Török Mihály húsz év agronómusi munka után kezdett saját vállalkozásba. A kezdetekkor gyógynövények felvásárlásával foglalkoztak, de mára már nem csak ez jellemzi a céget. Az erdei termékek felvásárlását követően a későbbi igény és időszak változásával vadon termő gyógynövények, és vadvirágok magvainak felvásárlásával és tisztításával egészült ki a vállalkozás profilja. Az utóbbi években az illóolaj lepárlás, a brikett készítés, a műszárítás, a hidegen sajtolás lehetőségeivel bővült a cég által végzett tevékenységek köre.
Induláskor elsősorban kamilla felvásárlással és feldolgozással foglalkoztak, ám azóta óriási változások következtek be a tevékenységben. Amikor az akkori Szovjetunió megépítette Egyiptomban az Asszuáni gátat, akkor Magyarország azzal járult a terület mezőgazdasági fellendüléséhez, hogy megtanították a kamillatermesztést az ottaniaknak. Eleinte a magyar kamilla még az egyiptomihoz képest dupla áron ment a világpiacon, de tény, hogy saját konkurenciáját hozta létre ezzel hazánk a kamilla világpiacán.
Az üzembe lépve mindenütt feltűnik, hogy Török Mihály immár 30 éve építi ezt a birodalmat, sokszor a saját kezével. Korábban épületbontásokkal is foglalkozott az egyébként Szarvason végzett agrármérnök, így sok bontott anyag itt nyert új értelmet. Számos muzeális, de még ma is működő feldolgozógéppel találkozhatunk a telepen, és ezek jól megférnek a csúcstechnikát képviselő fotocellás válogatógép mellett. A gépek többsége is a tulajdonos munkája, sokat közülük ő maga épített, vagy nagyon rossz állapotban vásárolta meg és újította föl.
E sokféleség nem véletlen, hiszen itt mindenből lesz valami. A leválasztott kökény gyümölcshúsból lekvár-, vagy pálinka alapanyag készül, a magok pedig erdészeti csemetekertekbe kerülnek, onnan pedig erdőtelepítők vásárolják majd meg a fásított területek szegélynövényének. A csipkebogyóból is készül szárított tea alapanyag, de a mag ugyancsak hasznosul erdészeti vonalon, vagy olaj is kinyerhető belőle.
A hideg sajtolást, vagy illóolaj lepárlást követően a már hulladékká vált növényi anyag sem megy kárba; pelletáló és brikettkészítő gépükkel fűtőanyag készül ezekből. A különböző eljárások során keletkezett hulladék és a lepárlás melléktermékei préselést követően kitűnően alkalmasak tüzelés céljára. Brikettálni vagy pelletálni csak a 8-15% nedvességtartalmú alapanyagokat lehet, tehát e melléktermékek ekkor már szárazak, tüzelésre kiválóan alkalmas nedvességállapotban vannak.
Megváltozott a szemlélet
Török Mihály szerint több oka van annak, hogy gyógynövény nagyhatalom voltunk, ma meg már nem vagyunk. A szemléletmód sokat változott, nem jó irányba. Régen, azt mondták – és igaz volt ez az élelmiszerekre is –, ha valamit Isten ad, azt vétek elpazarolni. Ezért, ha egy gabonatáblában megjelent egy kamillafolt, azt leszedték, mert érték volt. Ma már nem az, és sokszor nem engedik be a gyűjtőket a magánterületekre, nem azért mert a tulajdonosnak kellene az ott termő gyógynövény, hanem mert ne szedje le azt senki. Így lekaszálják, majd az enyészetté lesz.
A gyűjtők tábora is megcsappant, mert 2002-ig támogatott volt ez a tevékenység, ma már nem az, emiatt kevésbé éri meg csinálni. Ha valaki elmehet napszámba, akkor gyógynövényt csak akkor gyűjt, ha legalább a dupláját megkapja érte, hiszen ezért sokat kell menni, és nem is könnyű munka. Ahhoz pedig hogy megérje gyűjteni, fontos a helyismeret, mert hasznos, ha hamar megtalálja a gyűjtő a keresett növényeket.
Összesen körülbelül 800 féle termékkel foglalkoznak. A növényeket, vagy magjaikat természetes élőhelyeikről gyűjtik be, majd ide kerülve válik belőle egyöntetű és tiszta termék, vagy vetőmag. Fontos a beérkező herbák, magvak minősége, tisztasága, egyöntetűsége és fajtaazonossága. A több éves szakmai tapasztalat és megfelelő tudással rendelkező gyűjtőinknek köszönhetően sokféle magvakkal foglalkoznak. Igénynek megfelelően kémiai, biológiai és fizikai vizsgálatokkal csíraképességet is tudnak vizsgálni.
Több mint 170 féle vadon előforduló magyarországi területről származó fafaj termését gyűjtését, tisztítását, csomagolását végzik itt. Magtisztító gépek segítségével (kalmár, lengőrosta, triőr stb.) európai szabványoknak megfelelő tisztasági értékeket tudnak elérni. Ezek többnyire alanynevelési célból gyümölcsfaiskolákba, emellett erdészeti csemetekertekbe és díszfaiskolákba kerülnek.
Több mint 200 féle vadon előforduló gyógy-, fűszer- és vadvirág magot gyűjtenek, tisztítanak és csomagolnak itt. Ezek Nyugat-Európába kerülnek, ahol divatosak a vadvirágos vetőmagkeverékek. Házikertekben is jellemző, hogy a gyep mellett néhány négyzetméteres vadvirágos „mini rétet” létesítenek, melynél a lényeg, hogy tavasztól őszig mindig virágozzon valami – és ez jót tesz a kert rovarfaunájának is. Másik felhasználási módja ezeknek a növényeknek, hogy egyre több mezőgazdasági támogatáshoz kapcsolódva írják elő kötelezettségként, hogy az élőhelyi diverzitás fokozására zöldített sávokat kell a területek közé beilleszteni, ami a vadon élő állatok élőhelyéül szolgál. Ipari területek rehabilitációjához is használnak vadvirágmagokkal elegyített fűmagkeverékeket. Hideg sajtolással tökmagtól kezdve a barackmagon át a homoktövisig sajtolnak olajat, de a csipkebogyó magjából is készül hidegen sajtolt olaj. A kamillafejező gépel kamillafej, állatgyógyászati kamillaliszt és kamillaszár készül.