Panelházak résszigetelése

A magyarországi panelházak nagyobb részt szovjet, kisebb százalékban pedig dán házgyári mintára készültek. A rendszer kialakulása idején a panelok még nem voltak réteges felépítésűek. Eleinte csak egy, nagyjából 30 cm vastag betonelem töltötte be a tartószerkezeti, a hőszigetelési és a homlokzati funkciót. Ezt követte időrendben a kétféle anyagból összeépített szerkezet, mely még mindig sok megoldásra váró részt tartalmazott, pl. a nedvesedés elleni védelem, vagy éppen a hőhídak kérdése. Ezekről viszonylag hamar áttértek a szendvicsszerkezetes, tehát háromrétegű kialakításra.
Ennek ellenére Magyarországon még ma is találkozhatunk az első két típusba tartozó rendszerben épült lakóházakkal. Ezek az épületek a mai hőtechnikai előírásoknak kivétel nélkül nem felelnek meg. Az egyes elemek szigetelését elvileg a falakban elhelyezett szigetelőanyagnak kéne ellátnia. Ez a gyártás folyamán vagy kimaradt, vagy a - hibás gyártási technológia következményeként - összenyomódott, és ezáltal elveszítette szigetelési tulajdonságát. Az egyes szigetelőanyagok gyenge hővezetési tulajdonságát az általuk "raktározott" levegő okozza, ahogy ez az ablakok üvegszerkezetének légrésénél is megfigyelhető.
A panelek közti hőszigetelő anyag öregedéséhez hasonló a helyzet a panelek közti fúga tömítéseivel: vagy kimaradt, vagy nem megfelelően került fel, vagy utólag elmállott, kipotyogott. Ez a betonelemek károsodását okozhatja, a falak nedvesedését idézheti elő, illetve apró állatok is előszeretettel költöznek a résekbe.

A fugarendszer felépítése és cseréje

A panelépületek hézagkialakítása, a tömítés módja szerint lehet zárt, és nyílt rendszerű; a tömítés funkciója szerint pedig egy, ill. többfokozatú. A zárt ill. nyílt rendszer között az a különbség, hogy az előbbi a külső felülethez közel zárja le az elemek kapcsolatát, így légmentesíti, és megvédi azt az eső hatásától (víz és légzárás). Nyílt rendszer esetén a szigetelés a belső felülethez közelebb helyezkedik el, az esőtől nem védi meg a kijjebb lévő részeket. A geometriai kialakításnak köszönhetőn a víz lefolyik, a légzárást viszont külön kell megoldani.
A jelenlegi gyakorlat - olcsó megoldásként - a panel illesztési hézagok újra tömítése. Az eredeti gumi tömítő szalagok hiányoznak vagy már tönkrementek. Az illesztések mentén esetenként szabad rés nyílik a szobákból a külső tér felé, aminek következménye a hideg lakás, a beázás és épületkárok keletkezése.
A panelházak falán lévő hézagok tömítését legegyszerűbben zárt cellás polifoam szalag felhasználásával lehet orvosolni, melyet rágcsálók nem támadnak meg, a penész nem telepedik meg rajta. A panelfugák lezárása UV álló, víztaszító anyaggal történik a panelfugák találkozásánál mégpedig ún. dréncső berakásával, ami a keletkező nedvességet vezeti el.
Panelfúga cserével több alpintechnikai cég is foglalkozik Magyarországon. A megoldás gyors és egyszerű, de hatékonysága vitatható; hőtechnikai szempontból alig van hatása - ez a hőfényképeken látszik legjobban. Elsősorban a nedvesség és a víz (jég) romboló hatása ellen nyújt védelmet, másrészt pedig a résekbe költöző állatok zavaró jelenléte szüntethető meg.
A hibás panelelemek illesztésénél, illetve a megfelelő panelelemek szakszerűtlen illesztésénél gyakorta a lakáson belül is érzékelhető tömítetlenségek keletkeznek. Ezeket sokszor egy kis odavetett habarccsal és a tapétával fedték le, ami minden szempontból elfogadhatatlan. Az utólagos, belső tömítésre, hézagkitöltésre még akkor is szükség van, ha ez végeleges megoldásnak semmiképpen nem tekinthető. A tömítéshez kétkomponensű PUR habot, bizonyos helyeken szilikon tömítést alkalmazhatunk. A PUR hab olyan nagyobb üregek kitöltésére is alkalmas, amelyeknek csak szűkebb bejárati nyílása van.

Ablakok szigetelése

A panellakások többségébe beépített fa nyílászárók kezdeti hőátbocsátási tényezője 3-4 W/m2K között mozgott. Az évek során ez az érték jelentősen megnőtt, mert az ablakok megvetemedtek, a szétszerelhető külső és belső tábla összeillesztése, zárása már nem tökéletes, a keret és az ablakszárnyak között is rések keletkeztek. Mai szemmel nézve ezek a nyílászárók új korukban sem voltak képesek versenyre kelni a mai korszerű szerkezetekkel, ahol a hőátbocsátási tényező elérheti az 1 W/m2K-t.
A hőszigetelés javítására többféle lehetőség áll rendelkezésünkre. Az egyik az ablakok réseinek tömítése, amelynek következtében kétségtelenül javul a lakás hőszigetelése, de ezzel a nyílászáró egyéb korszerűtlenségéből adódó veszteségeket nem tudjuk megszüntetni. (Éves megtakarítás: kb. 13 kWh/m2 lakóterületre vonatkoztatva.)
Amennyiben erre lehetőség van, és a tok megengedi, elegendő az ablakszerkezetben lévő hőszigetelő üveg cseréje két-, de akár háromrétegűre. Ezek a korszerű szerkezetek jelentős megtakarítást eredményeznek, ugyanakkor nem adnak választ a rések problémájára, azt külön kell megoldanunk.
A legkorrektebb megoldás az, ha a teljes ablakot kicseréljük. Ebben az esetben megszűnnek a lyukak, és az ablak felületének hőszigetelése is többszörösére nő.
Az ablakok cseréjénél figyelmet kell fordítani arra, hogy a szigetelés javulásával csökken az épület "lélegzése", azaz a belül keletkező felesleges pára nem tud szabadon eltávozni (erre ugyanis remekek voltak a rések az ablakon), s nedvesedést, gombásodást okozhatnak a falon, falban. Egyszerű megoldás ennek kivédésére a gyakoribb szellőztetés, illetve az ablakszerkezetbe építhető szellőzőegység beszerelése.