Panelházak résszigetelése

A harminc-negyven éves panelépületek némelyikénél már építése idején sem fordítottak nagy gondot a szakszerű résszigetelésre. Ahol mégis, ott az elmúlt évtizedek során keletkeztek rések a panel elemek között, vagy a nyílászárók körül.

A magyarországi panelházak nagyobb részt szovjet, kisebb százalékban pedig dán házgyári mintára készültek. A rendszer kialakulása idején a panelok még nem voltak réteges felépítésűek. Eleinte csak egy, nagyjából 30 cm vastag betonelem töltötte be a tartószerkezeti, a hőszigetelési és a homlokzati funkciót. Ezt követte időrendben a kétféle anyagból összeépített szerkezet, mely még mindig sok megoldásra váró részt tartalmazott, pl. a nedvesedés elleni védelem, vagy éppen a hőhídak kérdése. Ezekről viszonylag hamar áttértek a szendvicsszerkezetes, tehát háromrétegű kialakításra.
Ennek ellenére Magyarországon még ma is találkozhatunk az első két típusba tartozó rendszerben épült lakóházakkal. Ezek az épületek a mai hőtechnikai előírásoknak kivétel nélkül nem felelnek meg. Az egyes elemek szigetelését elvileg a falakban elhelyezett szigetelőanyagnak kéne ellátnia. Ez a gyártás folyamán vagy kimaradt, vagy a - hibás gyártási technológia következményeként - összenyomódott, és ezáltal elveszítette szigetelési tulajdonságát. Az egyes szigetelőanyagok gyenge hővezetési tulajdonságát az általuk "raktározott" levegő okozza, ahogy ez az ablakok üvegszerkezetének légrésénél is megfigyelhető.
A panelek közti hőszigetelő anyag öregedéséhez hasonló a helyzet a panelek közti fúga tömítéseivel: vagy kimaradt, vagy nem megfelelően került fel, vagy utólag elmállott, kipotyogott. Ez a betonelemek károsodását okozhatja, a falak nedvesedését idézheti elő, illetve apró állatok is előszeretettel költöznek a résekbe.

A fugarendszer felépítése és cseréje

A panelépületek hézagkialakítása, a tömítés módja szerint lehet zárt, és nyílt rendszerű; a tömítés funkciója szerint pedig egy, ill. többfokozatú. A zárt ill. nyílt rendszer között az a különbség, hogy az előbbi a külső felülethez közel zárja le az elemek kapcsolatát, így légmentesíti, és megvédi azt az eső hatásától (víz és légzárás). Nyílt rendszer esetén a szigetelés a belső felülethez közelebb helyezkedik el, az esőtől nem védi meg a kijjebb lévő részeket. A geometriai kialakításnak köszönhetőn a víz lefolyik, a légzárást viszont külön kell megoldani.
A jelenlegi gyakorlat - olcsó megoldásként - a panel illesztési hézagok újra tömítése. Az eredeti gumi tömítő szalagok hiányoznak vagy már tönkrementek. Az illesztések mentén esetenként szabad rés nyílik a szobákból a külső tér felé, aminek következménye a hideg lakás, a beázás és épületkárok keletkezése.
A panelházak falán lévő hézagok tömítését legegyszerűbben zárt cellás polifoam szalag felhasználásával lehet orvosolni, melyet rágcsálók nem támadnak meg, a penész nem telepedik meg rajta. A panelfugák lezárása UV álló, víztaszító anyaggal történik a panelfugák találkozásánál mégpedig ún. dréncső berakásával, ami a keletkező nedvességet vezeti el.
Panelfúga cserével több alpintechnikai cég is foglalkozik Magyarországon. A megoldás gyors és egyszerű, de hatékonysága vitatható; hőtechnikai szempontból alig van hatása - ez a hőfényképeken látszik legjobban. Elsősorban a nedvesség és a víz (jég) romboló hatása ellen nyújt védelmet, másrészt pedig a résekbe költöző állatok zavaró jelenléte szüntethető meg.
A hibás panelelemek illesztésénél, illetve a megfelelő panelelemek szakszerűtlen illesztésénél gyakorta a lakáson belül is érzékelhető tömítetlenségek keletkeznek. Ezeket sokszor egy kis odavetett habarccsal és a tapétával fedték le, ami minden szempontból elfogadhatatlan. Az utólagos, belső tömítésre, hézagkitöltésre még akkor is szükség van, ha ez végeleges megoldásnak semmiképpen nem tekinthető. A tömítéshez kétkomponensű PUR habot, bizonyos helyeken szilikon tömítést alkalmazhatunk. A PUR hab olyan nagyobb üregek kitöltésére is alkalmas, amelyeknek csak szűkebb bejárati nyílása van.

Ablakok szigetelése

A panellakások többségébe beépített fa nyílászárók kezdeti hőátbocsátási tényezője 3-4 W/m2K között mozgott. Az évek során ez az érték jelentősen megnőtt, mert az ablakok megvetemedtek, a szétszerelhető külső és belső tábla összeillesztése, zárása már nem tökéletes, a keret és az ablakszárnyak között is rések keletkeztek. Mai szemmel nézve ezek a nyílászárók új korukban sem voltak képesek versenyre kelni a mai korszerű szerkezetekkel, ahol a hőátbocsátási tényező elérheti az 1 W/m2K-t.
A hőszigetelés javítására többféle lehetőség áll rendelkezésünkre. Az egyik az ablakok réseinek tömítése, amelynek következtében kétségtelenül javul a lakás hőszigetelése, de ezzel a nyílászáró egyéb korszerűtlenségéből adódó veszteségeket nem tudjuk megszüntetni. (Éves megtakarítás: kb. 13 kWh/m2 lakóterületre vonatkoztatva.)
Amennyiben erre lehetőség van, és a tok megengedi, elegendő az ablakszerkezetben lévő hőszigetelő üveg cseréje két-, de akár háromrétegűre. Ezek a korszerű szerkezetek jelentős megtakarítást eredményeznek, ugyanakkor nem adnak választ a rések problémájára, azt külön kell megoldanunk.
A legkorrektebb megoldás az, ha a teljes ablakot kicseréljük. Ebben az esetben megszűnnek a lyukak, és az ablak felületének hőszigetelése is többszörösére nő.
Az ablakok cseréjénél figyelmet kell fordítani arra, hogy a szigetelés javulásával csökken az épület "lélegzése", azaz a belül keletkező felesleges pára nem tud szabadon eltávozni (erre ugyanis remekek voltak a rések az ablakon), s nedvesedést, gombásodást okozhatnak a falon, falban. Egyszerű megoldás ennek kivédésére a gyakoribb szellőztetés, illetve az ablakszerkezetbe építhető szellőzőegység beszerelése.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Bérces Balázs


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.

Kis javítások otthon

Otthonunk állandó használatban van, emiatt szinte állandó karbantartást is igényel. Mindemellett folyton meg is hibásodik valami, mert ami elromolhat, az el is romlik. Haezeket időben nem...


A tetőtéri ablakok árnyékolási lehetőségei

A tetőtérben fontos a jó bevilágítás, ám a nyári időszakban a túl sok fény és főként az ezzel járó hőhatás ellen fokozottan kell védekezni. Szerencsére a tetőtéri ablakoknál beépített árnyékolókkal...