Fordított rétegrendű lapostető

Ahhoz azonban, hogy a szerkezet tényleg hosszú élettartamú legyen és teljesítse az energetikai elvárásokat, törekednünk kell a gondos tervezésre és a megfelelő anyagok használatára. A fordított rétegrendű lapostető kialakításához a vasbeton födémen először elkészül a legalább két százalékos lejtésképzés, erre pedig a csapadékvíz elleni szigetelés. Ennek tetejére kerül a hőszigetelő anyag, célszerűen XPS zártcellás polisztirol hab, megfelelő vastagságban és a funkciónak megfelelő szilárdsággal. Következő rétegként egy felületstabilizáló-elválasztó rétegre van szükség, ami lehet geotextília, vagy vízterelő fólia, amelyre klasszikus esetben 5 cm kavicsterhelés kerül. Járható tető esetében 3-4 centiméteres zúzottkő ágyazatot kell elhelyezni, ami páradiffúziós és vízlevezető rétegként is működik, erre kerül a tervezett burkolat.

A szigorodó hőtechnikai követelményeknek

A lapostetőn már csak 20 cm-nél vastagabb hőszigetelésekkel lehet megfelelni. A kereskedelemben 22, 24, 26 és 28 cm vastagságú XPS zártcellás polisztirolhab hőszigetelések is megtalálhatók, melyek több réteg hőszigetelő tábla termoplasztikus összehegesztésével készülnek. Ezen eljárásnak köszönhetően megmaradnak az anyag homogén anyagszerkezeti tulajdonságai, teljes vastagsági tartományban kiváló marad az XPS hővezetési tényezője.

A kavics leterhelésű és az alátételemekre helyezett járható fordított tetők esetén a csapadékvíz jelentős része a táblák alatt folyik el, ami a fűtési időszakban extra hőveszteséget okoz. Ezt korábban a hőszigetelés 1-2 cm-es túlméretezésével kellett kompenzálni – ma már azonban erre is van megoldás: a magastetők alátéthéjazatához hasonló módon, a páraáteresztő tulajdonságú, de vízzáró vízterelő fólia alkalmazásával, mely 20 cm átlapolással a geotextília helyett a hőszigetelés felső síkjára fektetve a csapadékvíz nagy részét a tetőösszefolyóhoz tereli a tetőn, elkerülve így a táblák alatt elfolyó hideg csapadék felmelegedésekor keletkező hőveszteséget.

forrás: epitesimegoldasok.hu