De valóban csak ennyit tehetünk?
Körbejárva a témát, mindenki ráébred, hogy semmi más lehetőség nincs: előtérbe kell helyezni meglévő épületeink energiatudatos szemléletű felújítását, amely megbízható szakmai alapokon nyugvó információkon alapuló döntések figyelembevételével kivitelezve, minőségben és anyagilag is az elvárt eredményt hozza.
Ismerni kell az adott épület tájolását, benapozottságát, szintjei számát, de a különböző épületszerkezeteket alkotó anyagminőségeket és rétegrendeket is. Tudni kell, hogy az épület egyes elemei teljesen különböző módon reagálnak az épületet érő környezeti behatásokra, ezért hőveszteségüknek megfelelően eltérően kell gondolkodni és gondoskodni szigeteltségükről is.
Az épület 100% hőveszteségét lebontva részekre, vajon mennyit képviselnek ebből a külső térelhatároló épületszerkezetek? Az arányok minden épületnél eltérők, de bizonyos törvényszerűségek felfedezhetők: a mellékelt grafikon mutatja, hogyan oszlik meg egy átlagos ház esetében.
Az épület jellege is diktál
Evidensnek tűnhet, hogy mi a célunk a felújítással, de ez talán mégsem ennyire egyszerűen lefordítható a valós számok és tettek nyelvére. Más képezi a felújítás tervezésének alapját, ha az épület földszintes, vagy ha alápincézett. Eldöntendő, ha van pincehelyiség a ház alatt, akkor azt fűteni szeretnénk, vagy ott inkább a felöltözünk-takarékoskodunk elvet követnénk. Ha nem fűtjük a pincét a lakótér hőmérsékletére (és nem is temperáljuk), akkor a pincefödémet – mint alulról hűlő födémet – le kell hőszigetelni. Ha fűtjük a pincét, úgy a pincepadló hőszigetelését kell megoldani. Földszintes épületnél pedig elengedhetetlen, hogy a talajon fekvő padló kapjon minőségi hőszigetelést.
Áttérve az emeleti régiókra, számításba kell venni, hogy van-e tetőtér beépítés, vagy csak padlás céljára kívánjuk használni a ferde tető alatti területet. Ha lakható, komfortos tetőtérről álmodunk, akkor a beépített tetőtér ferde tetőjét kell hőszigetelni. Amennyiben csak padlástérrel rendelkezik a ház, akkor a vízszintes padlásfödémet kell a célnak megfelelő szigeteléssel ellátni.
Mivel a belső és külső tér elválasztását egyértelműen az épület külső falai látják el, ezért a homlokzat, azaz a külső fal külső felületének maradéktalan leszigetelése is nagyon fontos feladat, nem elfeledve, hogy a homlokzathoz a lábazati fal szigetelést is hozzá kell vegyük.
Végezetül, de nem utolsósorban figyelembe kell venni, hogy milyen jellegű és minőségű homlokzati nyílászárók vannak beépítve, és hogyan. Minden építész előképzettség nélkül is biztosak lehetünk benne, hogy ha kint fúj a szél és bent eközben lágy légáramok lebbentgetik romantikusan a függönyt, akkor valami nagyon nincs rendben: nyilvánvalóan borzasztóan nagy az épület ún. filtrációs hővesztesége a fűtési szezonban.
Milyen sorrendben?
Az igényeket összesítve készülhet egy konkrét lista a felújítandó épületszerkezetekről. Kérjük szakértő segítségét, aki egy állapot diagnosztika alapján segít eldönteni, mivel érdemes kezdeni, mely folyamatokat célszerű külön-külön, vagy csak együttesen végrehajtani.
A háztulajdonosok felújítási lelkesedését nem meglepő módon csökkentik a „piszkos anyagiak”. Nem lehet ugyanis mellőzni a tényt: a különböző épülethatároló szerkezetetek szigetelésének nemcsak anyag-, hanem munkadíj költsége is lesz – nem is kevés. Nos, igazából ez az a tényező, amely a szakmaiságot nem félretolva, de a műszaki érvek mellett erőteljesen latba esve, jelentős mértékben befolyásolja az energiatudatos felújítás irányában meghozott döntéseket.
Első ránézésre azt mondhatjuk, hogy legfontosabb azokat az épületszerkezeteket szigetelni, ahol a legtöbb hő távozik. Ez önmagában helyes irány, de tudni kell, hogy az nyílászárókat és a külső falakat egyszerre érdemes felújítani, részben az azonos felületen történő munkavégzés miatt (munkadíj megtakarítás), másrészt így elkerülhető az, hogy egymás melletti, egymással találkozó épületrészek jelentősen eltérő hőtechnikai tudással rendelkezzenek.
A homlokzat és a nyílászárók felújításával már vállaljuk azt, hogy a teljes felújítási igény 50-60%-át elvégezzük. Tartsuk azonban evidenciában, hogy egy ilyen felújítás félbehagyva semmit nem ér: akkor szabad csak belekezdeni, ha rendelkezünk az ehhez szükséges anyagi erőforrásokkal.
A felújítás megkezdése előtt kulcsfontosságú egy olyan számítás elkészítése, amely az épület geometriai jellemzői alapján nem azt segít eldönteni, hogy mit kellene, hanem hogy mit érdemes hőszigetelni.
Az élőmunka díja egyre tetemesebb részt képvisel egy építkezés költségei között, és itt kell figyelembe venni a felújításhoz szükséges idő tényezőt is.
A díjemelkedések a tapasztalatok szerint legnagyobb mértékben a homlokzati hőszigetelések területén jelentek meg. Nem csoda: egy átlagos méretű családi ház ezen munkálatainak időigénye 1,5-2 hónap is lehet – már ha találtunk olyan vállalkozót, aki első ősz hajszálaink megjelenése előtt megkezdi a munkát…
A fűtési rendszer és a kémény felújítása szintén jelentős összeg, ráadásul a ház egyéb szerkezeteiben is jelentős beavatkozást igényel.
De mi a helyzet a tetőtérrel, amely szintén legalább 30%-os energiavesztési pontja az épületnek?
Nos, ha itt megnézzük, milyen költséggel találunk kiváló megoldásokat, és ez milyen gyorsan, milyen kis szerkezeti beavatkozásokkal megoldható, akkor nincs kétség afelől, hogy az épület hőszigetelését itt kell kezdeni!
Beépített tetőtér ferde tetősíkjának szigeteléséhez elsőrangúak az URSA BiOnic SF34, SF32, Terra 74, Terra 70 termékek, míg a sík padlásfödém felületen az URSA BiOnic DF37, Terra74 termékek valamelyike a legoptimálisabb választás. Ha a padlásfödém szerkezet összetett, nehezebben hozzáférhető, javasolt megoldás a fújható üveggyapot, sárga URSA BiOnic Refloc, vagy fehér PureFloc kivitelben.
Más oldalról is megvilágítva a megtérülés összefüggéseit, egy dolog elmondható: míg a homlokzat hőszigetelése az összes felújítási költség kétharmadát is elérheti, addig a tetőtéri hőszigetelés költsége 10% alatt maradhat!
Ráadásul, a tetőtéri hőszigetelés néhány nap alatt, minimális beavatkozással elkészülhet, míg a többi hosszú hetek, sok türelmet és a mesterek „vendégeskedését” igénylő folyamat. Érdemes tehát megfontolni – különösen a mostani bizonytalan időkben – melyik épületrészünk hőszigetelésével kezdjük a sort.
Régóta közismert
tény, hogy csak az a valóban zöld energia, amelyet nem fogyasztunk el, és hogy
a szigetelés: befektetés. Befektetés az azonnali energiafogyasztási
költségcsökkentésbe, komfortunk javításába, épületeink állagának megóvásába, és
a Föld erőforrásainak megőrzésébe.
JÓTANÁCS: Ökölszabály lakóépületeknél:
Minden olyan épülethatároló szerkezetet el kell látni megfelelő minőségű és mennyiségű hőszigeteléssel, ami egymástól eltérő hőmérsékletű tereket választ el.
