható gyerektea keverékek

A MATE Gyógy- és Aromanövények Tanszékén készült egyik szakdolgozatban a kereskedelmi forgalomban kapható gyermekeknek szánt teakeverék összetételét vizsgálták meg. A vizsgált gyerekteákban leggyakrabban megtalálható összetevők, csökkenő sorrendben a következők voltak: édeskömény, csipkebogyó, hibiszkusz virág, kamilla, alma, borsmenta, citromfű, rooibos, bodzavirág, bodzabogyó, szederlevél/málnalevél, hárs, édesgyökér, narancshéj, áfonyabogyó, ánizs, koriander, komlótoboz, fahéj.

A gyermekteákban szereplő drogok három csoportba sorolhatók a nemzetközi vizsgálatok alapján, melyek az ESCOP és a Közösségi (Európai Uniós) monográfiákon alapulnak:

Bizonyos gyógynövények egyik monográfiában sem szerepelnek, ilyenek a teahibiszkusz, alma, rooibos, szeder, narancs, koriander. Voltak gyógynövények, melyek legalább az egyik, vagy mindkét monográfiában szerepelnek: ezek az édeskömény, csipkebogyó, orvosi székfű, borsmenta, citromfű, fekete bodza, hárs fajok, édesgyökér, fekete áfonya, ánizs, komló, fahéj.

Tudományos eredmények alapján 6 hónapos kortól ajánlott a fogyasztása az orvosi székfűnek, 4 éves kortól ajánlott a fogyasztása az édesköménynek és hárs fajoknak. Tudományos kísérletek alapján 8 éves kortól ajánlott a fogyasztása a borsmentának, 12 éves kortól pedig a csipkebogyó, citromfű, fekete bodza, fekete áfonya, ánizs, komló fogyasztása kezdhető meg. A monográfiák az édesgyökér és fahéj fogyasztását 18 éves kor alatt nem javasolják. Pedig mindegyik megtalálható volt valamelyik vizsgált gyerekeknek szánt teában…

A fentiekből megállapítható, hogy a 12 vizsgált gyerekeknek szánt termék, összesen 18 növényfaj drogját tartalmazta. Ebből mindösszesen egy faj, az orvosi székfű alkalmazása tekinthető biztonságosnak a babáknak, kisgyermekeknek szánt teákban, a szakirodalmi adatok alapján. Hat növényfaj, azaz a vizsgált alapanyagok 30%-ának drogja egyik monográfiában sem szerepel, 2 növényfaj esetében azok 18 éves kor alatti felhasználása pedig egyértelműen nem javasolt!

A termékek mintegy 80%-ánál nincs feltüntetve a pontos mennyisége az alapanyagoknak, így a fogyasztó nem tudja tudományosan igazolt adatok alapján dozírozni a terméket gyermeke számára. Mivel abban a két teakeverékben, melyek csomagolásán leírták a benne található drogok pontos mennyiségi összetételét is, szerepeltek olyan növényi részek, amik nem ajánlottak gyerekek részére a monográfiában, így kijelenthető, hogy a vizsgált 12 gyerekeknek szánt termék közül egy sincsen, amely teljes mértékig tudományosan igazolt tények alapján lenne összeállítva.

Érdekes érdekek

A gyerekteákban alkalmazott növényi drogokról megállapítható, hogy valószínűleg régi hagyományokra alapozva készülnek e keverékek, nem tudományos alapokon. Ennek egyik oka, hogy a gyógynövények hatóanyagainak a dozírozásával kapcsolatos klinikai kutatások igen ritkák, hiszen egyik gyógyszergyárnak sem érdeke, hogy nagy költséggel olyan tudományos ismeretekhez jusson, mely utána mindenki számára hozzáférhető: hiszen a növényi drogok ingyen, vagy kis költséggel beszerezhetők.

A gyermekeknek szánt teakeverékek általában 3-5 összetevőt tartalmaznak. A csomagolásukon igen ritkán (a vizsgált teák 20 százalékánál) van feltüntetve, hogy az összetevőket milyen arányban tartalmazzák, és még ritkább esetben (a vizsgált teák kb. 10 százalékában) tüntették fel, hogy 1 filter melyik drogból hány grammot tartalmazott.

A gyermekeknek készült teakeverékekben általában olyan növényi drogokat válogatnak össze a gyártók, melyek egyrészt kellemes ízűek, ami fontos ahhoz, hogy a gyerek elfogadja az italt, és ez a gyártóknak anyagi érdekük is. A keverékek összetételeinek másik szempontja, hogy általában emésztést segítő, és enyhe nyugtató hatású növényi drogok kerülnek a termékbe, aminek megvan a magyarázata, hiszen kisgyermekkorban gyakoriak az emésztési panaszok és az alvási problémák is.

A termékekben található gyógynövényfajok között azonban vannak olyanok, melyek felhasználása potenciális veszélyt hordozhat magában, így az édesgyökér, illetve a fahéj alkalmazását nem javasolja a közösségi monográfia 18 éves kor alatt, ezen összetevőknek nem lehetne helye egy kisgyermekeknek szánt teakeverékben! Bár a narancs nem szerepel egyik monográfiában sem, az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség kiadott egy hivatalos álláspontot a bergamott olajra vonatkozóan – ennek felhasználást veszélyesnek ítélve, annak bőrre gyakorolt fotoszenzibilis reakciót kiváltó hatása miatt!

Érdekesség, hogy a keverékek többségében olyan drogok vannak, melyek forrázással készítendők el, de volt olyan vizsgált termék, melyben csipkebogyó is szerepel, amelyet hideg áztatással kellene elkészíteni, egy másikban pedig szárított áfonyabogyó volt, aminek az elkészítési módja vagy hideg vízben történő áztatás, vagy főzet, a monográfiák szerint. Ha ezek a komponensek egy filterben vannak a forrázatként elkészítendő drogokkal, akkor valamelyik összetevő nem a megfelelő módon lesz elkészítve. Összességében megállapítható, hogy sokkal szigorúbban kellene szabályozni a kifejezetten babáknak, kisgyermekeknek szánt teakeverékek forgalomba hozatalát.

Gyerekteák: finomak és gyógyhatásúak

A gyerekeknek szánt teakeverékekben a gyógynövényeket íz alapján válogatják a gyártók, de ezeknek hatásuk is van…

A borsmenta segíti az emésztést, a citromfű nyugtató, a csipkebogyó rengeteg C-vitamint és antioxidánst tartalmaz. A hárs is ízletes, emellett a meghűlés tünetei enyhíthetők vele. Az édeskömény és az ánizs íze igen kedvelt a gyerekek körében, ezek a görcsös hasfájást is enyhítik. Az édesköményt régóta használják a csecsemőgyógyászatban hasi görcsök enyhítésére és szélhajtóként, valamint köptető hatása is igazolt. Azonban az ESCOP (Európai Fitoterápiás Tudományos Társaság) 1 éves korig mindössze 1-2 grammos mennyiséget javasol. A hatóanyagok és az alkalmazott mennyiség is lényeges lehet, hiszen ahogy a gyógyszereknek is van egy életkor és testtömeg alapján beállított dózisa, ezt a gyógynövények hatóanyagainál is illene nagyjából betartani. Pontosan nem is lehet, hiszen ugyanazon faj hatóanyagtartalma évjáratonként eltérő lehet…

A csipkebogyó a hazánkban is előforduló vadrózsák termése. C-vitamint, karotinoidokat, szerves savakat, pektint tartalmaz. Az ESCOP monográfia szerint tehát korosztálytól függetlenül fogyasztható 2-5 g/nap mennyiségben.

Az orvosi székfű hazánkban vadon is előfordul (Matricaria recutita L), virágzata illóolajat és flavonoidokat tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, görcsoldó hatású, külsőleg és belsőleg is használható. Illata és íze kellemes, sok gyerek kedveli. Az EU-s monográfia 6 hónapos kortól 0,5-1 g/nap, 2-6 éves korig 1-1,5 g/nap, 6-12 éves korig 1,5-3 g/nap mennyiségben ajánlja fogyasztását teaként.

A borsmenta (Mentha x piperita) levele szintén kedvelt gyógy- és fűszernövény. Teája kellemesen mentolos, hűsítő, emésztést javító, epehajtó hatása is közismert. Illóolajának fő komponensei a mentol és a menton. Az ESCOP és az EU-s monográfia is 4 éves kortól javasolja az alkalmazását 3-5 g/ nap dózisban. 12 éves kortól napi 3-6 g szárított levélből javasolt teát készíteni.

A citromfű (Melissa officinalis) levele citromos ízével és illatával szintén közkedvelt a gyermekek körében. Erős antioxidáns hatású komponensei közül a rozmaringsav májvédő, gyulladáscsökkentő hatású. A citromfű tea enyhe nyugtató. Klinikai adatok hiányában alkalmazását 12 éves kor alatt egyik monográfia sem javasolja. E felett pedig 4,5-13,5 g/nap dózisban ajánlják.

A fekete bodza (Sambucus nigra), virágzata főleg flavonoidokat, bogyótermése színanyagokat, szerves savakat és cserzőanyagokat tartalmaz. Virágzata rendkívül kellemes illatú és ízű, szörpöt is készítenek belőle. A virágzatának forrázata enyhíti a megfázás tüneteit, izzasztó hatású. Klinikai adatok hiányában alkalmazását 12 éves kor alatt egyik monográfia sem javasolja, e felett 6-15 g/nap dózisban fogyasztható.

A kis- és nagylevelű hárs (Tilia cordata és Tilia platiphyllos) virágzata flavonoidokat tartalmaz, enyhíti a megfázás általános tüneteit. Íze és illata miatt fogyasztása korábban élvezeti teaként is jelentős volt, ám két hétnél tovább nem ajánlott a tartós használata. A monográfiák alapján 4 éves kortól javasolt a fogyasztása 2-4 g/nap dózisban. 12 éves kortól 3-6 g/nap mennyiségben fogyasztható.

A monográfiák babáknak szánt teakeverékbe a csipkebogyót és a kamillát javasolja, ezeknek teaként történő tartós fogyasztásakor sincsenek mellékhatásai. A többi növényfaj esetében, azokat terápiás célból és korlátozott ideig alkalmazzuk!