Lehet venni akkumulátorokat, de annyit nem, amellyel a ház 2-3 esős napot kibírna. Ezért más formában kell eltárolni a villamos energiát: pl. a felesleges energiából vizet bontanak, a vízből hidrogén lesz, amit eltárolnak. Ebből a hidrogénből aztán valamilyen berendezéssel újra áramot állítanak elő.
A hidrogént nemcsak előállítani kell, ami még viszonylag könnyű, hanem össze kell nyomni, hogy normálisan lehessen tárolni. Ehhez egy nagy teljesítményű berendezés szükséges, de a tárolás sem olyan könnyű. A hidrogén ugyanis olyan gáz, ami a tömör acél falon és minden tömítésen is átszivárog egy idő után.
Japánban már vannak hidrogénnel ellátott lakóházak, ahol vezetéken viszik a hidrogént, és ott több mindent előállítanak belőle. Az egyetlen gond az, hogy ha valaki eltárol villamos energiát például akkumulátorban délután kettőkor, és este nyolckor akarja felhasználni, akkor a 95 százalékát vissza fogja kapni a betáplált villamos energiának. Ha hidrogénben tárolja el, akkor jó esetben 50, de inkább 40 százalékát.
Azért érdemes inkább olyankor használni a hidrogént, amikor több mint pár órás a tárolás, illetve amikor "nagy mennyiséget kell tárolni". Ahhoz, hogy egyre több villamos energiát lehessen eltárolni hidrogénben, ahhoz csak egyre több tartályt kell venni, mert a vízbontó berendezésből elég egy. Akkumulátor esetében viszont az egész akkumulátort meg kellene venni.
Forrás: Infostart