Egészen mostanáig az építészet alaposan hozzájárult ökológiai lábnyomunk mélyítéséhez. A gazdaság e szektorának számos képviselője azonban elhatározta, hogy zöld, környezetbarát megoldások alkalmazásával hatékony harcot kezd az építőipar negatív hatásai ellen. Ez a gondolkodás teremtette meg az alapját a „fenntartható építészetként” ismert trendnek. E trend célja olyan intézkedések és technológiák kidolgozása, amelyeknek köszönhetően lehetővé válik funkcionális építmények létrehozása a klímasemlegesség megőrzése mellett.
Melyek a fenntartható építészet legfontosabb alapelvei?
Először is a környezetbarát nyersanyagok hasznosítása. A környezetbarát anyagok csoportjába soroljuk a megújuló nyersanyagokat (így például a fát is), valamint azokat az anyagokat, amelyek megfelelő eljárásokkal újrahasznosíthatók. Ilyen például az alumínium, amely egyrészt tartós és ellenáll az időjárás viszontagságainak, másrészt az újrafeldolgozás folyamatában az úgynevezett eredeti alumínium előállításához képest 95%-kal levesebb energiát igényel.
Fontos a passzív és energiatakarékos technológiák kihasználása. Ez jelentheti a megújuló forrásokból nyert energia felhasználását, vagy akár az úgynevezett „megújuló város” trendhez igazodó épületek vagy épületcsoportok felhúzását, amelyek el vannak látva napelem technológiával, és energetikailag teljesen függetlenek a városi hálózattól.
Az energiatakarékos üzemeltetéshez fontos az energiaszükségletet csökkentő építőelemek használata. Példaként említhetjük a fokozott hőszigetelésű ablakrendszereket, vagy a hatékony hőszigetelést – ezek beépítésének köszönhetően jóval kevesebb energiára lesz szükség a helyiségek felmelegítéséhez vagy lehűtéséhez.
Ide tartozik az épületek optimális elhelyezése a városi térben. A fenntartható építészet feltételezi a beruházás olyan elhelyezését is, hogy az illeszkedjen az adott környezetbe, miközben a funkcionális igényeket is kielégíti. Ez vonatkozik például az épületeknek a városi közlekedési csomópontok közelében történő elhelyezésére is. A tömegközlekedés elérhetősége ésszerű alternatívát kínál a gépkocsikkal szemben – a metró, villamos vagy autóbusz használata pedig csökkenti a karbonlábnyomot és az károsanyag-emissziót, ami az egészségesebb környezethez is hozzájárul.
Alapvető az épületek megfelelő tájolása. Ennél az elvnél fontos lehet például az üvegfelületek növelése az építmény déli részében, ami jelentős hatással van a helyiségek mesterséges fénnyel való megvilágítására. A nagy üvegfelületek egyúttal magasabb passzív energianyereséget garantálnak, ez pedig kulcsfontosságú lehet az épület éves energiamérlege szempontjából.
Az építőanyagok szállítási láncának rövidítése ugyancsak a fenntarthatóság része. A fenntartható építészet nem csak magának az építménynek a környezetre gyakorolt közvetlen hatását tartja szem előtt, hanem a beruházás egész folyamatát. Ezért fontos elv az építési ágazat számára, hogy a szállítási lánc a lehető legrövidebb legyen – ez értelemszerűen kisebb szállítási karbonlábnyomot és alacsonyabb anyagraktározási költségeket is jelent. A fenntartható építészet jegyében forgalmazott termékek segítenek az egész világon a beruházóknak, hogy hozzáférjenek az ökológiai szempontoknak megfelelő házak építését szolgáló megoldásokhoz. Ezek az energiatakarékos, klímasemleges épületek nemcsak minket, de a jövendő nemzedékeket is fogják szolgálni.
A tervlap.hu cikke nyomán