A jövő már elkezdődött
Ma már elsődleges cél, hogy váljunk függetlenné a fosszilis tüzelőanyagoktól! A hőszivattyúk a levegőből vagy a talajból származó ingyen hőt használják fel a fűtéshez és a meleg víz előállításához. Ez nemcsak a környezetet, hanem a pénztárcánkat is kíméli.
A hőszivattyúk elsősorban abban különböznek egymástól, hogy honnan veszik a hőenergiát. A klasszikus változatok:
– Levegő-víz hőszivattyúk (más néven levegő-hőszivattyúk) a környezeti levegőből kivont hőt a fűtési rendszer vizének adják át. Egy másik fajtája a levegő-levegő hőszivattyú – ilyen a hűtő-fűtő klíma is – amely levegőnek adja át az energiát, és közvetlenül befújt levegővel fűt. Ezek a legköltséghatékonyabb megoldások, de télen a hőtermelésre fordított költség magasabb. A szellőztető rendszerrel kombinálhatók a passzívházakban és az alacsony energiafogyasztású házakban. A levegő-víz hőszivattyúk egyszerűek, megfizethetőek és kevés telepítési erőfeszítést igényelnek.
– A talaj-víz hőszivattyúk (más néven geotermikus hőszivattyúk) a talajból nyerik ki a hőenergiát. A geotermikus szondák akár 100 m mélységig lehatolnak és onnan hozzák fel a geotermikus energiát, a föld hőjét. Az állandó talajhőmérsékletnek köszönhetően ezek az évszakoktól függetlenek. Nagyon hatékonyak, de igen magas a bekerülési költségük. A talajkollektorok a felszínközeli geotermikus energiát, illetve áttételesen a nap hőjét hasznosítják, 1-2 méter mélyre vannak fektetve a felszín alá.
– A víz-víz hőszivattyú (más néven talajvízzel működő hőszivattyúk) talajvízből nyerik ki a hőenergiát, majd lehűtve visszajuttatják azt a talajba. A geotermikus hőszivattyúk és talajvízzel működő hőszivattyúk nagy teljesítményt biztosítanak a fűtéshez és a melegvíz-ellátáshoz, valamint nyáron még akár a passzív hűtést is lehetővé tesznek. Telepítésük azonban nem mindenhol lehetséges, a talajvíz elérhetőségétől függ.
– Vannak ugyanakkor speciális hőszivattyúk is. Ilyen a használati melegvíz-hőszivattyú mely a beltéri hulladékhőt hasznosítják, így olcsón állítanak elő meleg vizet. A levegő-levegő hőszivattyúk esetében a saját ingatlan elhasznált levegője szolgál hőforrásként. Ez utóbbi olyan régiókban és épületekben alkalmazható, ahol alacsony a fűtési igény (pl. passzívház stb.). Használati melegvíz-hőszivattyúk környezetbarát megoldást nyújtanak melegvíz-előállításra, és különösen meggyőző teljesítményűek más fűtési rendszerekkel kombinálva.
Mikor működik hatékonyan a hőszivattyú?
Ahhoz, hogy egy hőszivattyú valóban meg tudjon térülni, a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. Ehhez a következő pontokat fontos figyelembe venni: először is a fűtési terhelésre kell figyelni. A fűtési terhelést különböző tényezők befolyásolják. A számításba beleszámít a ház elhelyezkedése, az éghajlat, a lakóterület, valamint a ház szigetelése. A hőszivattyú túlméretezése általánosságban véve kerülendő, hogy a hőszivattyú egész élettartama alatt jó hatásfokot és költséghatékony működést biztosítson. A számítást általában szakember végzi.
A hőszivattyú teljesítményét az éves teljesítmény-együttható azaz SCOP adja meg. Ez az üzemeltetés során a villamosenergia-fogyasztás és a hőtermelés közötti arányt jelenti. A 4-es teljesítmény-együttható például a következőket jelenti: a fűtési rendszere átlagosan egy rész villamos energiát (a kompresszor munkájából) és három rész környezeti hőt használ fel a hőtermeléshez.
A levegő-víz hőszivattyúk SCOP értéke 3,5, a talaj-víz hőszivattyúké 4,0, a víz-víz hőszivattyúké 4,5. Minél magasabb az éves teljesítmény-együttható, annál hatékonyabban működik a hőszivattyú.
A fűtési rendszer hőhordozó közegének hőmérséklete különösen fontos annak eldöntésében, hogy egy hőszivattyú alkalmas-e otthonunkba. Minél kisebb a hőmérséklet-különbség a hőforrás és a hőhordozó közeg között, annál kevesebb energiára van szükség. A 35 fok vagy annál kevesebb különbség az ideális. Ehhez jó szigetelésre és jó minőségű panelfűtésre (padlófűtés, falfűtés stb.) van szükség. Ha a hőhordozó közeg hőmérséklete sokkal magasabb, mint 45 fok, az energiahatékonysági besorolás meredeken csökken, az energiaköltségek pedig emelkednek. Ebben az esetben mindenképpen el kell gondolkodni azon, hogy megéri-e hőszivattyút telepíteni.
Az éves teljesítmény-együttható (SCOP) mellett létezik a teljesítmény-együttható, (más néven COP) is. A teljesítmény-együttható a laboratóriumi körülmények között mért teljesítményt jelöli. A 3,1-5,1 COP-értékkel rendelkező hőszivattyú tekinthető hatékonynak, és ezáltal gazdaságosnak. Ha a teljesítmény-tényező 2 alatt van, a hőszivattyú gazdaságtalan.
A hőszivattyú mára már szinte minden második új épület preferált fűtési technológiája. A hőszivattyúk népszerűségében szerepet játszanak a vonzó finanszírozási lehetőségek is. A geotermikus vagy talaj-víz hőszivattyúkhoz szükséges kútfúrásokat az új épületekben gyakran könnyebb elvégezni, mint a régi épületekben. A hőszivattyúk erősségei azonban egy megfelelően magas színvonalon felújított régi épületben is érvényesülni tudnak. A levegő-víz hőszivattyúkat ezekben is elég könnyű telepíteni, és a leghatékonyabban olyan fűtési rendszerrel működnek, melyben alacsony a hőhordozó közeg hőmérséklete (például padlófűtés vagy átlagon felüli méretezésű radiátorok). Az épületnek megfelelő hőszigeteléssel is rendelkeznie kell. Így a korszerűsítés után jelentős energiahatékonysági növekedést érhetünk el. Régi épületekben a melegvíz-ellátást is érdemes összehangolni a hőszivattyúval, de akár régebbi radiátorok is működtethetők vele. A fűtés, a légkondicionálás és egyéb otthoni technológiák hálózatba kapcsolt, intelligens megoldásaival tovább növelhető a komfort és a hatékonyság. A hőszivattyús fűtőberendezések minden szükséges interfésszel rendelkeznek, és néhány egyszerű lépéssel zökkenőmentesen integrálhatók meglévő és új rendszerekbe. A hőszivattyú nagyon jól kombinálható napelemes rendszerrel is. A saját termelésű villamosenergiának köszönhetően csökkennek az üzemeltetési költségek, másrészt a hőszivattyú még környezetbarátabbá válik.
A hőszivattyúk előnyei:
– megbízhatóan
fedezik a fűtési és melegvíz-igényeket,
– kevés
karbantartást igényelnek és tartósak,
– környezetbarát
és alacsony károsanyag kibocsátású rendszerek,
– a zöld árammal
működő hőszivattyúk CO2-semlegesek,
– a magasabb
beszerzési költségeket alacsony üzemeltetési költségek ellensúlyozzák,
– új épületekben
nincs szükség kéményre,
– nyáron aktív
vagy passzív hűtést tesznek lehetővé,
– növelik az
önálló fogyasztást és a napelemes rendszerek jövedelmezőségét.
Mennyit fogyaszt egy hőszivattyú?
Fontos, hogy tisztázzuk a számításhoz, hogy az éves teljesítmény tényező nem egyenlő az SCOP adattal! AZ SCOP adat az az érték, amely megmutatja, hogy hány szoros fűtőteljesítményt fog berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy adott fűtési szezonban, figyelembe véve a hideg és kevésbé hideg napokat. Magyarországon ezt általában 35 °C fűtővízre adják meg. Mivel a melegvíz-készítés magasabb hőfokon történik, így az nincsen benne az SCOP értékben.
Radiátorok felhasználásával
Hőszivattyú beszerelése lehetséges meglévő radiátorokhoz is, de kérdés, hogy van-e értelme. Lehet, hogy a hőszivattyúnak túl magas hőmérsékleten kell működnie ahhoz, hogy felmelegítse a házat, mert a radiátorok nem elég nagyok. Azt, hogy a házban meglévő radiátorok alkalmasak-e hőszivattyúhoz, egy fűtésszakértővel folytatott személyes konzultáció során tudhatjuk meg.
