Emiatt még a kedvező hőszigetelő képességű PIR habok esetén is 6–8 cm, míg gyengébb szigetelőképességű termékek esetén akár 15 cm különbség adódik a belső és a külső térben elhelyezett szigetelések között. Ez egy síkba öntött vasbeton lemeznél azt eredményezheti, hogy lépcsőn kell kilépni az erkélyre. Megoldás lehet, ha a teraszfödémbe a megszokott hőszigetelő anyagoknál lényegesen jobb hőszigetelő képességgel rendelkező terméket, például vákuumpanelt építünk be.
A vákuumpanel hőszigetelő anyagokat elsőként hűtőszekrények és járművek szigetelésére használták, az elmúlt két évtizedben viszont megjelentek az építő anyagok piacán is, mint különlegesen kis hővezetési tényezőjű hőszigetelő anyagok – kül- és beltéri hőszigetelőként egyaránt. Felépítésében és megjelenésében nagyon hasonlít a vákuumcsomagolt darált kávéhoz. Maga a technológia azon alapszik, hogy egy légtömör köpeny belsejében léghiányos állapotot, azaz vákuumot hoznak létre. Hőszigetelések tekintetében nagyon fontos, hogy a szemcsék, részek, szálak között lévő gáz hővezetési tényezője minél alacsonyabb értékű legyen. A vákuum hővezetési tényezője közel nulla, így nem meglepő, hogy a levegőnél és az építőipari termékeknél alkalmazott gázoknál lényegesen jobb hővédelmet nyújt a vákuumpanel.
Maganyag és bevonóanyag tekintetében
Alapvetően háromféle technológia alakult ki, közülük az első kettő már az 1970-es években elterjedt. Az egyik technológia szerint a szálas maganyagot 75 pm (a milliméter milliárd része) vastag acélfóliába csomagolták. A másiknál kovaföld töltőanyagot használtak, amelyet 100 pm acélfóliába csomagoltak. Az előbbi a hűtőgépiparban, az utóbbi pedig a gépiparban terjedt el, és leginkább fűtéscsövek szigetelésére használatos. A harmadik technológia az 1990-es években alakult ki. Itt töltőanyagnak nanoszilikaport használtak, amelyet műanyag fóliába csomagoltak, majd többrétegű, 12 pm vastagságú alumínium-bevonattal láttak el.
Utóbbi termék terjedt el építőipari szigetelőanyagként. A teljes rendszer működésében nagy szerepet játszik a szigetelőfólia, amely a töltőanyagot körbeveszi. Nem csupán a vákuum – a rendszer élettartama alatt történő – megtartását biztosítja, hanem ez a tulajdonképpeni kapcsolat a környezet és a panel között, és így a vákuumpanel teljes szerkezetbe történő integrációjáért is felelős. A külső membránborítás, egy többrétegű műanyag fóliából álló mechanikai védőréteg, amelyre általában 2-3 rétegben 30 nm vastagságú pára- és légzáró alumíniumfólia kerül.
Az átlagosan 5 mbar belső nyomású panelek hővezetési tényezője (a felhasznált anyagok függvényében) 0,005-1,010 W/m-K közötti, ami megközelítően 5-10-szerese a széles körben használt, hagyományos hőszigetelő anyagokénak. A vákuumpanel további előnyös tulajdonsága, hogy vízálló, semmiféle nedvességet nem vesz fel és nem enged át. Viszonylag nagy nyomószilárdsága miatt padlók, teraszok és lapostetők hőszigetelésére is alkalmas. Terhelhető, hasznosított tetőkbe is beépíthető, hiszen 140 kPa nyomószilárdsággal rendelkezik. EPS és PIR termékeknél 100 kPa-os a megkövetelt minimális érték, míg a leginkább alkalmazott kőzetgyapotnál ez 20-30 kPa.
Tudni kell azonban, hogy a táblák rendkívül sérülékenyek. A gyártástechnológiából adódóan nagyon fontos a panelek mechanikai hatások elleni védelme, azaz nem szabad megsérteni a külső fóliarétegeket, hiszen ebben az esetben a kiváló hőszigetelésű vákuum helyét levegő veszi át, és így a kimagasló hőszigetelésű termékből hirtelen egy átlagosat kapunk. Ennek fényében a táblákat nem szabad fúrni, vágni, marni, szabni. A lapok többféle méretben állnak rendelkezésre, így az eltérő felületek lefedése a lapok kombinációival oldható meg. A szigetelendő felület méretének pontos megadása különösen fontos, hiszen nincs lehetőség a helyszínen a táblák vágására, szabására.
Teraszok, erkélyek hőszigetelésénél a vákuumpanel kiváló hőtechnikai tulajdonságai révén tökéletesen megfelel nemcsak energetikai, hanem esztétikai, statikai szempontoknak is, sőt felújításokkor szinte az egyetlen alternatíva lehet, ami valamennyi kívánalomnak megfelel.
Forrás: építésimegoldások